Körmöcbánya

A Beszterce- és a Körmöc-patakok összefolyásánál keletkezett település aranytermeléséről vált híressé. 

A középkori Magyarország és egyszersmind Európa legnagyobb aranybányája köztudottan a híres körmöci aranypénzek anyagát is adó Körmöcbányán volt. A felvidéki bányavárosokat, így Körmöcbányát is a XIII. században oda telepített német bányászok virágoztatták fel, mígnem az aranybányászat a XVIII. század második felében hanyatlásnak indult, jóllehet a kontinens aranytermelésének 80 százaléka évszázadokon át magyarországi aranybányákból származott.

Körmöcbányán volt a tíz pénzverőkamara egyike: a településtől északra fekvő Kammerhofban verték a híres körmöci aranyakat. Körmöcbánya később egyike lett a hét Garam-vidéki szabad királyi bányavárosnak, ezek közül a körmöci joggal élt Újbánya is.