» Svájc

» Svájc » Valais


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Simplon-hágó (olaszul Sempione) a svájci Alpokban található 2005 méter tengerszint feletti magasságú hágó. Wallis kantonban Briget köti össze Domodossola városával Olaszországban.

A Simplon-hágó a Rhone és a Toce folyók völgye közt fekszik a svájci Wallis (Valais) kantonban, a Pennini és Lepontini Alpok közt, a 2643 méteres Schienhorn és a 3202 méter magas Schönhorn között, legmagasabb pontja 2005 méter.

Az első gyalogutat itt Septimus Severus római császár építtette 196-ban. A hágó a középkorban kereskedelmi útvonal volt Wallis és Piemont, illetve Lombardia városai között. A Simplon-hágón igazi utat először Napóleon parancsára építettek 1800-1806 közt, ez Brig és Domodossola városokat kötötte össze 66,5 kilométer hosszban. A jelenlegi autóút legmeredekebb lejtője 11 százalékos.

A Simplon-alagút építése a hágótól északkeletre, a svájci Brig és az olasz Iselle városok közt 1898-ban kezdődött, kristályos gneisz kőzetben. A tervezett határidő 1904, a tervezett költség 69,5 millió frank volt, ezt Bern kanton és az észak-olasz városok adták össze. A hosszú alagút különleges kitűzési feladatot is jelentett, ezért először egy iránytárót építettek, ennek tengelyét a közeli hegycsúcsokra épülő háromszögelési hálózat segítségével határozták meg. Ezt szellőzésre, vezetékek elhelyezésére is használták, tőle 17 méterre épült az első Simplon-alagút. A légcsere keresztvágatokon át történt, így elérték, hogy bent a hőmérséklet általában nem emelkedett 30 fok fölé. A kitermelt kőzetet lovakkal vontatott csillék vitték az 1000 mm nyomtávolságú kisvasútig, ennek gőzmozdonyai nagy tűztérrel rendelkeztek, így csak a szabadban kellett őket fűteni. Általában dinamittal robbantottak, de folyékony levegővel is kísérleteztek: ez fűrészporral vagy faszénporral keverve robban.

Az építkezés igen nehéz feladatnak bizonyult, a váratlanul előtörő melegvíz-források miatt jelentős időcsúszás és költségtúllépés történt, mindkét oldalról évente 4 kilométert haladtak. A 3553 méter magas Monte Leone és a 3246 méteres Waserhorn alatt, 1300-1500 mélyen futó alagút éppen száz évvel a hágón átvezető út átadása után, 1906. május 19-re készült el. A 78 millió frankba kerülő, 19 799 méter hosszú alagút akkor a leghosszabb volt a világon. Az ünnepélyes avatáson a svájci Brigben jelen volt III. Viktor Emánuel olasz király is, viszonzásképpen június 1-jén, a vasúti üzem megindulásakor Ludwig Forrer svájci szövetségi elnök Genovában tett látogatást.

1912-ben kezdték el a párhuzamosan futó második alagutat, amely az iránytáró kibővítésével épült. Ennek munkálatait az első világháború megakasztotta, de a svájci oldalon 1917-ig 8 kilométer elkészült. Az építkezést 1919-ben folytatták s a 19 824 méter hosszú második átjárót 1922-re fejezték be, a vasútvonalakat ekkor villamosították.

A hágón átvezető autópályát a hó miatt minden évben október és április között lezárják, ekkor az autókat vonaton és alagúton viszik át a hegyeken. Ennek kiváltására kezdtek el közúti átjárókat építeni talpalagútként, azaz olyan alacsonyan, ahol a hóakadályok leküzdhetők. Az első ilyen a 11,6 kilométeres Mont Blanc-alagút volt 1965-ben, a leghosszabb az 1980-as Szent Gotthárd 16,3 kilométerrel.

Ma a Föld leghosszabb közlekedési alagútja (a metrórendszerek kivételével) a Seikan-alagút Japánban, ez 53 841 méter, a második az Eurotunnel a La Manche alatt 50 500 méterrel, a harmadik a szintén japán, 22 300 méteres Shimizu III, a két Simplon-alagút jelenleg a negyedik és ötödik. Vízellátási céllal ezeknél hosszabb alagutak és tárók is épültek.

Tartomány:Valais
Cím:Simplon-hágó
GPS: 46° 15′ 2.13984″, 8° 1′ 55.94664″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó