» Olaszország

» Olaszország » Emilia-Romagna


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Hangjegyeim, legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit" - írta egyik levelében Giuseppe Verdi, aki 1813. október 10-én született az itáliai Le Roncoléban. A nagy olasz operaszerző paraszti ősöktől származott, apja azonban nem folytatta a földművelést, hanem a Párma környéki falucska kocsmárosa lett. 

Az ifjú Giuseppe zenei hajlamai korán megmutatkoztak. Elsőként az ottani orgonista, később - miután a szomszédos Bussetóba került gimnáziumba - Provesi, a helybéli templomi karnagy és zeneiskolai igazgató oktatta zenére, majd leendő apósa, Barezzi támogatásával Milanóba költözött, ahol Lavigna tanítványa lett.

Már egészen fiatalon komponálni kezdett. E művei közül mindeddig semmi sem került a nyilvánosság elé. Feltehető azonban, hogy egy részük ma is megvan a St. Agata-i múzeum kiadatlan kéziratai között.

Első jelentősebb hangversenyén Verdi - váratlan "beugrásnak" köszönhetően - nagy sikerrel vezényelte Milanóban 1834 áprilisában Haydn Teremtés című oratóriumát. A Filodrammatico színház akkori igazgatója, Massini e siker láttán adott megbízást az ifjúnak opera komponálására - megszületett első dalműve, az Oberto, amelyet sikerrel mutattak be 1839. november 17-én a milanói Scalában. A következő évadban komponálta első - és fél évszázadig utolsó - vígoperáját, a Pünkösdi királyságot, amely a bemutatón megbukott. Az opera komponálása közben érte Verdit életének legnagyobb csapása: 1840-ben járványos agyhártyagyulladás ragadta el 26 éves feleségét, Margheritát. (Az előző évben meghalt két kisgyermekük, egyik sem érte meg a másféléves kort.)

A depresszióból rövidesen kigyógyult Verdi rá egy évre már a Nabuccón dolgozott és ezzel elindult egy tündöklő operaszerzői pályafutás.

A zenetörténet három szakaszra osztja fel Verdi alkotói életművét.

Az elsőben - amely még Bellini, Rossini és Donizetti hatása alatt állott - olyan nagyszerű művek születtek, mint A lombardok, az Attila és A legnanói csata. (Voltak azonban mellettük kudarcok is - az Alzira, A kalóz és a Stiffelio.) Verdinek 37 éves koráig, 1850-ig nem kevesebb, mint 15 operája került színpadra - mennyiségileg az életműnek több mint a fele. Ezek egy része elsősorban hazafias témájának köszönhette a közönségsikert.

Életművének második nagy korszaka az 1850-es évtizeddel kezdődött. Ekkor születtek az olyan remekművek, mint a Rigoletto, a Trubadur és a Traviata, amelyek ma is állandó repertoárdarabjai a világ nagy operaházainak. (A mindmáig talán legtöbbet játszott Traviata az ősbemutatón, 1853. március 6-án megbukott a velencei Teatro La Fenicében. Átdolgozása után azonban nagy sikerrel mutatták be rá egy évre ugyancsak Velencében, a Teatro San Benedettóban.) A második alkotói korszak szintézisét az Aida jelentette (1871), bizonyos értelemben a legklasszikusabb magaslat az életműben. Ezt követően a karrierjének csúcspontján álló, 58 éves Verdi hosszabb időre visszavonult a színpadi alkotástól. A hetvenes évtized fő műve - a Vonósnégyes mellett - a Manzoni halálára komponált Requiem volt.

Harmadik és utolsó alkotói szakaszában Verdi két Shakespeare szövegkönyvre komponált operával öregbítette hírnevét: 1887-ben az Otello, 1893-ban pedig a mester utolsó színpadi műve, s egyben ötven év után az első vígopera, a Falstaff ősbemutatójának tapsolhatott a nagyérdemű.

Giuseppe Verdi jelképe volt a XIX. század közepére döntő szakaszába érkezett itáliai egységmozgalomnak, s abban maga is tevékenyen részt vett. Nevéből titkos politikai jelszót kovácsoltak: "Viva V.E.R.D.I.!" - vagyis: "Viva Vittorio Emanuele Re D,Italia!"

Az olasz egység meghatározó államférfia, az önálló Olaszország megteremtője, Cavour "Itália nagy egységesítőjét" látta benne és barátságával tüntette ki a maestrót.

Ifjú feleségének tragikus halála után (1836-ban házasodtak össze) Verdi közel húsz évig nem nősült meg másodszor. 1859-ben azután feleségül vette a Párizsban visszavonultan élő európai hírű énekesnőt, Giuseppina Strepponit. Életük nagy részét Verdi Santa Agata-i birtokán, később pedig részben Torinóban és Genovában töltötték.

Giuseppe Verdi 1901. január 27-én hunyt el Milánóban, 88 éves korában.

Tartomány:Emilia-Romagna
Cím:Sant'Agata
GPS: 45° 0′ 4.23864″, 10° 2′ 0.59352″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó