» Magyarország

» Magyarország » Fejér » Velencei-tó


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Pákozd látnivalói.


PÁKOZDI CSATA

Az újonnan felállított magyar honvédsereg a szabadságharc első ütközetében, 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatában legyőzte a forradalom eltiprására induló Josip Jelacic (a magyar nyelvben Petőfi verse nyomán Jellasicsként ismert) horvát bán csapatait. A bán mintegy ötvenezres, nem kellően felszerelt serege két oszlopban, a Balatontól délre tört előre és a kiürített Székesfehérváron szeptember 25-én egyesülve folytatta a lassú előrenyomulást Buda felé. Az új hadseregparancsnok, Móga János altábornagy a Velencei-tó északnyugati partvidékére húzódott vissza csapataival. Jellasics szeptember 29-én erőfölényében bízva támadást indított. A császáriak ismételt rohamait azonban sorra visszaverték, támadásaik rendre összeomlottak a magyar ágyúk tüzében, ezért a bán elrendelte a visszavonulást, és három nap fegyverszünetet kért, ami lényegében magyar győzelmet jelentett.

A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első ütközete politikai-erkölcsi hatása révén jelképpé vált: az új nemzeti honvédsereg megmentette a fővárost és a forradalmat, Magyarország megőrizte az áprilisi törvényekkel kivívott szuverenitását. A győzelemmel ugyanakkor a béke reménye végleg elveszett, Széchenyi félelmei beigazolódtak. Megkezdődött a szabadságharc heroikus küzdelme, a Habsburgoknak csak egyévi vérontás után, orosz segítséggel sikerült eltiporniuk a magyar függetlenség ügyét.

Petőfi A vén zászlótartó című versében örökítette meg a diadalt, a szállóigévé vált sorral: "Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva". A pákozdi csata helyén 1889-ben emlékművet, 2010-ben katonai emlékparkot hoztak létre.

KATONAI EMLÉKPARK

A katonai emlékpark részeként elkészült múzeumban és látogatóközpontban érintőképernyők segítségével ismerhetik meg az érdeklődők a honvédség mai életét.

Az emlékparkban látható az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére állított obeliszk is.

HUSZÁRSZOBOR

A világ eddigi legnagyobb, 12,5 méter magas huszárszobra áll a pákozdi Bogár-halmon. A dunaújvárosi festő- és szobrászművész, Rohonczi István alkotása magánkezdeményezésre és magántőkéből valósult meg.

A történészek szerint egykor Jellasics horvát bán sátra is állhatott itt.

A Miskahuszár megtestesíti mindazt, amiért a huszárokat világszerte elismerik, hiszen a huszár bátor, hősies, bajtársias, leleményes katona volt, aki legfontosabbnak a hazáért vívott harcot tartotta.

Rohonczi István Vlaszák Mihály, a Metalloglobus Fémöntő Kft. igazgatójának magánkezdeményezésére alkotta meg az óriást, amely egy rácalmási lovardában épült gipszből, majd végső helyén betonból. A végén különleges festékkel vonták be, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak és időtálló maradhasson. Az alkotás 12 év alatt készült el. A szobor 80 tonnát, talapzata 120 tonnát nyom.

A szobor magassága megelőzi a kanadai Vancouver melletti Montgomery-ben található 9 méter 75 centiméter magas szobrot, amely Andersen híres ólomkatonájának állít emléket.

PÁKOZDI PAGONY

A Velencei-tó környékén az 1970-es években kezdték el a fásítást, míg az arborétum tervei 1976-ban készültek el. A 96 hektáros területen sétautak, kilátó, pihenőhelyek, valamint horgásztó létesült és ma már vadaspark is várja a látogatókat, akik 111 féle fafajt és 119 madárfajt figyelhetnek meg. 2016-ban kezdték el építeni a 96 hektáros arborétum területén a vadasparkot.

2019-ben új muflonkertet, madárröpdét, emufuttatót és vízimadár-megfigyelő pontot adtak át.

PÁKOZDI INGÓKÖVEK

A magyar miniatűr Stonehenge-ként is emlegetett ingókövek gránittömbökből állnak. Legnevezetesebb darabja a ”kocka”. A Velencei-hegység talán legérdekesebb sziklaformációja, amelyet egy néhány órás túra keretein belül fedezhet fel az oda látogató. A legmagasabb pontra érve, a Pogány-kőnél gyönyörű 360 fokos panoráma tárul a szemünk elé. A 7,2 kilométeres úton meg csodálhatjuk meg a Velencei-hegység kincseit. A túra útvonala: Pákozd – Bella-tó – Pogány-kő – Kocka – Pandúr-kő – Kis-cipó – Pákozd. 

SZÚNYOG-SZIGET

A Szúnyog-sziget egy hajóállomással rendelkező sziget a Velencei-tóban. A tó keleti részén, Pákozd közigazgatási területén fekszik.

Valaha sziget volt, ma már csak félsziget, amely a tó medrének mesterséges töltésével kapcsolódott a parthoz.  A Velencei-tó egyik legszebb vidéke, lenyűgöző tájképi, geológiai értéke mellett ezen az apró területen olyan növény- és állattani, valamint történeti emlékeket őriz, ami párját ritkítja.

A Pákozdra épülő halászatra, a nád hasznára folyamatosan utalnak a XVIII. századi gazdaságtörténeti források, a terület ma is rendkívül népszerű a horgászok körében. Megközelíthető gépjárművel az M7-es 50 km-nél lehajtva az autópályáról, kerékpárral, gyalog, hajóval Agárdról és Gárdonyból, valamint kenuval. A sziget partján Halászcsárda, hajókikötő, fedett pihenőhely is üzemel.

Zöld túraútvonal

A Velencei-hegység lenyűgöző látnivalói közé tartozik az Oroszlán-szikla, amely a Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációitól nem messze található. A Pákozd központjából induló könynyedebb túra – amelyet zöld szín jelez – során megismerkedhetnek a kirándulók a Pákozdi természetvédelmi területtel. Különleges és látványos sziklaképződményeket tekinthetnek meg és magával ragadó képet kaphatnak a pákozdi, valamint a sukorói tájról is.

Tartomány:Fejér
Település:Pákozd
GPS: 47° 13′ 0.9822″, 18° 32′ 33.95976″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward