» Magyarország

» Magyarország » Heves » Bükk


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Szilvásvárad és Szalajka-völgy Magyarország egyik leglátogatottabb kirándulóhelye.


Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés

A Bükk egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. Az itt található Fátyol-vízesés az ország egyik leghíresebb zuhataga, különlegessége pedig az, hogy a víz széles mésztufalépcsőkön szalad le 17 méter magasságból. A vízesés Magyarország egyik leglátványosabb természeti képződménye.

Szikla-forrás

A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, amely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti. A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.

Tanösvény

A tanösvény két kilométer hosszúságban kígyózik az Egererdő Rt. szilvásváradi erdészetének a területén, a táj állat- és növényvilága mellett bemutatva az erdőgazdálkodás szerepét, illetve a Mátra és a Bükk geológiai adottságait is.

Szilvásváradról akár turistaúton is elérhető a bélapátfalvai ciszterci apátság, az ország egyetlen épen maradt román kori ciszterci apátsági temploma. Innen a Bél-kői tanösvényen felkapaszkodhatunk a Bélkő-hegy 815 méter magas csúcsára.

Milleneumi-kilátó

A kilátó teraszáról páratlan látvány tárul a látogató elé: a Bükk hegység minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a Szalajka-völgy, az erdők rajzolata, és északi irányban 13 hegyvidéki falu háztetői.

Tiszta időben a szlovákiai hegyek és a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.

Megközelítés: Szilvásváradról gyalog a Millenniumi Tanösvényen, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető út Kalapati parkolójától mindössze kétszáz méteres sétaúton.

Vadaskert

A kis vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok (Dama dama) és a hazánkba az 1880-as években betelepített muflonok (Ovis musimon). A patások ugyan elég félénkek, de kis szerencsével meg is lehet simogatni a gyönyörű vadállatokat.

Szilvásváradi Pisztrángtenyészet és Halfüstölde 

A telep jelenlegi elődjét 1838-ban alapították, akkoriban a Szalajka-völgy Keglevich birtok volt. A fejlődés azután kezdődött, hogy a Szalajka-völgy a Pallavicini család tulajdonába került. Az 1900-as évek elején Király Lajos erdőmester irányításával jelentősebb fejlesztésbe fogtak, ő rakta le a tenyésztés alapjait is. A telep az itteni erdészet részeként működött. Az államosítás után az erdőgazdaság tulajdonába került. Az 1950-es évektől több tó épült, számos fejlesztést megvalósítottak. A pisztrángos mai képét az 1980-as években nyerte el.

A telepen sebes és szivárványos pisztrángot tenyésztenek. Előbbi őshonos, de ma Szilvásváradon csak az állomány egy százalékát teszi ki. A szivárványos pisztráng amerikai eredetű, Magyarországra az 1800-as évek legelején hozták be. Könnyebb a tartása, gyorsabban fejlődik, mert jobb a takarmányhasznosító képessége, ami pedig a húsa íze nehezen megkülönböztethető a sebes pisztrángétól.

2020-ban a szilvásváradi pisztráng felkerült az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájára.

A szilvásváradi pisztráng elnevezés a döntéssel bekerült az Európai Unióban nyilvántartásba vett és oltalom alatt álló termékek földrajzi jelzéseit (GI) rögzítő eAmbrosia nevű adatbázisba, amelyben jelenleg 1480 eredetmegjelölés van.

A szilvásváradi pisztráng úgynevezett sebes pisztráng, amely a lazacfélék családjába tartozik. Mind ízét, mind rózsaszín húsának textúráját tekintve különbözik a többi hasonló halfajtól. Tenyésztése a szaporítástól a lehalászásig teljes egészében Észak-Magyarországon, a Bükk hegységben fekvő Szalajka-völgyben megy végbe.

A Szilvásváradon található sebespisztráng-tenyészállomány ugyanaz, mint valaha volt, genetikailag tiszta. A pisztrángtelepekre és a Szalajka-patakba soha semmilyen, a lazacfélék családjához tartozó idegen tenyészetből, vagy vízterületről származó élőhal nem volt telepítve. A hegyi források vizének kiváló minősége és a helyben rendelkezésre álló szaktudás és tapasztalat együttesen biztosítja, hogy a szilvásváradi pisztráng megőrizze egyedi jellegzetességeit.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) azoknak a termékeknek a nevét védi, amelyek egy konkrét régióból származnak, illetve amelyeket egyedülálló, hagyományos módszerrel állítanak elő. Az OEM-ként bejegyzett nevek a legszorosabban kapcsolódnak a termék előállítási helyéhez.

Szarvasgomba

Szalajka völgy a föld alatt 2-5 centiméterrel növekvő szarvasgomba értékes lelőhelye.

Szabadtéri Erdei Múzeum

A szabadtéri bemutató olyan, ma már letűnt mesterségekkel ismerteti meg az érdeklődőket, mint a fafeldolgozás, a mész- és szénégetés, a zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy éppen a hamuzsírfőzés.

Szilvásváradi Állami Erdei Vasút

Az 1908-ban átadott, eleinte főként gazdasági szilvásváradi vonal, ma már idegenforgalmi célokat szolgál.

Eleonóra és Csillag - így hívták egy évszázaddal ezelőtt a Bükkben az eredetileg fa és kőszállításra épített Szalajka-völgyi kisvasút első két mozdonyát. Ugyan fát és követ már nem szállítanak a kocsik, viszont évente mintegy 250 ezren vonatoznak végig a megmaradt 5 kilométeres szakaszon, így a Szalajka-völgyi Magyarország legnépszerűbb működő erdei vasútja.

A Szalajka-völgyben futó erdei kisvasút végállomása a Gloriett-tisztás. Egykoron itt álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezheti a szemfüles turista. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m).

Bobpálya

Az egycsöves téli-nyári bobpálya a Szalajka-völgy bejáratánál található. A 620 méteres pályatesten, maximum 42 kilométer/órás sebességgel száguldhatnak a látogatók.

A fémcsőszerkezethez 16 kerék rögzíti az egyszemélyes bobokat. A sebességet egy fékezőkar segítségével az utasok szabályozhatják, miközben a szerkezet sem engedi a bob túlgyorsulását. 

Lipicai Lovasközpont

A lipicai fajta, amely elnevezését a korábbi Habsburg birodalomhoz, a mai Szlovéniához tartozó Lipica településről kapta, máig megőrizte elegáns jellegét. Eredetileg ugyanis kifejezetten a barokk parádék udvari lovának tenyésztették ki a szakemberek és a leghíresebb ménesek mai is az egykori birodalom területén kialakult országokban találhatóak.

A Magyarországon a XIX. század eleje óta tartott fajta tenyésztésének 1953 óta központja Szilvásvárad. A Bükk-fennsík természeti adottságai kiváló környezetet jelentenek a ló számára és Magyarországon leginkább hasonlítanak a klimatikus viszonyok az eredeti tenyészhely, Lipica klimatikus viszonyaihoz. A szilvásváradi ménes jelenleg 260 körüli lovat számlál.

A Lipicai Lovasközpontot, a 6500 férőhelyes, Szalajka-völgyet elrondító betonteknőt Mészáros Lőrinc cége építette, az induló 1,7 milliárdos költségek végül 6,8 milliárdig növekedtek.

Istállós-kői-barlang

Jelenleg az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban, a Szalajka-völgy felett nyílik. A bejárathoz jelzett, szerpentin jellegű turistaút vezet fel a Szalajka-forrás mellől.

A 2,5 méter vastag kitöltésben két kőkori települési szintet különítettek el. Az alsó kora mintegy 36 000, a felsőé 30 000 év. Az előbbiből a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis), az utóbbiból a cro-magnoni ember (Homo sapiens) leletei kerültek elő.

Tartomány:Heves
Település:Szilvásvárad
Cím:Szalajka-völgy
GPS: 48° 6′ 18.71064″, 20° 21′ 59.83884″
Honlap: https://www.szilvasvarad.hu/hu/

Még nem érkezett hozzászólás!