Teruel

Teruel a mudéjar stílus szülőföldje, belvárosát az UNESCO 1986-ban a világörökség részének nyilvánította. A város különösen ismert a terueli sonkáról (jamón de Teruel).

Teruel városa hosszú ideig arab uralom alatt állt, a mudéjar építészet példáival hívja fel magára a figyelmet. 

Teruel városa az egész világ elismerését kivívta, mint a spanyol mudéjar építészet legszebb példája. Ez a különleges építészeti stílus abban az időben született, amikor a muszlimok, a zsidók és a keresztények harmóniában éltek egymás mellett. Az egymástól különböző kultúrák egyes elemeinek egybefonódásából egy egésze új, rendkívül látványos építészeti stílus jött létre. 

A város egyik fénypontja a gyönyörű katedrális és annak harangtornyai, valamint a San Martin, San Pedro és El Salvador templomok.

Teruel városában minden év február 14. és 17. között Isabel de Segura és Juan Martinez (Diego), vagyis a terueli szerelmesek történetére emlékeznek. A háromnapos rendezvény ideje alatt korhű díszletek között és ruhákban adják elő a 13. századi tragikus történetet, minden napra egy-egy kulcsfontosságú jelenetet hagyva.

A két szerelmessel a Szerelmesek Mauzóleumában találkozhatunk, ahol két márványkoporsóban Isabel és Diego újratemetett maradványai nyugszanak. A koporsók érdekessége a részletgazdagon formázott fedél. A két szerelmes keze sosem érintheti egymást, mert a lányt már férjhez adták, mire a fiú visszatért a városba.

Az első ismert "spanyol" dinoszaurusz, a növényevő szauropoda, az Aragosaurus ischiaticus fosszíliáit 1987-ben tárták fel Teruel közelében. Az őskövületek a kora kréta időszakból, az úgynevezett hauterivi korszakból származik, amely 136,4 ± 2 millió évvel ezelőtt kezdődött. Ez az egyetlen az adott korból származó spanyolországi dinoszaurusz. Az Aragosaurus ischiaticus a későbbi Titanosauriformes klád primitív őse lehetett, utóbbi csoporthoz tartoztak a leghosszabb, legmagasabb és legnehezebb dinoszauruszok, a brachiosauridák és a titanosaurusok.