Víz alatti múzeumokká alakítják az egykoron elsüllyedt görög hajókat

Eddig csak régészek és különleges engedéllyel rendelkező búvárok csodálhatták meg és tárhatták fel az Égei-tenger mélyén nyugvó ősi hajómaradványokat, mert a hatóságok attól tartottak, hogy kifosztják a páratlan műkincseket.

Az első ókori hajó, amelyet megnyitnak a közönség előtt, az Égei-tenger északi részén elterülő Alonisszosz szigete közelében található Perisztera lesz, a teherhajót az Alonisszoszzal szemben fekvő lakatlan görög szigetről nevezték el, amelynél az 1990-es évek elején megtalálták.

A teherhajó több ezer - minden bizonnyal borral töltött - amforával a fedélzetén süllyedt el a Kr.e. 5. században. Aki nem búvárkodik, az is megcsodálhatja az ókori csodát és környékét a virtuális valóság segítségével a szárazföldön létrehozott információs központban.

A Perisztera hajóroncsban több ezer amfora hever, többségük érintetlenül. Az elmúlt évezredekben a halak, szivacsok és más tengeri élőlények otthonaivá váltak az amforák.

Az ókori hajóroncsot még manapság is számos rejtély övezi. Csak egy kis részét tárták fel, és a szakemberek még mindig nem tudják, hogy miért és miként süllyedt el, és szállított-e más értékeket a mintegy négyezerre becsült amforán kívül.

Barátfókák szigete

2016 februárjában ritka környezetvédelmi bravúrra került sor, amikor a Földközi-tengeri barátfóka tanulmányozására és védelmére létrehozott görög társaság (MOm) bejelentette, hogy a fóka váratlanul visszatért az Égei-tengerbe, és populációja olyannyira helyreállt, hogy már nem számít “súlyosan veszélyeztetettnek”.

A barátfóka (Monachus monachus) egy kategóriával lejjebb került a veszélyeztetett fajok IUCN Vörös Listáján, a “súlyosan veszélyeztetett” kategóriából a “veszélyeztetett” kategóriába.

A fókák azóta is jól érzik magukat az Alonisszoszi Nemzeti Tengeri Park és az északi Szporádok védett vizeiben.