» Magyarország

» Magyarország » Borsod-Abaúj-Zemplén » Bükk


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Miskolc melletti Lillafüred a 300 méter tengerszint feletti magasságban található klimatikus gyógyhely.


Palotaszálló

(c) hetedhetorszag.hu

Lillafüreden 1927 és 1930 között Lux Kálmán tervei alapján, A Hámori-tó partján, neoreneszánsz stílusban épült fel a Palotaszálló, amely egy meredek emelkedő tetején található. Ennek megerősítésére támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert (függőkertet) alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja. Minden egyes teraszrésze kölön látványosság, a vízesést új kilátópontokról lehet megtekinteni: kialakították a fiatalság és találkozások, a vízesés, a virágok, a zene, a költészet, a szobrászat teraszát, és az Anna-kilátót.

A szálloda jelenleg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc tulajdonában van.

Vízesés

A lillafüredi vízesést a Palota-szálló építésekor alakították ki, nem természetes képződmény. A vízesésen óránként 60 köbméter víz zúdul le húsz méter magasból.

Hámori-tó

(c) hetedhetorszag.hu

A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó Felső-Hámor és Lillafüred határában, Miskolc közelében. Az átlagos mélysége kilenc méter, vagyis nagyobb, mint a Balatoné. Partján áll a Palotaszálló.

Fazola Henrik Magyarországon az ipari tőke egyik első képviselőjének tekinthető, több kisebb gyárat létesített a Garadna és a Szinva völgyeiben, hogy itt dolgozza fel a környező bányák vasércét. Mária Terézia 1770. július 28-án írta alá a diósgyőri vasgyár alapítólevelét. Ekkor Fazola elkezdte a massai nagyolvasztó megépítését, amelyet 1772 tavaszán helyezett üzembe. A vasgyártást fia, Fazola Frigyes vitte tovább, 1804-ben kezdték építeni a nagyobb hasznos térfogatú új vaskohót, a Garadna patak partjára.

Ezt, a ma őskohónak nevezett olvasztót szolgálta ki hűtővízzel a Hámori-tó, amelyet azért hozott létre duzzasztással, hogy ne legyen kitéve a Garadna patak vízingadozásának, és egyenletes mennyiségű vizet használhasson.

Anna-barlang

A lillafüredi vízesés mellett található Anna (korábbi nevén Petőfi vagy Forrás) barlang nagy részét 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők (hámorok) folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi mészkőbe.

A 19. század második felében, valószínűleg a vasverők bezárásával párhuzamosan, az üregek is gondozatlanná váltak és csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadič Ottokár tette újra hozzáférhetővé az üregeket, majd 1927-ben, a Palota Szálló építésének idején Révay Ferenc főerdőmérnök irányításával újabb gyönyörű termekre bukkantak. A termeket később mesterséges vágatokkal összekötötték, és kivésték a ma is bejáratul szolgáló folyosót.

A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10oC, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

István-barlang

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m.

A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkőképződmények teszik feledhetetlen élménnyé.

A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10oC, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

Molnár szikla

A Lillafüredre menő út mellett, az alsó-hámori völgy fölött egy kopár sziklafal mered az ég felé. Tetején egy kereszt áll, amelynek szomorú története van. A gazdag molnár lánya és a szegény molnár legény tragikus, már-már legendás története szerint a pár, ha már az életben nem lehetett egymásé, a halált választotta, kéz a kézben ugrottak a mélybe a szikláról.

Egy napon valaki durván ácsolt fakeresztet állított arra a meredek sziklacsúcsra. Azt beszélték, a molnár emelte. Sok víz lefolyt a történtek óta a Szinván. Azt is beszélték, hogy éjjelente a magasból, a mészkőszikla felől, ahonnan a szerelmespár a mélybe vetette magát, zokogás hallatszik. Suttogták, hogy a molnár siratja ott a lányát... Nincs már meg a régi vízimalom, sem a molnár háza..., de a lillafüredi út mellett, a függőleges, égbe meredő sziklafal tetején máig ott áll egy kereszt.

Kisvasút

(c) hetedhetorszag.hu

1925. május 25-én szállított először utasokat a lillafüredi kisvasút.

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyi pálya: vonala meredek hegyoldalakon, különleges völgyhidakon, alagutakon át vezet. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből lehet eljutni rajta számos látványossághoz: a Garadna-völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz, továbbá számos gyalogos túra kiindulópontjára.

A Bükk erdeiben kanyargó kisvasút megépítését 1917-ben határozta el a Tótsóvári Magyar Királyi Erdőhivatal, hogy megkönnyítse a fa kitermelését és szállítását. A megvalósításhoz versenytárgyalást hirdetett a Szinvavölgyi Erdei Vasút nyomvonalának megtervezésére. A kivitelezési megbízást 1920 februárjában Modrovich Ferenc erdőmérnök kapta meg, aki megtervezte a Mélyvölgyi völgyhidat és a hozzá vezető vonalszakaszokat. A beruházást a trianoni elcsatolások miatt fel kellett gyorsítani, mert a korábban Erdélyből és a Kárpátaljáról érkezett faszállítmányokat a bükki kitermeléssel és szállítással próbálták meg pótolni.

A Miskolc-Fáskert - Lillafüred - Garadna közötti kisvasúti fővonal 1920. november 4-re készült el, hossza 17,7 kilométer volt, és a hónap közepén Garadnáról már meg is érkezett a Miskolc központjához közeli Fáskertre az első fával megrakott szerelvény. 1921 végén adták át a forgalomnak a Modrovich tervei alapján készített 3 kilométeres ládi, 1922-ben a 2 kilométeres kerekhegyi, 1923-ban a 11 kilométeres parasznyai, 1924-ben pedig 4,5 kilométeres tatárároki szárnyvonalat. Az 1940-es évek végére a parasznyai szárnyvonal 17 kilométeresre bővült.

Bár a gőzvontatású kisvasutat eredetileg a Bükkben kitermelt fa gazdaságos szállítása miatt építették, az ipari hasznosítás mellett hamarosan a turisztikai igények kielégítésében is fontos szerepe lett. Alkalmanként már 1923-tól folyt személyszállítás: az utasokat 4 teherkocsi vitte, a vagonok platójára lócákat erősítettek. A kereskedelemügyi miniszter 1924. május 3-i rendeletében engedélyezte a rendszeres személyszállítást, majd 1925 tavaszán a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében elkészültek az első nyitott személykocsik, amelyek közül több még ma is közlekedik. Az 1927 és 1929 között felépült Palotaszállónak köszönhetően a kisvasúton kormányzati különvonatok is közlekedtek.

1929 májusában a kereskedelmi miniszter kezdeményezésére a Szinvavölgyi Erdei Vasút elnevezést a Lillafüredi Állami Erdei Vasút név váltotta fel. Ebben az évben helyezték üzembe az első motorvonatokat is, a gőzvontatás 1972-ben szűnt meg. A húszas évek végén következett el a kisvasút első fénykora: lehetővé vált az éjszakai fuvarozás, a motorvonatok évi 20 ezer kilométert teljesítettek, a Miskolc-Eger műút építési anyagszükségletét is a vasút szállította. 1939-ben a kisvasút hálózatának hossza - tíz pályaudvarral és huszonhat megállóhellyel - 36,3 kilométer volt, és ekkor már több mint egymillió árukilométert teljesített. A második világháború a hálózatot erősen megrongálta, a pályát 1945 és 1947 között javították ki, és további fejlesztések is történtek.

Később a főleg teherszállításra használt vonalakat fokozatosan felszedték, 1994-től a kisvasút már csak személyforgalmat bonyolít.

Napjainkban az erdei vasúton utazók száma évente mintegy 200 ezer fő, ami annak is köszönhető, hogy számos kisvasútra épülő programot szerveznek a Múzeumok Éjszakája, a Kisvasutak napja, a Fazola-napok stb. alkalmából. Az Északerdő Zrt. különvonatot indít a szeptemberi szarvasbőgés idején, nagyon népszerű a Mikulásvonat is, amelyet 2003 óta november-december három hetében indítanak Diósgyőr és Lillafüred között.

Garadnai végállomás

Garadna Grund fantázianévvel 2021-ben új, tematikus játszótér épült a legkisebbek számára, akik az önfeledt játék mellett tudásukat is bővíthetik az erdő állatait és a kisvasút járműveit mintázó játékokon keresztül.

Az erdei xilofon, a mókuslabirintus, az állatos magasságmérő mind olyan elem, amely egy átlagos játszótéren nem található meg, de állatos szelfipont mellett is csak Garadnán készíthető fotó, mint ahogyan Mk48-as mozdonyt mintázó játszótéri kisvonat is kizárólag itt vezethető.

Az új játszótér mellett rendezvények lebonyolítására alkalmas erdei színpadot alakítottak ki, és új közösségi tereket, szalonnasütőket hoztak létre.

Lillafüredi pisztrángtelep és halsütöde

(c) hetedhetorszag.hu

Lillafüredi pisztrángtelep a Garadna-völgyben található. A telep maga tenyészti a pisztrángokat; az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Magyarországon. A halak egy részét helyben sütve vagy füstölve árusítják saját halsütödéjükben

Libegő

A Lillafüred és a Miskolchoz tartozó üdülőövezet fölött magasodó Jávorhegy között közlekedő libegő egy kilométer hosszan szállítja az utasokat a lillafüredi Erzsébet sétány menti kiinduló állomásról a 606 méter magas Jávorhegyre. A menetidő 11-12 perc.

A Jávorhegyen az 4.3 km-es Oxigén sétaúton megismerhetjük a Bükk gazdag természeti kincseit, állat- és növényvilágát, az erdőbe rejtett Szent István-forrást és Hajnalka-forrást és a Fehérkőlápai kilátópontot.

A libegő állomásától csak 2 km-es sétára van Bükkszentkereszt, az ország egyik legmagasabban fekvő települése. Ha igazán különleges felüdülésre vágyunk, akkor látogassunk el a falu határában található Boldogasszony-kövekhez, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítanak.

Tartomány:Borsod-Abaúj-Zemplén
Település:Lillafüred
GPS: 48° 6′ 19.93788″, 20° 37′ 17.72508″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward