» Hollandia

» Hollandia » Dél-Holland


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Delft a legnevesebb holland turistavárosok egyike, egyebek között kék fajanszai és a festőóriás Vermeer teszik nevezetessé.


Delft városát az egész világon ismerni kellene - elvégre a város leghíresebb fiának, Johannes Vermeer festőművésznek a művei az egész világon megtalálhatók. De Delft nemcsak a művészetről, hanem a delfti kerámiákról is ismert, amelyeket 1602 óta gyártanak itt. Az utazók megcsodálhatják Vermeer műveit a Delft-i Vermeer Központban, és felfedezhetik a dicsőséges történelmet a csatornák, templomok, udvarok és kúriák mentén tett séta során.

Delft látogatottságát növeli kedvező fekvése is: Hágától mindössze 2, Rotterdamtól 13 kilométerre található, de csupán 60
kilométerre van Amszterdamtól is.

Johannes Vermeer

1675. december 15-én halt meg Delftben Johannes Vermeer, a XVII. századi németalföldi festészet Rembrandt mellett legnagyobb alakja. 

1632. október 31-én született Delftben, életéről keveset tudunk.

Egy műkereskedő fia volt, 1653-ban vette feleségül Catharina Bolnest, s ugyanebben az évben a delfti Szent Lukács céh festőmesterként a tagjai közé fogadta. 1662-ben a céh vezetőségitagjai közé választották.

Csak kevés munkája dokumentált (alig negyven darab) és művészifejlődésének időrendisége is bizonytalan. Vermeer a fiatalon elhunytCarel Fabritius tanítványa lehetett. Legelső munkái még acaravaggiói hagyományokat követve historikus-biblikus témájúak: Krisztus Mária és Márta házában, Diana és a nimfák és a Kerítőnő még barokkos mozgalmasságról vallanak, de hamarosan túllépett ezeken a hatásokon. Az 1650-es évek végén két remekművel adózott szülővárosának: az Utca Delftben és a Delft látképe címűfestménnyel, mely utóbbi egyik fő műve. Mindkét kompozíció a város megragadó, költői hangulatú festői eszközökben gazdag ábrázolása. Egyes kutatók szerint egy gazdag delfti polgár, az 1674-ben elhunyt Pieter Claes van Rujiven volt a festő mecénása, s e patrónus feltűnésével magyarázzák, hogy Vermeer minden ismert ok nélkül a kristálytiszta zsáner felé fordult.

Legszebb képeit az 1660-1670 közötti években festette. A  korabeli festészetre jellemző egyszerű motívumokat, zenélő csoportokat, enteriőrökben, hangulatos szobában foglalatoskodó asszonyokat, portrékat alkotott. Legtöbbre kisméretű, gondosan komponált enteriőrjeit értékelik, amelyek megvilágítását az ablakon beáramló napfény adja. Az Olvasó nő, A gyöngymérő nő, a Nő ablaknál vizeskancsóval és a Tejet öntő asszony című képei e korszak munkáinak kiemelkedő darabjai. Egyik leghíresebb képét, a derűsen munkájába merülő Csipkeverő nő-t a párizsi Louvre őrzi.

A hétköznapi témák motívumai átszellemülnek kompozícióin, csöndes elmélyült figurái sajátos álomvilágot, hangulati élményeket fejeznek ki. Művei a tónusok tisztaságával, a fény és a tér bámulatos érzékeltetésével igazolják a festő mesteri tudását. A zsánerszerű kompozíciókon kívül elragadó portrék sorát festette meg, mint például a Turbános fej, a Lány piros kalappal, a Lány flótával című képet.

A szélesebb közönség minden bizonnyal Leány gyöngy fülbevalóval című képét ismeri - nemcsak finom kidolgozása miatt, hanem mert ezzel a címmel készült néhány éve Tracy Chevalier regénye nyomán Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével nagysikerű film Vermeer életének egy epizódjáról.

Utolsó korszakában régi motívumait ismételte érettebb megfogalmazásban, mint A szerelmes levél című képén. Megalkotta eddigi műveinek szintézisét a Műterem és A festészet allegóriája című képet. Ez utóbbi - mely a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható - Vermeer költői világának egyik legtisztább megnyilvánulása, amely a színek és fény varázsához menekülő művész utolsó nagy ajándéka az európai és holland festészet számára.

1675. december 15-én bekövetkezett korai halálakor felesége és tizenegy gyermeke magára maradt, anyagi gondokkal küszködve. Vermeer életében nem ért el sikereket. Mivel képeinek döntő többsége magánkézben volt, közvetlen utódai is alig tudtak róla. A mintegy fél évszázaddal később megjelent Nagy Holland Festőenciklopédia minden külön utalás nélkül már csak a nevét említette, külföldi vásárlói egykori kortársainak tulajdonították műveit. Festészetének jelentőségét csak a XIX. században ismerték fel. Ebben állítólag döntő szerep jutott I. Vilmos holland királynak, akinek annyira megtetszett a Delftről készült városkép, hogy 1842-ben előkelő helyre rakatta gyűjteményében.

1935-ben nyílt meg az első önálló Vermeer-kiállítás, mára alkotásai ismertebbek, mint valaha. 1995 telén több mint 300 ezer ember állt sorban Washingtonban a Nemzeti Galéria előtt, hogy megnézhessen huszonkettőt a Vemeer festette "pillanatok" közül. További százezrek tekinthették meg a kiállítást 1996 elején a hollandiai Hágában - a kiállításra pontosan három évszázaddal azután került sor, hogy 1696-ban egy amszterdami aukción Vermeer képeit utoljára együtt láthatta a nagyközönség.

Tartomány:Dél-Holland
Cím:Delft
GPS: 51° 59′ 58.04592″, 4° 21′ 45.80834″
Honlap: https://www.delft.com/de

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward