» Magyarország

» Magyarország » Tolna


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Szekszárdi-dombság egyik pici zsákfalujában áll a több mint négyszáz éve alapított grábóci szerb kolostor, amely egykor a szerbség egyik szellemi központja volt, ma Magyarország egyetlen működő szerb kolostora.


Grábóc

Az alig kétszáz lelket számláló Grábóc - szerb nevén Grabovec, németül Grawitz - Bonyhád és Bátaszék között, a völgységi dombok között megbújva fekvő zsákfalu, egyetlen látnivalója a Zrínyi utca végén álló szerb rendház és kolostortemplom.

A XX. század első felében szinte csak szerbek és németek lakták, ma már a szerzetesek kivételével magyarok a lakói. A szerbek az I. világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal kötött egyezmény alapján a Dráván túlra vándoroltak, a németajkúakat a második világháborút követően kitelepítették. Az utolsó szerb lakost 1953-ban anyakönyvezték Grábócon, amelynek neve szerb nyelven "gyertyánt" jelent.

Rendház és kolostor

A Mihály arkangyalnak szentelt kolostort 1585-ben, a dalmáciai Dragovic-ból érkező öt szerzetes alapította meg. Állítólag a védőszentnek köszönhették, hogy a budai pasa gyorsan hozzájárult a kolostoralapításhoz, mivel Mihály arkangyalt a mohamedánok is félték.

Az évszázadok folyamán népes, 60-70 tagú férfi szerzetesi közösség tevékenykedett itt. A grábóci kolostor zárdafőnökei - az igumenek - közül több püspök is kikerült, a templom a szerb vallási élet központja volt. Az utolsó igumen, az erdősmecskei (Rácmecske, Racmecka) születésű Aleksej Babic 1974-ben, 76 évesen hunyt el, a kolostor pedig két évtizedre üresen maradt.

A rendházba 1994-ben költözött két női szerzetes, ma is ők lakják a kétszintes, XVIII. századi, barokk épületet: Krisztina és Mária - szerbül Hristina és Marija - nővér. A látogatókat Krisztina nővér fogadja, és mutatja be a mai formájában 1743-ban elkészült, az egyik "legnyugatibb keletiként" számon tartott kolostortemplomot.

A kéttornyú, ortodox előírás szerint kelet-nyugati tájolású épület három részre tagolódik: az első, a női rész, a szenvedő egyház, a második a férfiak része, a harcoló egyház jelképe, végül a diadalmas egyházat megtestesítő szentély, ahová a királyi ajtón keresztül csak felszentelt papok léphetnek be. Krisztina nővér nem mulasztja el felhívni a figyelmet a kupolára, amelynek alapja nem kör, hanem nyolcszög. Az ilyen kupola ritka, megépítése nagy mesterségbeli tudást igényel - említi nem kis büszkeséggel.

A templom barokk ikonosztázát 1768-ban egy eszéki ikonfestő, Vasilij Ostojic készítette el. A tizenkét apostol ikonjait rózsafonatok, palmetták keresztezik, a középpontban Mária istenanya áll, a képfal felső részén ószövetségi prófétákat ábrázolt a művész.

A hívők és turisták ma nem eredeti formájában láthatják az ikonokat. A képeket a XIX. század végén a korábbinál elevenebb színekkel újították fel, és az 1980-as években zajlott rekonstrukció során is átfestettek őket. A templom egyik XVIII. századi, az Istenszülőt Jézussal ábrázoló ikonja - a kolostor más műkincseinek társaságában - a Szentendrei Szerb Múzeumban látható.

A miséket havonta a ráckevei Nagyboldogasszony templom papja, Andrej Pandurovic tartja - számol be Krisztina nővér. A liturgia ószláv nyelven folyik, és még ma is elhangzik az ókeresztény időket idéző Az ajtókat Az Ajtókat " figyelmeztetés, amely a kereszteletlenek távozása után a kapuzárásra szólít fel. A misén már csak ketten vesznek részt, a nővérek egyben a pap segítői is a szertartásban.

Grábóci búcsú

A pravoszláv (ortodox) naptár szerinti Péter-Pál napján rendezik a grábóci búcsút, amelyen hagyományosan több száz magyarországi, szerbiai és horvátországi szerb ad egymásnak találkozót.

A két évszázados múltra visszatekintő kolostori összejövetel, azaz "monastirski zbor" Péter és Pál apostolt dicsőítő szentmisével kezdődik. Az istentiszteletet körmenet követi, majd búza- és kalácsszentelést tart a bánáti püspök. A dióval, mazsolával készült csemegét agapészerűen szétosztják a hívek között, akik a templom melletti téren sütnek-főznek maguknak.

A búcsú azt a nemes célt szolgálja, hogy a magyarországi szerbeket egybegyűjtse. A szerbeknek Trianon után történt átköltöztetése nyomán sok olyan szerb él főleg Horvátországban, akiknek Magyarországon voltak az ősei. Az utóbbi években egyre többen zarándokolnak a határon kívülről is, most kétszáz-háromszáz főre számítanak. Tartanak búcsút Szentendrén, Egerben is, a grábóci búcsút azonban ez teszi különlegessé.

Egy legenda szerint, a kolostortól nem messze, egy valamikori templom alatt lehet elásva az a harang, amely újhold idején tompán zúg a föld alatt. A hely közelében régen, nyári holdvilágnál tündérek találkoztak, hosszú hajukat fésülték, és kólót táncoltak.

Mária-kilátó

A falu felett emelkedő Mária-kilátóból élvezhetjük a szelíd tolnai táj panorámáját.

Tartomány:Tolna
Cím:Grábóc
GPS: 46° 17′ 20.63436″, 18° 36′ 24.97068″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward