2017. február 27.

Rekordszámú maskarás búcsúztatta a telet az idei mohácsi busójáráson

Minden eddiginél több, mintegy 1300 maskarás űzte el a telet az idei busójáráson Mohácson.

 


Az résztvevők szórakoztatásáról 45 busócsoport 1150 busója és 150 egyéb maskarása gondoskodott. A busójárás hat napja alatt mintegy 33 helyszínen reggeltől estig csaknem nyolcvan programra várta az érdeklődőket.

A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel zárult népszokás rendezvényei között volt farsangi felvonulás, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busó lakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.

A fő programokat február 26-án, farsangvasárnap rendezték meg: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén.

A mohácsi busójárást az UNESCO 2009-ben vette fel Magyarországról elsőként az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. 

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.