» Egyiptom

» Egyiptom » Luxor

Tutanhamon sírjának felfedezése

2022. november 4.

Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Howard Carter találta meg az egyiptológia eddigi leggazdagabb és leghíresebb leletét, Tutanhamon fáraó sírját. Felfedezése majdnem egy évszázada izgatja az emberek fantáziáját, és könyvek, filmek százait ihlette.


1923. február 16-án Howard Carter, brit régész felnyitja a Tutanhamon sírjában található belső sírkamrát, és felfedezi a 18. dinasztiához tartozó egyiptomi fáraó, Tut király szarkofágját. Ezt a sírt tekintik a valaha talált legjobb állapotban megőrzött és a legérintetlenebb fáraósírnak az egyiptomi Királyok Völgyében.

Howard Carter

Carter 1873. május 9-én született Kensingtonban. Iskola mellett (vagy inkább helyett) festő apja tanítgatta, így főként a rajzolás és festés alapjait sajátította el. Az egyiptológia iránt vonzódó, ügyes kezű fiút tizenhét évesen Alexandriába küldték, feladata a régi sírköveken lévő rajzok és feliratok lemásolása lett. 1899-ben a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelőjének, majd Alsó-Egyiptom régészeti felügyelőjének nevezték ki.

Pályája 1905-ben megbicsaklott, mert egy ásatás őreinek megengedte, hogy megvédjék magukat néhány részeg turistával szemben. A turisták panaszt tettek, a bocsánatkérésre nem hajlandó Cartert felmentették állásából. A szerencse 1907-ben szegődött mellé, amikor a dúsgazdag Lord Carnarvon őt kérte fel ásatásainak vezetésére. A munka kezdetben kiábrándítóan eredménytelennek bizonyult, de amikor a jó kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata ásatási engedélyhez jutott a Királyok Völgyében, egyik sírt a másik után találta - mindet üresen, kirabolva.

Carter a fejébe vette, hogy megtalálja egy Tutanhamon nevű, jelentéktelen fáraó végső nyughelyét, de évekig csak a semmit ásatta. 1922-re Lord Carnarvon türelme elfogyott és közölte: jövőre már nem ad a munkákra pénzt. 1922. november 4-én aztán az archeológus rátalált egy tizenhat fokból álló lépcsőre, amely egy bevakolt ajtóhoz vezetett, és másnap Nebherepure (Tutanhamon koronázási neve) fáraó sírjának érintetlen bejáratára.

A titkát 3300 éven át őrző sírra 1922. november 26-án vetült először emberi pillantás, elsőként Carter, mecénása és annak lánya vehette szemügyre a felhalmozott kincseket. A lelet gazdagságára jellemző, hogy csak katalogizálása több évet vett igénybe, a lelet nagy része a Kairói Múzeumba került. A sajtó kitüntető figyelme "sztárt csinált" a régészből, aki felolvasásokat tartott, maga is műgyűjtő lett. Hivatalos kitüntetést azonban nem kapott, végül hatvannégy éves korában, 1939. március 2-án halt meg rákbetegségben.

A felfedezés után tizenhét évvel bekövetkezett halála a legjobb cáfolat a nagyközönséget a káprázatos kincseknél is jobban izgató "fáraó átkára". A bulvárlapok ugyanis szenzációként tálalták, hogy a feltárást követő évben meghalt Lord Carnarvon, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között.

Az igazság az, hogy vélhetőleg nem a múmia, inkább a felfedezés nyomon követésétől eltiltott újságírók bosszújáról lehetett szó. A "válogatós" átok ugyanis a feltáráskor jelenlévő 26 ember közül csak hatot talált meg tíz év alatt, a múmiát boncoló orvos pedig egyenesen 87 évet élt meg.

Tutanhamon sírjának felfedezése

1922. november 4-én találta meg Howard Carter brit régész a Kr.e. 1347-1339 között uralkodó Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját. A régészet egyik legjelentősebb pillanata volt ez, hiszen máig ez az ismertté vált leggazdagabb lelet az ősi Egyiptomból.    

Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. A történészek szerint Kr.e. 1354-ben született, kilencévesen került a trónra, de politikai szempontból az egyik legjelentéktelenebb fáraónak bizonyult. Származása körül máig viták dúlnak, egyiptomi és japán régészek DNS vizsgálatokkal próbálják tisztázni, III. vagy IV. Amenhotep fáraó fia volt-e. Az utóbbi vezette be a Napkorong (Aton) tiszteletén alapuló monoteista vallást és Aton iránti tiszteletből Ehnatonra változtatta nevét. Az ifjú Tutanhamonról tudjuk, hogy uralkodásának első évében az Ehnaton építtette Tell-Amarnából az észak-egyiptomi Memphiszbe tette át királyi székhelyét.

Uralkodásának negyedik évében nevét Tutanhatonról Tutanhamonra változtatta, ezzel is hangsúlyozva a régi Amon isten tiszteletét.

Azt ma sem tudni, betegség, baleset vagy gyilkosság oltotta-e ki életét 18 éves korában. Német és holland régészek úgy vélik, korai halálát a kövérsége miatti komplikációk okozták. Egy egyiptomi szakértő szerint hadseregének parancsnoka, Horemheb gyilkolta meg.

Brit és új-zélandi tudósok elkészítették Tutanhamon háromdimenziós digitális arcmását, majd háromdimenziós mellszobrát. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy az ifjú fáraó súlyos, veleszületett gerincbetegségben, Klippel-Fein szindrómában szenvedett. Nyakcsigolyái összenőttek, ami rendkívül nehézkessé tette számára a mozgást. Halála után mégis a legismertebb egyiptomi uralkodók egyike lett, mert 1922-ben az ő szinte érintetlen sírját találta meg Howard Carter brit régész.

Carter (1873-1939) 1891-től dolgozott Egyiptomban régészként és rajzolóként. 1892-ben csatlakozott Sir Flinders Petrie amarnai ásatásához, majd az amerikai Theodore Davisszel ásott Théba környékén. 1899-ben kinevezték a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelőjévé, 1903-1905-ben Alsó-Egyiptom régészeti felügyelője volt. 1907 táján került kapcsolatba a dúsgazdag régiséggyűjtő, mecénás Lord Carnarvonnal, aki megrendült egészségi állapotának helyreállítása érdekében tartózkodott Egyiptomban. Carnarvon Cartert kérte fel ásatásainak vezetésére, s ő feltárta a Théba melletti nekropoliszt (Királyok Völgye), Mentuhotep, Neb-hepet-re, I. Amenhotep, Hatsepszut és IV. Thotmesz sírját, Hatsepszut völgytemplomát, a 18. dinasztia királynéinak sírját és számosmagánsírt. Akkoriban úgy tudták, hogy a 18. dinasztia valamennyi fáraóját - az "eretnek" Ehnaton kivételével - a Királyok Völgyében temették el, és sírjaikat már felfedezték, kivéve Tutanhamonét. Carter hosszú éveken át kereste a sírt, de hiába.

1922-ben Carterék elhatározták, hogy átvizsgálják az egyetlen még hátralévő területet, VI. Ramszesz sírjának környékét, ahol addig az Egyiptomi Műemlék-felügyelőség kérésére nem kutattak. Kitartásuk elnyerte jutalmát: november 4-én - nyolc év megfeszített keresés után - Carter megtalálta az első nyomot, egy tizenhat fokból álló lépcsőt, amely a VI. Ramszesz sírjának közelében levő ókori munkáskunyhók maradványai alatt húzódott, s egy bevakolt ajtóhoz vezetett.

A falon láthatóak voltak az ősi nekropolisz őrének pecsétjei, az utolsó válaszfalon pedig Nebherepure (Tutanhamon koronázási neve) volt olvasható. Carter 1922. november 26-án megkezdte a sír feltárását. Az ajtó mögött egy sziklába vágott, újabb ajtóhoz vezető folyosót találtak, ez volt a sír előterének bejárata. Innen két további helyiség nyílt: egy mellékszoba és a sírkamra. A sírkamra északkeleti sarkán egy alacsony nyílás egy újabb kis szobába vezetett, ezt a szobát nevezte el Carter kincstárnak, ez tartalmazta a temetési szertartásnál használt legértékesebb tárgyakat. A jelek szerint kétszer is tolvajok hatoltak az előtérbe, de szinte semmit nem vittek el, valószínűleg rajtakapták őket.

Carter naplója szerint az első terem 171 különböző tárgyat és bútordarabot tartalmazott. A legtöbb tárgy anyaga alabástrom, ébenfa, arany, lazúrkő, türkiz és elefántcsont volt. 1923. február 17-én bontották le az előteret és a sírkamrát elválasztó ajtót, a régészek itt találtak rá a négy aranyozott fából készült kápolnára.

A negyedik kápolna tartalmazott egy vörös homokkő szarkofágot, amelyben három egymásba helyezett, múmia formájú koporsót találtak. Kettő aranyozott fából készült, míg a harmadik 22 karátos színaranyból, ezt 1925. október 28-án nyitották ki. A vörös vászon halotti lepel kibontása után kiderült, hogy a túlságosan bőkezű balzsamozás miatt a múmia súlyos károsodást szenvedett, de a színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszk minden bizonnyal megőrizte Tutanhamon arcvonásait.

A sírkamrában több mint 2000 tárgy volt, köztük aranyozott ládák, egy arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok, stb. Ezek alapján lenyűgöző képet kaphatunk a fáraósírokba temetett kincsek mérhetetlen gazdagságáról.

A napvilágra hozott kincsek nagy része a Kairói Múzeumba került, az ásatásról Carter és társai háromkötetes munkát adtak ki Tutanhamon sírja címmel.

A feltárást követő 1923-as évben meghalt lord Carnarvon, Carter megbízója, majd gyors egymásutánban 27 titokzatos haláleset történt. Azt már kiderítette a tudomány, hogy a Tutanhamon-sírt feltárók némelyikének betegségét és halálát a sírkamrában belélegzett mikroorganizmusok okozták, de az emberek fantáziájában megszületett a "múmia átkának" története, hálás anyagot nyújtva rémfilmek- és könyvek készítőinek. Az egyiptomiak hite szerint a fáraó lelke addig él, amíg említik nevét a földön. És mivel a sírkamra feltárása kétségtelenül megújult hírnévre segítette a fiatalon elhunyt fáraót, Howard Carternek és társainak neve is örökre fennmarad.

Tartomány:Luxor
Cím:Luxor
GPS: 25° 42′ 7.5456″, 32° 38′ 49.8696″
Időpont:2022. november 4.

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward