» Hollandia

» Hollandia » Észak-Holland


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Amszterdam látnivalói.


AMSZTERDAM TÖRTÉNELME

Rabszolgakereskedelem

Femke Halsema, Amszterdam polgármestere 2021-ben a rabszolgaság eltörlésének hollandiai emléknapján tartott beszédében bocsánatot kért a városnak a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért.

"Az amszterdami önkormányzat nevében bocsánatot kérek Amszterdam városvezetésének a gyarmati rabszolgaság világméretű kereskedelmében való aktív részvételéért" - jelentette ki Halsema.

Hollandia négy legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht már korábban elismerte, hogy közvetlenül vagy közvetve hasznot húzott a rabszolgaságból a 17-19. században. Hivatalos bocsánatkérésre holland település részéről azonban csak most került sor.

A holland birodalom, a világ szinte minden pontján - Észak és Dél Amerikában, Afrikában, a Közel Keleten, Délkelet-Ázsiában valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is - rendelkezett kolóniákkal. A holland Nyugat-Indiai Társaság rabszolgakereskedelme jelentősen hozzájárult Hollandia gazdasági világhatalmi státuszához a 17.században.

Város, Csatorna, Amszterdam, Turisták, Idegenforgalom

(c) pixabay

AMSZTERDAM LÁTNIVALÓI

A világhírű 17. századi belváros, a kellemes Jordaan negyed szűk utcákkal, nyüzsgő kávézókkal és a híres csatornák mentén álló impozáns kereskedőházakkal büszkélkedhet.

Amszterdamban van a világ legnagyobb múzeumsűrűsége, és olyan kulturális kincseknek ad otthont, mint a Van Gogh Múzeum, az Anne Frank Ház és a Rijksmuseum, ahol Rembrandt festő világhírű "Éjszakai őrség" című alkotása látható.

Gyerekekkel látogat Amszterdamba? Az Artis melletti Micropia és a Science Center NEMO kihagyhatatlan látnivalók!

A város neve a 12. századból származik, amikor az Amstel folyóban gátat építettek. A víz ma is meghatározó eleme Amszterdamnak. Mindenképpen érdemes részt venni egy amszterdami hajókiránduláson, és felfedezni a történelmi csatornagyűrűt, amely 2011-ben az UNESCO világörökség részévé vált.

Amszterdam csatornái

Amszterdam csatornái 2013-ban voltak 400 évesek.

Amszterdam csatornáinál, amelyeket 2010-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított, évente 3 millió turista fordul meg, és 2011-ben megnyílt az első múzeumuk is.

A 17. század, az Aranyszázad kezdetén Amszterdam példátlan fellendülést élt át, ezrével érkeztek az új betelepülők. Cölöpökre épített tengeri kikötője, amelyet egyik oldalán tengeri gátja, a másik oldalon egy régi csatorna félkörös íve, az úgynevezett Singel védelmi vonal határolt, szűknek bizonyult.

Ekkor a városi hatóságok elhatározták, hogy a Singellel párhuzamosan három új csatornát ásatnak, hogy így lecsapoljanak mintegy száz hektárnyi mocsaras területet és házakat, boltokat és raktárakat építsenek az így nyert területen. 1613-tól mintegy 14 kilométernyi új, 2,4 méter mély csatornát ástak ki és ezeket mintegy 80 híddal kötötték össze.

A Herengracht (A polgárok csatornája) 386. szám alatt rendezték be a nagyszabású hidraulikai és városépítészeti vállalkozás előtt tisztelgő Grachtenhuis csatorna múzeumot, egy olyan hajdani bankár palotájában, aki a maga idején részt vett az amerikai függetlenségi háború finanszírozásában. A múzeum megtekintése félórát igényel, aztán mindenki maga fedezheti fel a párhuzamos csatornák varázsát, kerékpáron vagy hajón.

A látogató hangoskalauzzal a kezében kap eligazítást a multimédia-prezentációkról, amelyek nem valamiféle kurzusként tálalják a történetet, hanem úgy adják elő, ahogy a kávéházakban szokás. Így hallhatja a korabeli közreműködők, szereplők - a polgármester, az építész vagy a mérnök - szavait, ahogy megvitatják, módosítják vagy törlik a terv részleteit, amíg eljutnak a végső formához: a középkori várost félkörívben övező négy szimmetrikus csatornához.

A múzeum egyik további termében a csatornák menti élettel és eseményekkel foglalkoznak, így például a panorámaképernyőkön látható a Meleg Büszkeség amszterdami parádéit megörökítő videó, a városnéző hajók szüntelen mozgása vagy az, hogy miként kutatja fel a rendőrség az ellopott kerékpárokat.

Rembrant-ház

Az akkori németalföldi főváros központjában álló háznak Rembrandt 1639 és 1658 közt volt lakója. Ott halt meg felesége, Saskia és ott született Titus nevű fia. 

A "Rembrandt-ház" 1911 óta múzeum, amelyben elsősorban a művész által készített és birtokában lévő lenyomatok tekinthetők meg. A restaurált lakóház központi helyisége a "művészeti kamara", amelyben Rembrandt műtárgy- és különlegesség-gyűjteményét őrízte. Az egész házat sikerült ugyanúgy berendezni, mint ahogy a művész életében volt.

Rembrandt nemcsak festő, hanem kereskedő és gyűjtő is volt. Gyűjteményében híres régi német és itáliai mesterek rézkarcai mellett kitömött állatok, ásványok, kagylók, teknősbékapáncélok, márványmellszobrok és pénzérmék is találhatók. Gyűjteményének tárgyait Rembrandt háttér-témaként felhasználta saját festményeihez, például az Éjjeli őrjárathoz. De tanítványai is használták azokat tanulmányaikhoz.

Rembrandt más festők lenyomataival, rajzaival és rézkarcaival is kereskedett. Így 1637-ben 424 guldenért megvásárolt egy Rubens festményt és hét évvel később száz guldennel drágábban eladta azt. Ez óriási nyereségnek számított, tekintve, hogy évi jövedelme átlagosan 200 gulden körül mozgott. Rembrandt gyűjteményének akkori értékét 18 000 guldenra becsülik.

A festő, aki már életében híres volt és sok pénzt keresett, végül is nem utolsó sorban gyűjtőszenvedélye miatt volt kénytelen 1656-ban csődöt jelenteni. Nem tudta az abban az időben 13 000 guldenért vásárolt lakóház árát kifizetni és 1658-ban bérlakásba költözött.

A felújított lakóházban megtekinthető Rembrandt műterme, valamint nappali és hálószobája is.

Hollandiai Ermitázs

2009-ben nyitotta meg kapuit az új hollandiai Ermitázs; az ünnepségen Beatrix holland királynő és Dmitrij Medvegyev orosz elnök is részt vett. Az amszterdami múzeum új otthonára 40 millió eurót költöttek, és kilencezer négyzetméteren mintegy 1800 kiállítási darab várja a látogatókat. 

Az amszterdami múzeum az egyedüli állandó, önálló igazgatású Ermitázs Szentpéterváron kívül. Az eddigi kis épületből az Amstelhofba költöző múzeumra 40 millió eurót költöttek. A költségek nagy részét állami hozzájárulásokból - többek közt lottóbevételekből - fedezték, de privát támogatók is áldoztak a régen várt múzeumra.

A hollandiai Ermitázs kilencezer négyzetméteren, két nagy és 44 kisebb teremben várja a látogatókat, a Néva partjáról eddig mintegy 1800 műtárgyat szállítottak át a holland fővárosba. A kiállításra kerülő kincsek között festmények, Fabergé-ékszerek, illetve bútor- és ruhadarabok szerepelnek.

Van Gogh Múzeum

Az évente másfél millió látogatót fogadó Van Gogh Múzeum 1973-ban nyílt meg Amszterdam szívében. Eredeti épülete a híres holland építész, Gerrit Rietveld tervei alapján készült.

A gyűjtemény több mint 200 festménnyel, 500 rajzzal és 750 írásos dokumentummal büszkélkedhet. A Van Gogh Múzeum abszolút remekművei a festő önarcképei, a Napraforgók, a Krumplievők és a Hálószoba.

Anne Frank-ház

Anna Frank anyjával és nővérével együtt a Bergen-Belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban, egy hónappal azelőtt, hogy az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították volna a lágert. Mielőtt a nácik elfogták, két éven keresztül bujkált egy padláson.

Történetét a fennmaradt naplójából ismerhette meg a világ, amelyet a család egyetlen túlélője, az édesapja adott ki 1947-ben.

Rijksmuseum

Rijksmuseum, Amszterdam, Múzeum, Hollandia, Utazás

Rijksmuseum (c) pixabay

A Rijksmuseumban látható Rembrant Az "Éjjeli őrjárat" c. képe Amszterdam egyik fő attrakciója. 

Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget. A nagy méterű, 363-szor 467 centiméteres kép egy teljes falat betölt a Rijksmuseumban.

1642-ben készült képén a hagyományos merev beállítású holland csoportportrét a kor ízlésétől eltérően, újszerűen értelmezte, ami nagy vihart kavart.

A világ első háromdimenziós nyomtatással készült acélhídja

A gyalogos híd, amelyet négy évig készítettek az MX3D holland cég vezetésével, egyfajta "élő laboratórium" lesz. A hídba telepített szenzorok hatalmas hálózatával a londoni Imperial College kutatói mérni fogják, megfigyelik és elemzik, miként reagál a gyalogos forgalomra a 12 méter hosszú szerkezet.

Az összegyűjtött adatok lehetővé teszik, hogy a mérnökök, kutatók a híd "egészségét" valós időben figyeljék meg, nyomon kövessék miként változik a szerkezet és megértsék milyen kölcsönhatásban van a gyalogosokkal a 3D-s infrastruktúra.

A szenzorokból nyert adatokat a híd "digitális ikertestvérébe" táplálják, ez a valós híd számítógépes változata. A valós híd működését összevetik "ikertestvéréével", ami egyebek között segít választ adni a 3D-s nyomtatással készült acélhíd hosszútávú működéséről felmerülő kérdésekre, jövőbeni hasonló szerkezetek létrehozásának lehetőségeire.

A hidat az Amszterdam vöröslámpás negyedében húzódó Oudezijds Achterburgwal-csatornán állították fel.

LMBTQ+ főváros

A holland főváros az LMBT közösség egyik leglátogatottabb úti célja Európában. Amszterdam nem véletlenül kapta a 2019-es Európa meleg fővárosa címet. A lakosság nyitottsága és toleranciája nagyszerű vonzerőt jelent, és érdemes LMBTQ+ turisztikai célponttá teszi a várost.

A városban számos bár, éjszakai klub, hajóparti és melegbarát létesítmény található. A fő terület a Rembrandtplein körül van, és az Amstelstraatig terjed, amely párhuzamosan fut az azonos nevű csatornával. Amszterdam látogatása során nem szabad kihagyni a Canal Parade-t (augusztus első szombatján) és a Pink Szombatot (június utolsó szombatján).

Tartomány:Észak-Holland
Cím:Amszterdam
GPS: 52° 22′ 21.93528″, 4° 53′ 36.97476″

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward