» Egyiptom

» Egyiptom » Luxor


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Nílus nyugati partján, a hegyek mögött rejtőzik a híres Királyok Völgye, Théba (ma Luxor) városával átellenben, a thébai nekropolisz szívében. Ez az i. e. 2100 óta királyi temetkezések helyszíne, és 63 pompás királyi sírkamrát tartalmaz.

Hatsepszut fáraó 

Annak ellenére, hogy megpróbálták eltörölni uralkodásának bizonyítékait, Hatsepszut fáraó nyomai kitörölhetetlennek bizonyultak a történelemben. Még ma is úgy tiszteljük az Újbirodalom fáraókirálynőjét, mint aki nemcsak az ókori Egyiptom, hanem a világtörténelem egyik legjobb uralkodója volt. Hatsepszut halotti templománál a Nílus partján egy elszáradt ősi facsonk dacol a könyörtelen egyiptomi napsütéssel, amely még mindig áll, és tanúskodik az uralkodónő befolyásáról és politikai erejéről. Feltételezések szerint ez a mirhafa a Hatsepszut által mintegy 3500 évvel ezelőtt megrendelt számos expedíció egyikéből származik.

Tutanhamon

Howard Carter brit régész 1922-ben a királyok völgyében, a mai Luxor közelében felfedezte az ifjú fáraó fantasztikus kincseket rejtő, épségben megmaradt sírkamráját - benne az ifjú fáraó színarany halotti maszkjával.

Tutanhamon király sírjában megtekinthetjük a múmiáját. A világot lenyűgözte a szinte érintetlen sírjának 1922-es felfedezése és a kilenc-tíz éves korában kezdődött fáraó uralkodása. 

2019-ben szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel a híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon luxori sírját egy csaknem tíz évig tartó korszerűsítés keretében, amely során helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit, valamint változtattak a látogatótér kialakításán is.

Tutanhamon sírját a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter brit régész tárta fel 1922-ben. A következő évtizedben a sírhely kincseinek többségét elvitték, mára mindössze néhány tárgy, köztük Tutanhamon múmiája, egy szarkofág, valamint egy aranyozott fakoporsó maradt benne.

A korszerűsítési és megóvási munkálatok középpontjában a 3300 éves egyiptomi sírhely híres falfestményeinek tanulmányozása állt, ugyanis az évek folyamán barna foltok jelentek meg az alkotásokon és a szakemberek attól tartottak, hogy megfelelő intézkedések hiányában a foltok tovább növekednek.

A csaknem egy évtizedig tartó munkálatokat végző csapat egyiptológusa háttérkutatásokat végzett, a sírhely mikroklímájának tanulmányozása a környezetmérnökök feladata volt, mikrobiológusok foglalkoztak a barna foltokkal, az építészek és a tervezők a sírhely infrastruktúráját modernizálták, a kutatók a falfestmények összetételét tanulmányozták, a konzervátorok a falak megfelelő kezeléséről gondoskodtak.

"Ezek a képek több mint háromezer évesek, és azt kell mondjam, hogy a korukhoz képest egész jó állapotban vannak" - mondta Lori Wong, a kutatóintézet munkatársa, hozzátéve, hogy a konzervátorok csupán ragasztóanyagot használva illesztették vissza a falfestmények levált részeit. "Nem végeztünk újrafestést, se restaurálást. Minden, ami a sírban látható, eredeti" - hangsúlyozta a szakember.

A munkálatok egyik legjelentősebb eredménye egy szellőztető- és levegőszűrő-rendszer kiépítése volt 2015-ben, a páratartalom és a por csökkentése érdekében.

A rendszer kiépítését követően a szakemberek óvatosan megtisztították a falfestményeket, eltávolítva annak a speciális - az egyiptomi szakemberek által felvitt - anyagnak egy részét, amely túlságosan fényessé tette a felületeket.

A munkálatok során részben átalakították a látogatók mozgásterét, aminek köszönhetően többé nem tudják megtapogatni a falfestményeket a kamra bejáratánál, ugyanakkor nagyobb területet tudnak bejárni a sírban.

Az újítások közé tartozik továbbá, hogy legfeljebb 20 látogató lehet bent egyszerre a sírban, maximum 10 percig.

2015-ben Luxorban három újbirodalomkori sírt nyitottak meg a látogatók előtt

Luxorban három újbirodalomkori sírt nyitottak meg csütörtökön a látogatók előtt első alkalommal azok felfedezése óta; a lépés a remények szerint hozzájárul az ország gyengélkedő gazdasága számára létfontosságú idegenforgalom fellendítéséhez.

A sírhelyek olyan személyiségek földi maradványait őrzik, akik a szóban forgó kor legfontosabb méltóságai közé tartoztak.

Az ókori thébai sírok katalogizálása szerint TT40-nel jelölt sírban nyugvó Amenhotep Huy a kusi alkirály címet viselte a híres gyermekfáraó, Tutanhamon uralkodásának idején, az időszámításunk előtti 14. században. A kusi alkirályi cím egy kormányzói tisztség volt. A sír belső falán található festményeken délről érkezett núbiaiakat látni, akik adományokat nyújtanak át annak jeléül, hogy elismerik az egyiptomi uralmat.

Ugyancsak megnyitották a látogatók számára Ameneminet sírját (TT277), aki III. Amenhotep fáraó temetkezési templomának papja volt, valamint Amenemheb végső nyughelyét (TT278), aki pedig Amon-Ré isten templomának jószágait őrizte.

Karbantartási munkálatok után újra megnyitották továbbá Horemheb és III. Tutmózisz király sírkamráját.

A Luxorban található fáraókori sírok legtöbbjét időszakosan, egy rotációs elv alapján tartják nyitva, ezáltal is védve a műemlékeket a látogatóktól és a bekerülő pára káros hatásától.

2021-ben megtalálták az elveszett aranyvárost

Egy egyiptomi régészeti misszió megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban. Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de eddig mind kudarcot
vallottak.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt. Ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította. A várost, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt, III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.

A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat. A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert.

Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
Az amerikai tudós szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére, arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba - a mai Amarnába -, az Ehnaton által 1346-ban alapított új fővárosba költözés mellett.

A várost III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között találták meg. Az ásatás során feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját valamint a birodalom közigazgatási és ipari központját.

A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A város déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.

A város második, részben még feltáratlan része lehetett a közigazgatási központ és a lakónegyed, mivel itt nagyobb és jól elrendezett építményeket találtak. A területet egy cikkcakkos fal veszi körül, amelyen át csak egyetlen bejárat nyílik a belső folyosókra és a lakónegyedekbe. A cikkcakkos falak az ősi egyiptomi építészet egyik ritka elemét képezik, amelyet főleg a 18. dinasztia végén használtak.

A város egy harmadik részén egy műhelyt találtak, ahol egyebek közt a templomok és melléképületeik építésére használt, III. Amenhotep kartusát (nevét) viselő sártéglákat gyártották. Az ásatások során feltártak fonó- és szövőeszközöket, továbbá üveggyártási salakot. Egyelőre vizsgálják a leleteket, amelyeket két szokatlan sírhelyen találtak. Az egyik teremben egy tehenet vagy bikát temettek el, a másik sírban egy ember nyugszik oldalra kinyújtott karokkal és térdei köré tekert kötél maradványaival.

Tartomány:Luxor
Cím:Királyok Völgye
GPS: 25° 44′ 24.6804″, 32° 36′ 7.08926″

Még nem érkezett hozzászólás!