» Csehország

» Csehország » Prága


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Régmúlt századok csodálatos építészeti remekei, hangulatos, zegzugos utcácskák, a kulturális és szórakoztató programok gazdag választéka, minden igényt kielégítő sörözők és vendéglők - a cseh főváros Európa egyik legvonzóbb turistaközpontja.


Prága legnépszerűbb történelmi emlékei: a Hradzsin, amelyik Európa egyik legnagyobb épen maradt várrendszere, a várban lévő csodálatos gótikus remekmű, a Szent Vitus székesegyház, a szentek kőszobraival övezett, 14. századi Károly-híd, az egykori zsidóváros páratlan zsinagógákkal és temetővel, a jezsuiták egykori központja a Klementinum, az Eiffel-torony kicsinyített mása a Petrín és még folytatható a sor. A városnak számos magyar emléke is van.

A legjobb programok Prágában

#1 Óvárosi tér (Staromestské námestí)

#2 Károly-híd

#3 Prágai vár

ÓVÁROS

Prága történelmi városközpontja, az Óváros, amely 1992-ben került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára.

Óváros tér

Az Óváros téren a reneszánsz, barokk és rokokó stílusban épült bájos házak mellett található a Régi Városháza a csillagászati órával, a huszita Szent Miklós-templom, a Kinsky-palota, a Kőharang háza és Husz János teológus emlékműve, akiről a huszita mozgalom a nevét kapta. Husz egy ideig itt élt.

Az 1755-65-ben épült Kinsky-palota (nevét egykori tulajdonosáról, Franz Ulrich Kinsky hercegről kapta) a Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményeinek ad otthont. A szomszédos Haus zur steinernen Glocke épületében állítólag IV. Károly is lakott egy ideig. A 17. században barokk stílusban átépítették, majd az 1970-es években visszaállították korábbi gótikus állapotát.

Orloj

Óvárosi városháza tornya Prága egyik leglátogatottabb műemléke, évente mintegy 700 ezer ember keresi fel. A torony felső karzatáról gyönyörű kilátás nyílik a városra, különösen a történelmi központra.

A prágai Óvárosi városházát 1338-ban alapították, több épületből áll. A neogótikus szárnyat a 2. világháborúban bombatalálat érte, ezért le kellett bontani.

Az óvárosi városháza tornyának külső falán elhelyezett csillagászati óra, az Orloj első változata 1410-ben készült, de szerkezetét azóta többször is tökéletesítették az évszázadok során.

A pontos idő mellett a napokat, hónapokat, a Hold és a Nap fázisait is mutatja a 15. század elején Kadani Mikulás órásmester és Jan Sindel csillagász által készített szerkezet.

Az órát később Hanus mester tökéletesítette, akit a városi tanácsnokok a legenda szerint megvakíttattak, hogy másnak ne tudjon hasonlót készíteni. Az alkotó akkor bosszúból állítólag leállította a szerkezetet.

Az óramű háromnegyede ma is eredeti, csupán kisebb részét cserélték ki 150 évvel ezelőtt korszerűbb darabokra. Most ezeket a darabokat az eredeti anyagokból készült elemekkel tervezik helyettesíteni. 

Mária-oszlop az Óvárosi téren

Prága történelmi központjában, az Óvárosi téren áll a barokk Mária-oszlopnak a másolata, amelyet 1918 novemberében, röviddel a Habsburg-monarchia bukása után döntött le a tömeg egy tüntetésen, mivel az oszlopot a Csehország feletti osztrák és katolikus uralom jelképének tartották.

Az eredeti oszlop másolatát Petr Vána szobrász készítette el. 

A Mária-oszlopról és másolata felállításáról Prágában az 1990-es évek közepétől éles társadalmi vita folyt. Több történész szerint a cseh múlt megtagadása, ha a Mária-oszlop visszakerül az Óvárosi térre.

Petr Vána a fennmaradt részek, valamint korabeli fényképek és háttéranyagok alapján készítette el az oszlop másolatát. A szobrász azt remélte, hogy az egykori oszlop helyén végzett ásatások során megtalálják az 1650-ben állított eredeti szobor alapjait, azokban pedig a Mária-oszlop alapítólevelét is, de ezek nem kerültek elő.

Az oszlopot 1650-ben annak emlékére emelték, hogy Prága a harmincéves háború végén, 1648-ban sikeresen visszaverte a svédek támadását, így a város megmenekült. A túlerőben lévő svédek ostroma alatt a prágaiak fogadalmat tettek, hogy ha sikerül megvédeniük városukat, hálául emléket állítanak Szűz Máriának.

Az oszlop - Jan Jirí Bendl alkotása - idővel sok cseh szemében a fehérhegyi csatát (1620) követő, gyűlölt osztrák és katolikus uralom jelképévé vált. Az oszlopot 1918. november 3-án a feldühödött tömeg ledöntötte. Csehszlovákia megalakulása (1918. október 28.) után országszerte számos, a Habsburgokhoz köthető szobrot döntöttek le. Szlovákiában hasonló volt a helyzet a magyar szobrokkal.

A prágai közhangulatra jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás után a mai napig csak egyetlen "Habsburg-szobrot" sikerült visszavinni a város köztereire.

A Mária-oszlop az Óvárosi tér közepén állt, közel Husz János közismert szobrához. Többen úgy vélik, hogy a protestantizmus jelképét a katolicizmus jelképe kiegészíti.

Týn-templom

Ádám és Éva. Így hívják a prágaiak az Óváros téren álló Týn-templom két tornyát. Ádám a jobb oldali, valamivel erősebb a kettő közül. Nyáron pedig árnyékot vet Évára, ami azt jelenti, hogy Éva hűvösebb, és a középkorban élelmiszertárolóként szolgált az emberek számára. Egyébként azonban a két torony a szemet gyönyörködtető a gótikus templomban, amelyet hivatalosan Szűz Mária-templomnak hívtak a Týn előtt, és amelynek építése 1365-ben kezdődött. A templom azonban csak a 15. században készült el. A két torony is ekkor épült. Peter Parler, aki a prágai Szent Vitus-székesegyházat és a Károly-hidat is építette, a Týn-templom építésében is részt vett.

Ha meglátogatja a templomot, mindenképpen meg kell néznie a barokk oltárt, a 17. századból származó orgonát, a legrégebbi prágai ónból készült keresztelőmedencét (1414-ben készült), a középkori szobrokat és a lenyűgöző fafaragásokat. És meg kell nézni az 1601-ben elhunyt Tycho Brahe csillagász sírját is. Híres lett, amikor 1572-ben megfigyelt egy szupernóvát, egy új csillagot. Mivel II. Rudolf cseh király udvarában dolgozott, Tycho Brahe-t a Teyn-templomban temették el.

Lőportorony

1475-től 400 évig építették, bár az építkezés sokáig szünetelt, részben azért, mert II. Vlagyimir király az Óvárosból a prágai várba tette át hivatalos rezidenciáját.

A torony a nevét a 17. századig itt tárolt fekete lőpornak köszönheti. A lőportorony teteje ekkor még ideiglenes szerkezet volt; a 65 méter magas torony csak 1866-ban készült el véglegesen. A torony egyik feladata a város megerősítése volt; ez volt az egyike annak a 13 kapunak, amely egykor az óvárost körülvette.

A cseh uralkodók innen indultak koronázási menetükön a prágai várba és a Szent Vitus-székesegyházba. Ma ez az egyik olyan hely, amelyet mindenképpen meg kell néznie, ha Prágába látogat. Végül is ez az eredeti erődítményből fennmaradt két épület egyike. A második a hídtorony.

186 csigalépcsőfok vezet felfelé a torony belsejébe. A mászás megerőltető, de ha már felértünk a csúcsra, a csodálatos prágai kilátás gyorsan elfeledteti a megerőltetést, és nem is gondolunk arra, hogy egyszer majd vissza kell másznunk. A torony kívülről is szemet gyönyörködtető. Ez Josef Mockner építésznek köszönhető, aki 1886-ban neogótikus stílusban építtette át az épületet, és csücskös tetővel látta el. Mindenütt díszek és szobrok vannak.

PRÁGAI VÁR - HRADZSIN

A Hradzsint évente rengetegen keresik fel, a cseh uralkodók és államfők hivatalos székhelye.

A prágai vár Prága egyik legimpozánsabb látnivalója és egyben a város nevezetessége. Ez természetesen a várnak a Hradzsin-hegyen való elhelyezkedésének is köszönhető. A várkomplexum épületei mindenhonnan jól láthatók, köztük a barokk királyi palota, a mindent felülmúló Szent Vitus-székesegyház, a Szent Kereszt-kápolna és az Aranyművesek utcája. Hogy csak néhányat említsünk a látnivalók közül.

A prágai vár megtekintéséhez időre van szükség, mivel a területet a világ legnagyobb várterületének tartják, amely mintegy hét hektárt és három várudvart foglal magában.

Az első épületeket 880 körül emelték - a Szent Mária-templomot tartják a legrégebbinek. A 10. századtól kezdve a prágai vár a cseh fejedelmek és uralkodók székhelye, valamint a prágai püspök hivatalos rezidenciája volt. Ebben az időszakban épült a Szent György-bazilika, majd a Szent Vitus rotunda, amely a mai Szent Vitus-székesegyház helyén állt. A prágai várat körülvevő falat tizenkét méter szélességig megerősítették. Az építkezés azonban nem állt meg itt. Új uralkodók jöttek, és a várat különböző stílusokban átépítették és kibővítették, mígnem 1303-ban egy nagy tűzvész szinte az egész várat elpusztította.

IV. Károly alatt a várat 1333-tól újjáépítették, és a királyi palotát is átalakították. A vár tornyait aranyoztatta - talán ezért nevezte Prágát "arany városnak". Alig 50 évvel később azonban az uralkodók átköltöztek az új királyi udvarba az Óvárosban, ahol egy évszázadon át maradtak. Amikor 1483-ban visszatértek a várba, megerősítették a védelmet és új védőtornyokat építtettek. Nem sokkal később közvetlenül a királyi palota csarnoka fölé épült a híres, 60 méter hosszú és 20 méter széles Vlagyiszláv-terem lenyűgöző támasztó boltozatával, reneszánsz és késő gótikus elemekkel.

1918-ban a prágai vár új jelentőséget kapott - a Csehszlovák Köztársaság elnökének székhelye lett. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a terület ma már nem látogatható. 1989 óta számos területet megnyitottak a nagyközönség előtt. A prágai várat évente közel 1,5 millióan látogatják.

Szent Vitus székesegyház. Itt található a cseh királyok sírkamrája, amelyben egyebek között IV. Károly cseh király és német-római császár, négy felesége, fia, IV. Vencel, Mátyás király apósa, Pogyebrád György, a híres II. Rudolf vagy Utószülött László - aki V. László néven magyar király is volt - síremlékei találhatóak.

Magyar vonatkozású emlékek. A Prágai Várban számos magyar vonatkozású emlék található. A Szent Vitus székesegyházban temették el Báthori Zsigmondot, egykori erdélyi fejedelmet, és a katedrális kincseskamrájában őrzik az ún. Szent István kardot is, amelyet állítólag a magyar államalapító használt és valamikor a 13. században kerülhetett Prágába. A Szent Vitusban és a Régi Királyi Várban több helyen is látható a magyar címer, míg a harmadik várudvar legnagyobb dísze a Szent György-szobor, amely a Kolozsvári testvérek, György és Márton alkotása.

Arany utcácska

Egyesek szerint a prágai vár belső falán található Arany utcácskában (Zlatá ulicka) egykor II. Rudolf császár alkimistákat alkalmazott, hogy mesterséges aranyat és a híres Bölcsek kövét állítsák elő. Hogy mennyire voltak sikeresek, nem tudni - a sikátor a neve ellenére nem aranyozott. De annyira bájos, hogy valószínűleg ez Prága leghíresebb utcája. Ennek oka a macskaköves utcán sorakozó 16 torz, színes és apró házikó. Aki itt végigsétál, úgy érzi, mintha egy mesebeli utcába került volna.

