» Magyarország

» Magyarország » Vas


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Szombathely látnivalói.


Püspöki Palota - Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont

2020-ban megújult a szombathelyi püspöki palota dísztermének mennyezeti freskója.

Befejeződött a szombathelyi püspöki palota mennyezeti freskójának restaurálása, a Franz Anton Maulbertsch osztrák festő 1783-ban készített, az Isteni gondviselés allegóriája című megújult műalkotás.

Szükség volt a nagy szakértelemmel és gondossággal elvégzett restaurálásra, hiszen a freskó az évszázadok során erősen megrongálódott, a beázások miatt berepedezett és több helyen elvált a födémszerkezettől.

Felidézte, hogy a szombathelyi székesegyházat és a késő barokk (copf) stílusú püspöki palotát az egyházmegye első püspöke, Szily János építtette. Utóbbi építése 1778-ban kezdődött és 1783-ra már be is fejeződött.

Az épületet Hefele Menyhért tervezte, falait Francz Anton Maulbersch és Dorfmeister István freskói díszítik, a szombathelyi székesegyház és a püspöki palota, valamint az Eölbey-ház Magyarország legszebb késő barokk épületei lettek.

A püspöki palota díszterme mennyezeti freskójának közepén a gondviselés szimbolikus alakja látható koszorúval a kezében, alatta pedig több, szintén szimbolikus alak fejezi ki az evangélium fényének szétáradását a világban. Megjelennek a kép egy távolabbi részén a pogány világ szimbólumai például Kronosz az idő ura vagy Sába királynője, de a keresztény világ számára alapvető fontosságú Ószövetség és Újszövetség, valamint a jelenések könyvében szereplő hét pecsét szimbóluma is.

A püspöki palota dísztermének bronz dombormű hatását keltő oldalfreskói Savaria történetének jelentős eseményeit örökítik meg, a képeken látható többek között az, ahogy Claudius császár megalapítja Savariát, Septimius Severust császárrá választják 193-ban, de látható természetesen Savaria szülötte, Szent Márton is.

A megújult díszterem továbbra is nyitva áll majd nemcsak a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpontba érkezők előtt, hanem koncerteket, előadásokat és találkozókat is rendeznek majd benne.

Szent Márton-út

A Szent Márton-út (Via Sancti Martini), Szombathelyről kiinduló zarándokút négy különböző irányba.

Szent Márton Történelmi Sétaút

A Via Sancti Martini részeként egy hét állomásból álló, emlékművekkel tarkított útvonal Szombathely belvárosában.

Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház

A város legkülönlegesebb látnivalója az Isis istennő – eredeti helyén rekonstruált – szentélyét rejtő Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház.

A Romkertben a Borostyánkő út hatalmas, 2000 éves bazaltkövein sétálhatunk. 

Savaria Múzeum

Az ország legnagyobb római kori mozaikegyüttese. Befejeződött az ország legnagyobb, összefüggő római kori mozaikjának restaurálása, az antik műtárgyegyüttes a 4. században a Savariában (mai nevén Szombathelyen) emelt helytartói palota padlózatát díszítette. A műtárgyegyüttest több anyagból, többek közt zöldpalakőből, tégladarabokból, apró márványkockákból készítették el csaknem kétezer évvel ezelőtt, a felületét az üvegmozaikszemcsék tették csillogóvá. A padlózatot az ókori római városokra (Aquileia, Grado) jellemző motívumokkal díszítették, de a mozaikon máshol nem ismert minták is megjelentek, ezek az elemek valószínűleg helyi mesterek munkái. A növényi ornamentika mellett néhány jellegzetes szimbólum (rozetta és Salamon-csomó) is kirajzolódik. A 4. századból származó mozaikpadló négy császár "lábnyomát" őrzi: a Római Birodalom uralkodói látogatásuk során a palota márványlapokkal, festményekkel díszített impozáns fogadótermében hoztak rendeleteket, alkottak törvényeket. A mozaikpadló-töredékek 1938-ban, a püspöki palota kertjének átalakításakor kerültek elő. A régészek a 663 négyzetméter alapterületű fogadóterem padlózatából mintegy 100 négyzetmétert tudtak megmenteni, ugyanis a római romok fölé épült középkori vár vizesárkát a padlózatba ásták, így a mozaik nagy része tönkrement. A Savaria múltját kutató Géfin Gyula pápai prelátus felismerte a leletegyüttes jelentőségét, kezdeményezésre leállították az építkezést, majd Járdányi Paulovics István régész vezetésével elkezdődtek a feltárások. A második világháború után a műemlékegyüttes fölé védőépületet emeltek, de az elmúlt évtizedekben a mozaikpadló állapota folyamatosan romlott, az elvizesedett, elmohásodott műtárgyat csak restaurálással lehetett megmenteni. A felújított mozaikegyüttest Szombathelyre, a Pásztor utcai raktárbázisra szállítják, ha a múzeum ismét látogatható lesz, az érdekesebb motívumokat a kiállítótérben mutatják be. Végleges megoldást jelentene, ha a leletegyüttes visszakerülne a származási helyére, az egykori helytartói palota helyén kialakított Járdányi Paulovics István Romkertbe. A szabadtéri emlékhely a római kortól kezdve a város központja volt, az épületmaradványok hiteles képet adnak Szombathely történetéről. Az egyházmegye területén kialakított, a Savaria Múzeum kezelésében lévő romkert helyreállításának legfontosabb eleme, hogy bemutathatóvá váljon, mi történt az elmúlt kétezer év alatt Szombathelyen, Vas vármegye és Pannónia területén.

Szombathelyi Csónakázó-tó

Az egykori agyagbányászat miatt keletkezett kubikgödrök átalakításával hozták létre a hatvanas évek elején a Csónakázó-tavat, és a Horgásztavat. Az Arany-patak táplálta horgásztóból jut a csónakázó tóba a víz, a két tavat mindössze egy sétány választja el egymástól. A Horgász-tó kisebb, ez némileg rejtettebb is, nincs annyira szem előtt, mint nagyobb társa. A part természetes, a fák gyökerei a vízig is lehúzódnak, de a szegélyzónában gyér sást és gyékényt is találunk. Kikövezett, sétányon körbejárható, kerülete közel 1500 méter, szélessége 200-250 méter. Két árok húzódik a mederben (kb. 120-130 méterre találhatók az árkok), ezek kerülik a mesterségesen kialakított szigetet.

Kámoni Arborétum

A kámoni arborétum Szombathely belterületén található. 27 hektáron mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta él. Különösen látványos a növényzet a tavaszvégi hónapokban. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye az év minden időszakában látogatható.

Az arborétumot az 1800-as évek végén Saághy István hozta létre, 260 fenyő és 600 lombos fafaj kapott helyet benne. Az arborétumot 1950-ben védett területté nyilvánították, kezelését 1953 óta az Erdészeti Tudományos Intézet látja el. A 25 hektáros területen ma már közel 2500 növényfaj él. 2011-ben adták át az arborétum új látogatóközpontját, a fejlesztés részeként megújították a növényzet jelentős részét is, és 5,4 kilométer hosszú, három tanösvényből álló hálózatot alakítottak ki.

Tartomány:Vas
Cím:Szombathely
GPS: 47° 13′ 44.82624″, 16° 37′ 7.545″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward