» Magyarország

» Magyarország » Baranya » Mecsek


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Óbányáról a Kelet-Mecsek legvadregényesebb gyalogtúrájával juthatunk el Kisújbányára.


Mecseknádasdtól nyugat felé indulva egy rövid sétával érjük el a Réka-vár romjait.

A vártól néhány száz méternyire állnak Óbánya házai. A festői kis falucskából a Kelet-Mecsek legvadregényesebb, tavakkal és vízesésekkel tűzdelt völgyében, kényelmes gyalogtúrával juthatunk el Kisújbányára. Ez az erdőmélyi község a XVIII. században itt dolgozó üvegkészítők otthona volt, emléküket egy rekonstruált olvasztókemence – huta – őrzi.

Kisújbányán egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. 

A Kelet-Mecsekben Pécsvárad, Mecseknádasd és Hosszúhetény erdeiben, a pécsváradi apátság és a pécsi püspökség birtokain a XVII. század végétől a XIX. század elejéig folyt üveggyártás.

A Mecsek erdeiben feltehetően már a középkor folyamán működtek üveghuták, ezek azonban a török hódoltság idején elpusztultak. A XVIII. század elején betelepült német családok újra kezdték a mesterséget. A Hessenből érkezett vitriáriusok (üvegesek) magukkal hozták a technológia ismeretét és a munkaeszközöket. Az üveg előállításához szükséges minden nyersanyag bőséggel állt rendelkezésükre a hegységben: a kvarchomok, a szóda, a mész és a hamuzsír. A kemencék táplálásához kellő fát a nagy kiterjedésű erdők adták.

Az első erdei üveghuta a mai Zobákpuszta közelében állt; a kis település neve Glashütte volt. Amikor a huta felélte a környező erdőt, tovább vonultak az emberek, és így jött létre az alte Glashütte, a mai Óbánya. Miután ott is elfogyott a fa, újabb helyen állították fel az üzemet, ez a neue Glashütte, azaz Kisújbánya. Közülük ma már csak Óbánya falu él. Kisújbánya is áll még, de egyetlen őslakosa sincs, Pusztabánya pedig - mint a neve is utal rá - elnéptelenedett, pusztává vált.

A mecseki üveghuták a fa drágulása miatt szüntek meg a XIX. század elején. A vitriáriusok földművelésre tértek át vagy szénbányászok lettek. Érdekes, hogy Óbányán fennmaradt a ,,tüzes mesterség,, egy vállfaja: kerámiát formálnak és égetnek. 

A kelet-mecseki üvegkészítés hagyománya az 1980-as években, elsősorban Jegenyés Jánosnak, Kárpáti Gábor régésznek és a Pécsi Üveges Találkozóknak köszönhetően támadt fel újra. Az 1980-as évek közepén megkezdődött a pusztabányai hutahely feltárása, amelynek köszönhetően napvilágra került Üvegbánya hutaépületének nagy része a jó állapotban fennmaradt "cseh-bajor" kemencével, az üvegcsűrből és a közeli hulladékdombból pedig üvegtöredékek, üvegkészítéshez használt eszközök kerültek elő.

A feltárt üvegolvasztó műhely mellett 1995-ben egy rekonstrukció is készült az eredeti kettős hutakemence mintájára.

Túrautak

Cigány-hegyi kilátó (524 méter). Épült 1980-ban Buzás Endre földmérő tervei alapján, felújítva 2007-ben Ripszám István, a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdészet igazgatójának megbízásából, Ottó Gábor építészmérnök tervei alapján.

Turistaút Óbánya felé. A Kisújbánya és Óbánya közötti erdei ösvény a Kelet-Mecsek egyik legszebb túraútja. Természeti képződmények: Tündérlépcső, más néven Ferde-vízesés (a hegyi patak vízeséssé szélesedő szakasza), Csepegő szikla (mohával borított barlangüregek, a falaikból előtörő forrásvízzel).

Anna-pihenő a közeli erdőben. Rövid gyalogtúra innen Pusztabányára a feltárt 18. századi üvegfúvó kemencékhez (az egyik működőképes).

Rövid túra a helyreállított középkori Márévárba.

Tartomány:Baranya
Cím:Óbánya
GPS: 46° 13′ 13.91916″, 18° 24′ 41.57604″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward