A Palio az egyik legismertebb Itáliában rendezett esemény, mely nem pusztán turisztikai célú, sokkal inkább hozzátartozik a sienai városlakók életéhez. Az esemény igen nagy múlttal büszkélkedhet, hiszen ilyen formában megrendezett lóversenynek 1644-ben örvendhetett először a sienai nép. Az ünnepi felvonulást, amelyen a résztvevők a 15. századot idéző történelmi ruhákat viselnek, a nézők által nagy izgalommal várt lóverseny követi. A környező utcákat eközben temérdek evés-ivás, jókedv és ünnepi hangulat uralja.
Siena 17 kerületéből – contrada – 10 száll versenybe az áhított palio (selyemzászló) elnyeréséért. A contradáknak, akárcsak a kis államoknak, saját elöljárói, hagyományai, jelképei, színei, templomai és paliomúzeuma van. Tehát a Paliót a sienaiak véresen komolyan veszik. Az ünnepség napjaira a Piazza del Campo lóversenytérré alakul át. A középkori eredetű történelmi vágtát minden évben kétszer, július elején és augusztus közepén rendezik meg a toszkánai városban. A lovak július 2-án, Sarlós Nagyboldogasszony napján, és augusztus 16-án, Mária Mennybevétele alkalmából futnak, mindig a Madonna tiszteletére, ekkor kapja meg a győztes városnegyed a Palio-t, a győzelmi díjat.
A verseny előkészületei négy nappal a Palio előtt kezdődnek. A versenyt hat próba előzi meg, minden reggel (kb. 9 órakor), és minden délután (kb. 19.30-kor), tartják, hogy látni lehessen, hogy a ló és a lovas milyen formában vannak. A lovat a Városnegyed istállójából a Nagykapuhoz minden próbára a városnegyed lakóinak népes csoportja kíséri, menet közben többnyire hagyományos dalokat énekelnek. Az ötödiket "főpróbának" nevezik, ennek befejeztével a tíz Városnegyed lakossága külön-külön minden városrész szívében, a meghívott vendégekkel együtt összegyűlik, és a győzelem elősegítése céljából nagy vacsorát rendez.
A Palio napján reggel 8 óra felé a Városháza előtti Kápolnában az érsek celebrálja "a lovas miséjét". Közvetlenül ez után tartják az utolsó próbát, amelyet "próbafélének" neveznek, mivel a lovasok nem nagyon erőltetik sem magukat, sem a lovakat, tekintettel az esti nagy igénybevételre. 10.30-kor a Városházán a Polgármester jelenlétében történik "a lovasok kinevezése", akik ettől a perctől fogva nem helyettesírhetők. 15 óra körül a Városnegyedek kápolnáiban, megtörténik a lovak megáldása, ezután a Városnegyedek személyiségei és a városi Elöljárók megszemélyesítői átvonulnak a történelmi városrészen, megállnak a Piazza Salimbeni-n, a Nemesi Kaszinónál, a Palazzo Chigi Saracini előtt, majd a Dóm téren (a Kormánypalota udvara), ahonnan sorban indulnak, hogy a Piazza del Campo-ra érjenek. A korabeli Díszmenet délután öt körül ér a Térre. Miután bevonulnak a térre a lovak, akik háromszor teszik meg az 1000 m-es távot, méghozzá hajmeresztő sebességgel. Ha a ló elveszti lovasát, akkor is nyerhet, így gyakran az állatok válnak az esemény főszereplőivé.
A futam után rögtön kezdetét veszi az ünneplés: a kerület lakói megkapják a paliót (selyemzászló) és azzal elmennek S. Maria di Provenzano Bazilikába, Provenzanóba (július) illetve a Dómhoz (augusztus), hogy elénekeljék a Te Deum himnuszt. A városban egészen őszig a győzelmet ünneplik, amikor (szeptember vége-október eleje) a szépen feldíszített győztes kerületben több ezer lakó győzelmi vacsorát ül (”cena della vittoria”). A fő helyet a bálványként tisztelt győztes ló foglalja el.
|