A római Palazzo delle Esposizioni-ban nemrég bezárt kiállítást szeptember 20-tól Trento új tudományos múzeumábanmutatják be. A tárlat az emberiség sokféleségének történetét, a Homo sapiens elterjedését mutatja be. Az interaktív és multimédiás kiállítás hat szakaszban mondja el ennek a kalandos és rendkívüli, nagyrészt ismeretlen utazásnak a történetét.
A kiállítás egyik kurátora Luigi Luca Cavalli Sforza olasz származású amerikai genetikus. Luigi Luca Cavalli Sforza és kutatócsoportja állította fel az emberi nem genetikai családfáját és ő volt az első genetikus, aki a magyarság genetikai származásával foglalkozott. Magyarul is megjelent könyvének (Cavalli-Sforza, Luigi Luca: Genetikai átjáró. Különbözőségünk története. HVG, Budapest 2002) fontos megfigyelése, hogy a magyar nyelv finnugor eredete és a mai nép európai jellegű genetikai összetétele eltér egymástól – ez az egyetlen mondata sokat foglalkoztatta nálunk az érdeklődőket, de nem figyeltek föl az abban rejlő történeti és módszertani tévedésekre. Sajnos az a kevés, amit a magyarokkal kapcsolatban Cavalli-Sforza leírt, történetileg teljesen elhibázott. (Lásd.: Bálint Csanád: A történetigenetika és az eredetkérdés(ek): Magyar Tudomány 2008. október)
Luca Cavalli-Sforza és munkatársai összefüggésbe hozzák vizsgálataik eredményeit a nyelvcsaládokkal, így az alapnyelvekkel is. Kutatásuk módszere az általuk emlegetett etnikumokról, a rokon nyelvek közti rokonsági fokokról kialakított igen hézagos informáltsága kétségeket ébreszthet a finnugor népeket és nyelveket valamelyest is ismerőkben, hiszen pl. a cseremiszeket az Urál középső részének északi felére helyezik, holott a Volga vidékén laknak, a magyarok legközelebbi nyelvrokonaiként a finneket ismeri, azok pedig valójában a Szibéria nyugati részében élő vogulok és osztjákok. (Lásd.: Honti László: Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. www.nytud.hu)
Cavalli-Sforza Genetikai átjáró. Különbözőségünk története c. könyve ennek ellenére a történeti genetikai kutatásokban korszakalkotó. A könyv olyan különböző kutatási területeket vesz sorra, amelyek gyarapítják az emberi evolúcióval kapcsolatos tudásunkat. A régészet, a genetika és a nyelvészet felől közelít az utolsó százezer év történetéhez. Bár külön-külön még igencsak hézagosak az ismereteink, összegzésük remélhetőleg segít kitölteni a réseket. Más tudományágak - kulturális antropológia, demográfia, ökonómia, ökológia, szociológia - épp most csatlakoznak a közös erőfeszítéshez, és tágítják ki az értelmezés kereteit. Témájában ez a könyv súlyos társadalmi kérdésekre kínál választ. Többek közt magyarázatot ad rá, hogy miért hiteltelen a rasszizmus. A gének meghatározó szerepet játszanak abban, hogy milyenné válunk, de nem kevésbé meghatározó a kulturális, társadalmi és természeti környezet is, amelyben élünk. A fő genetikai különbség nem a népek vagy az emberfajták, hanem az egyedek között van. A népek genetikai eredete közti különbség nem csupán csekély (és egyre csökken a jelenlegi felgyorsult mobilitásban és a migrációs és kulturális cserekapcsolatok folytán), de jelentéktelen is, és elsősorban a különböző éghajlatokhoz való alkalmazkodásnak köszönhető, amelyekben élünk.
Cavalli-Sforz közreműködésével készült kiállítás a trentói Museo delle Scienze-ben az emberiség sokféleségének történetét, a Homo sapiens elterjedését mutatja be. Kétszáz ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens elindult útjára egy kis völgyből, a mai Etiópiából, hogy benépesítse az egész bolygót, és más emberfajtákkal együtt élve megformálja a mai vegyes kultúrát. Luigi Luca Cavalli Sforza koordinálásával különböző tudományágakban kutató tudósok nemzetközi csoportja most először rekonstruálta az emberek vándorlásának útját. Genetikusok, nyelvészek, antropológusok és paleo-antropológusok közös munkájának eredménye egy csodálatos freskó az emberi evolúció történetéről. A Homo sapiens. La grande storia della diversità umana (Homo sapiens. Az emberi sokszínűség története) c. nemzetközi interaktív és multimédiás kiállítás hat szakaszban mondja el a történetét ennek a kalandos és rendkívüli, nagyrészt ismeretlen utazásnak.
1. szakasz – „Ki Afrikából”
Furcsa és óriási főemlősök hagyták el Afrikát nagyjából két millió évvel ezelőtt. Megkülönböztető jelük az volt, hogy két lábon változtattak helyet. Az első vándorlási hullám eredménye az első települések létrejötte Afrikán kívül.
2. szakasz - A magány egy új találmány
Amikor a Homo faj megszületett Afrikában, valószínűleg 180 ezer, 200 ezer évvel ezelőtt, és eldöntötték, hogy elmennek, azt eredményezte, hogy a világ megtelt Homo fajokkal. Az együttélés neandervölgyi „unokatestvéreinkkel” vezetett a kicsi Flores-i ember és a rejtélyes Denisova-i (Szibéria) ember megszületéséhez, akiknek története az jelenti, hogy nem vagyunk egyedül ezen a bolygón.
3. szakasz – Gének, lakosság, nyelvek
40000 évvel ezelőtt jött létre a „neolit forradalom”: művészet, temetkezési szokások, új technológia, ételfőzés… egy másik sapiens. Két nagy eposz mesél az ausztrál és amerikai benépesedésről. A különböző tudományágak együttműködése – például genealógia, régészet, nyelvészet- lehetővé tette, hogy a tudósok rekonstruálják az emberek családfáját a Földön, és ábrázolják az emberi faj elterjedésének következményeit.
4. szakasz – Elveszett világok nyomai
A letelepedés, a növények és állatok háziasítása következtében a népesség soha nem látott ütemben nőni kezdett. Ez vándorlást és új konfliktusokat váltott ki, a gyarmatosítás gyakran visszafordítatlan következményekkel járt.
5. szakasz – Olaszország, egység a sokféleségben
Ebben a speciális szakaszban, Olaszország egy olyan térség, ami gazdagítja az emberiség kultúráját és a biológiai sokféleségét. Két összefonódott formája a gének fejlődésének: a lakosság és a nyelvek. A most is folyó vándorlások nem akadályozták meg a kulturális egység kialakulását, illusztrálva az olasz nyelv születését és Olaszország nemzetté válását.
6. szakasz – A civilizáció összefonódó gyökerei
A Homo sapiens eredete még friss, egyedi és afrikai, de elérkezik az idő, amikor már a régmúlt lesz, hogy a különböző emberfajták elkülönülve és versenyezve éltek. A történet kettős üzenete, az erős biológiai egység, ami mellett rendkívül sokszínű az emberi faj. A „civilizációk” fejlődő szervezete mind hasonló, tele belső különbségekkel, de egymástól függnek mind térben és időben. A gyökerek mind összefonódnak.
Homo sapiens. Az emberi sokszínűség története / Homo sapiens. La grande storia della diversità umana
A kiállítás 2013. január 13-ig tart nyitva.
Museo delle Scienze
Trento, Via Calepina 14.