A kis házakat a 16. században építették, és a királyi várőrök lakhelyéül szolgáltak. Később jöttek az aranyművesek - valószínűleg tőlük kapta a sikátor a nevét. De hiába dolgozták fel az aranyat az Arany utcácskában, itt hiába kerestek pompát. Különösen a 19. században a környék eléggé lepusztult volt, és aki itt élt, az szegény volt.

Az Arany utcácskának mégis volt egy híres lakója - kicsit később: 1916-ban és 1917-ben a 22-es számú házban élt és dolgozott Franz Kafka író. A jósnő Madame de Thebes is nagyon híres volt Prágában. Élete tragikus véget ért: amikor megjósolta a náci uralom végét, a Gestapo meggyilkolta.

Ma az Arany utcácska turistalátványosság. A házakban szuvenírboltok találhatók, amelyek cseh kézműves termékeket árulnak az ónfiguráktól a bábukig. Mások kiállítóterekként szolgálnak. Például információkat kapunk az egykor itt dolgozó alkimistákról.

KÁROLY-HÍD

Prága, Károly Híd, Híd, Cseh, City, Utazás, Határkő

A 14. században épült Károly-híd Európa egyik legrégibb kőhídja, a cseh főváros egyik jelképe és leglátogatottabb műemléke. 

A Károly-híd alapjait a 14. század első felében rakták le. A közel 650 éves építmény a prágai történelmi Óvárost köti össze a Kisoldallal és a Hradzsinnal.

Károly-híd elődje, a Judit-híd 1158-72 között épült fából, és az 1342. évi árvíz sodorta el. Peter Parler az 520 m hosszú, 10 m széles, 16 íven nyugvó hidat 1357-78 között építette homokkőből.

A hídat 30, főleg 18. századi szobor díszíti. A kaputornyon IV. Károly, IV. Vencel, Szent Vitus, Szent Adalbert és Zsigmond császár szobra látható. E művek a korabeli európai szobrászat legjobbjai közül valók. A Károly-híd a társadalmi élet központjává vált, bírák, kereskedők működtek itt, és lovagi tornákat is rendeztek. 1870 óta hívják Károly-hídnak, előző neve Kő- vagy Prágai-híd volt.

Érdekes animáció készült a híd építéséről, amelynek habarcsába a legenda szerint tojást is kevertek.

A Károly-híd melletti Kampa-sziget a prágaiak és a turisták kedvelt kirándulóhelye, tele van kertvendéglőkkel.

JOSEFOV

Zsidó negyed düledező sírkövekkel teli zsidó temetővel, a híres régi-új, illetve a felülmúlhatatlan spanyol és a többi szépen megőrzött zsinagógával, amelyeknek falain belül a cseh zsidóság történetéről és második világháborús tragédiájáról láthatnak épületes kiállítást a látogatók.

LENNON-FAL

A Lennon-fal a hetvenes évek elején jött létre, amikor a Máltai Lovagrend kertjének falán, a Velkoprerovské téren megjelentek a korabeli szocialista rendszert bíráló első versek, szövegek. Később egy Lennon-portré is felkerült a falra, amelynek környéke akkoriban a prágai fiatalok és olykor az ellenzéki találkozók népszerű színhelyéül is szolgált.

A szocialista hatóságok a Lennon-falat rendszeresen átfestették, de az mindig megújult, és bekerült az útikalauzokba is, mint Prága egyik idegenforgalmi látványossága. Az utóbbi években azonban a népszerű hely gyakran vált főleg külföldi turisták prédájává, akik számos esetben értelmetlen és durva jelszavakat, jelképeket festettek a falra.

A Máltai Lovagrend és a prágai belváros önkormányzata ezért két éve lezárta, és néhány hónap alatt teljesen felújíttatta a falat, amelyet azóta a rendőrség őriz.

A híres fal mintegy 150 négyzetméteres festményének új változatán is John Lennon portréja dominál, egy világtérképre helyezve. Mellette a híres Lennon-dal címe, All You Need is Love olvasható, majd a szabadság és szerelem szavak harminc nyelven, köztük magyarul is. A színes szabadtéri galéria 30 cseh és külföldi művész közös munkájának eredménye. A fal művészeti koncepcióját Pavel Stastny cseh képzőművész dolgozta ki.

A nagyobb törvényi védelem érdekében Prága belvárosának önkormányzata a Lennon-falat hivatalos emlékhellyé nyilvánította.

A szabályokat betartása mellett a látogatók maguk is üzeneteket írhatnak vagy képeket festhetnek a fal kijelölt részeire. A szabály legfontosabb része, hogy csak könnyen lemosható íróeszközöket lehet használni, és tilos bármiféle spray használata.

John Lennon-fal múzeuma

The Lennon Wall Story névre keresztelt múzeumban többtucatnyi, főleg a csehszlovák szocialista rendszer utolsó évtizedeiben készült fényképpel, tematikus kiadvánnyal, valamint egy új dokumentumfilmmel ismerkedhetnek meg a látogatók. A dokumentumfilm mintegy félórás, és olyan emberek vallomásai hallhatók benne, akik szoros kapcsolatban álltak a Lennon-fallal.

A cseh főváros Kisoldalán található Napa bár pincehelyiségeiben berendezett, The Lennon Wall Story névre keresztelt múzeum a közeli Kampa-szigeten lévő híres John Lennon-fal történetével ismerteti meg az érdeklődőket. A kis múzeum hétvégeken, péntektől vasárnap estig látogatható.

VENCEL TÉR

A prágai Vencel tér valójában inkább egy körút. De ki akar a technikai fogalmakkal foglalkozni, amikor a cseh főváros leghíresebb terére lép? Prága Újvárosában 750 méter hosszú és 60 méter széles.

A Szent Vencelről elnevezett tér története eseménydús, de a legtöbb látogatót a sok üzlet vonzza, a nagy áruházaktól a kis butikokig. Kávézók és éttermek is vannak mindenütt, és néhány luxusszálloda is található itt. Esténként a Vencel téren található kocsmák és éjszakai klubok a prágaiak kedvelt találkozóhelyei - ha éppen nem az Óvárosban, a híres sörözők egyikében vagy a Károly hídon találkoznak.

Ha időt szán arra, hogy körülnézzen, sok bájos épületet fedezhet fel a Vencel téren, amelyet 1348-ban lóvásárként alakítottak ki. Mindenütt megtalálhatóak az olyan nagypolgári paloták, mint a Palac Koruna, a Diamant-ház, a Lindt-ház vagy a mai Hotel Europa. Az egyik leglátványosabb épület a Nemzeti Múzeum, amely egy őskori és korai történelmi gyűjteménynek ad otthont. A múzeumot 1818-ban alapították, az épületet 1885 és 1891 között építették neoreneszánsz stílusban.

PRÁGAI ÁLLAMI OPERA

A Prága központjában, a Szent Vencel-lovasszobor közelében, a cseh Nemzeti Múzeum és a Wilson vasúti főpályaudvar között álló épület a 2017 tavaszán elkezdődött munkák során teljes egészében megújult és korszerű műszaki berendezéseket kapott. 

A prágai Állami Opera az első olyan, állami kézben lévő nagy színház Csehországban, amelyet az 1989-es rendszerváltozás után teljes mértékben felújítottak és korszerűsítettek. A Nemzeti Színház részeként működő Állami Opera épületét legutóbb a 20. század hetvenes éveiben újították fel.

Az operaház neorokokó stílusú nézőtere és a színpad a lehető legnagyobb mértékben visszakapta eredeti, tehát a színház megnyitása utáni arculatát. A nézőtéren 1016 személy foglalhat helyet. Minden bársonyszéken lehetőség lesz arra, hogy a néző világnyelveken feliratozva is követhesse a színpadi történéseket.

A mai cseh Állami Opera épületében nyílt meg 1888-ban az akkori Új Német Színház, amely a prágai németség színházi kultúráját szolgálta. A második világháború után a prágai német színházak megszűntek, az Új Német Színház épületében a cseh Állami Opera kapott helyet.

TÁNCOLÓ HÁZ

Ha véletlenül a Rašínovo nábřeží utcában jár, és meglát egy házat, amely mintha himbálózna, ne a népszerű cseh sörre fogja. A 6-os számú épület a "Táncház" nevet viseli, és Vlado Milunic és Frank Gehry építészek munkája. Mindenképpen érdemes megnézni!

PRÁGAI ÁLLATKERT

Az 1931-ben megnyílt prágai állatkertben jelenleg mintegy 670 fajta állat látható. Az állatkertet tavaly 1,5 millió látogató kereste fel, s a cseh főváros egyik legnépszerűbb idegenforgalmi nevezetessége.   

Az állatkertben 1933 óta tartanak elefántokat. Prágában jelenleg hét elefánt él. A csoport legidősebb tagja a Gulab nevű nőstény, aki 1966-ben került Prágába. Mindnyájan az Elefántok völgyében élnek, amelyet 2013-ban hozott létre az állatkert. Európában ez az egyik legnagyobb speciális elefántlakhely.

PRÁGAI TÉVÉTORONY

Visszatérnek a prágai tévétoronyra a fekete óriásbabák. A toronyra mászó tíz óriásbaba közül az elsőt a hét végén szerelték fel hegymászók.

David Cerny, a sok vitát kiváltó cseh képzőművész alkotásai 2000-ben kerültek a 216 méter magas tévétoronyra, amikor Prága Európa Kulturális Fővárosa volt.

A speciális műanyagból készült, felfelé mászó fekete óriásbabák, amelyek darabonként mintegy 120 kilogrammosak, azonnal nagy érdeklődést keltettek, s azóta is viták tárgyát képezik. Az egyik oldal azt állítja, olcsó giccsről van szó, amely elrondítja Prága legmagasabb épületét, míg a másik fél szerint életet lehelt a szürke és sokak szerint csak a főváros panorámáját elcsúfító tévétoronyba. 

A tíz óriásbébit 2017-ben szerelték le, amikor a megkezdődött a tévétorony teljes felújítása. Bár a torony renoválása már korábban befejeződött, az óriásbabák felszerelése csak most kezdődhetett el, mert a tulajdonos, a Ceské Radiokomunikace cég a szobrásszal való megállapodás alapján több milliós költséggel tartósabb anyagból újra elkészíttette a figurákat. Az új szobrok már a Ceské Radiokomunikace tulajdonát képezik. A cég közlése szerint ezentúl már tartósan a tornyon maradnak. 

Az eredeti óriásbébi-szobrok néhány darabja jelenleg az Egyesült Államokban van egy vándorkiállításon, néhány további példány pedig a prágai Kampa-sziget parkjában látható. 

David Cerny egyike a legismertebb kortárs cseh szobrászoknak. Híressé/hírhedtté először azzal vált, hogy 1991-ben rózsaszínűre festette az egyik prágai téren álló második világháborús szovjet emlékművet, egy harckocsit.

Egyik legismertebb és legvitatottabb műve a prágai Kampa-szigeten látható: egy Csehország-formájú apró tó közepén két férfi áll és mintegy lepisili az országot. Az alkotás szökőkútként működik a Hergetova Cihelna luxusvendéglő udvarában és a cseh főváros egyik idegenforgalmi látványossága. További ismert műve - a Szent Vencel döglött lovon - a városközpontban álló Lucerna-palota dísze. A mű karikatúrája a Vencel téren álló híres lovas szobornak.

Talán a legnagyobb felháborodást keltő, egyben legismertebb műve a 2009-ben készült Entropa, amelyet azzal a céllal készített, hogy kifigurázza az Európai Unió 27 tagországáról kialakult sztereotípiákat. 

SÖR & SHOPPING

Prágában is van egy bevásárló utca, és a megfelelő neve Párizsi utca (Pariszka). Itt is vásárolhat csúcskategóriás ruhákat, vagy megcsodálhatja a kirakatokban a designer darabokat.

A Na Príkope utca pedig a világ 17. legdrágább bevásárló utcája.

A városnéző túra megszomjazott? Akkor Prága egyik sörözője pont megfelelő lenne. Ezekben a híres pilseni sört szolgálják fel, amely számos művészt megihletett. A Křemencova 11. szám alatt található híres történelmi étterem, az U Fleků például 1499 óta szolgál fel sötét sört.

Tartomány:Prága
Település:Prága
GPS: 50° 5′ 14.87544″, 14° 25′ 16.5126″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward