Olaszország
» Olaszország

» Olaszország » Emilia-Romagna


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:



San Francesco del Prato

2020. december 8-án hosszas restaurálás után újra megnyílik Parma egyházi szimbóluma, amely rejtett freskók, vezetett túrák és különleges események felfedezésével feltárja történelmi és kulturális értékét. 

A gótikus templom a napóleoni korszaktól 1992-ig az egyházi börtön volt.

Palazzo Pigorini

Palazzo della Pilotta

Teatro Farnese

Correggio. Falfestményei: fő műve, a Mária mennybevitele a pármai dóm kupoláján és a San Paolo bencés kolostor freskói.

1534. március 5-én halt meg Correggio, eredeti nevén Antonio Allegri olasz festő, a pármai iskola legnagyobb mestere. 1494 augusztusában született a Modena közelében lévő Correggióban, kereskedő családban. Első tanítója talán nagybátyja, Lorenzo Allegri lehetett, aki szintén festő volt. 1503 körül Modenában tanult, majd Mantovába ment, ahová még Andrea Mantegna, a jeles kora-reneszánsz festő 1506-os halála előtt érkezett. Úgy tartják, ő fejezte be Mantegna családi kápolnájának két kerek festményét, a Krisztus sírbatételét és a Madonna szentekkel címűt, a mantovai San Andrea templomban. Fiatalkori műveiben Mantegna erős hatása érvényesült, de festői alkata inkább Leonardóhoz közelítette, sokszor alkalmazta a chiaroscurót, a fény és árnyék finom kezelését, amely a kontúrokat ellágyítja, és a légkör távlatosságát kölcsönzi a képnek. Pályája elején Rómában is járt, itt erősen hatottak rá Michelangelo és Raffaello vatikáni freskói.

Mantova után főleg Pármában és Correggióban élt (az utóbbi városban halt meg), első hiteles festményét, a Szent Ferenc Madonnáját 1514-ben a correggiói San Francesco-templom számára készítette. Színvilága egyre gazdagodott, vallási tárgyú képei közül említendők a Jézus születése, a Királyok imádása ás a Krisztus elbúcsúzik anyjától.

1518-ban kapta első pármai megbízatását, a San Paolo konventben az apácafőnöknő fogadószobájának mennyezetfreskóját, majd a San Giovanni Evangelista kupolájában festette meg Krisztus mennybemenetelét. E templom apszisában készítette el a Mária megkoronázása című képét, e műve már az érett reneszánsz jegyeit mutatja, érezhetően Michelangelo hatása alatt készült.

A pármai székesegyház kupoláját díszítő, Mária mennybemenetelét tekintik fő művének. Ez már a barokk drámai, illuzionisztikus mennyezetfestményeinek előhírnöke, az egész építészeti felületet egyetlen egységnek tekinti, óriási léptéket alkalmaz, a kupolát a mennybolttal azonosítja. A felhők között alakok rövidülését korát megelőző merészséggel oldotta meg, a csegelyekben a négy evangélista látható. Ezt tartják az olasz festészet egyik leghatásosabb együttesének.

További műveit három csoportra osztják: a hatalmas oltárképek, a finom megoldású, egyéni ájtatosság céljára készült kisméretű festmények, s a mitológiai tárgyú, költői és érzéki hatású művek. A Drezdában látható Pásztorok imádását Éjszaka néven, a pármai Szent Jeromos Madonnáját Nappal néven is emlegetik - az elsőn a mozgás és a fény ábrázolása már barokk jellegű, a második Correggio színkezelésének mintapéldája.

Kései oltárképeit, de kisebb műveit is meghitt, családias hangulat és meleg líraiság jellemzi: Kosaras Madonna, Mária imádja a gyermek Jézust (Uffizi Képtár, Firenze). Szent Katalin misztikus eljegyzése a XVI. századi női szépségeszmény megfogalmazása. Correggiót izgatták az olajfestés technikai lehetőségei, a festmény textúrájának érzéki szépsége, a legérdekesebb hatásokat mitológiai képein érte el, ilyen a Danaé (Rómában), a Ganümédesz elrablása, a Jupiter és Ió (e kettő Bécsben). Képeinek erotikája hangsúlyos, mégsem nem lép túl sehol a kor által elfogadott határokon.

Hatása a késői pármai festészetben, különösen Parmigianino manierizmusában mutatható ki, igazi tanítványai nem voltak, legfeljebb utánzói. Dekoratív elveit elsősorban a pármai születésű Giovanni Lanfranco vette át, később Correggio lett a francia rokokó festők nagy példaképe, képeit tömegesen másolták az Itáliába látogató művészek. Szoptató Madonnája és több rajza is látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

Parmigiano Reggiano

Csak olaszországi termék, a származási helye szerint védett és Parma térségében előállított "Parmigiano Reggiano"-t lehet Európában parmezánnak nevezni, ilyenként forgalmazni, ez a parmezán.

Stendhal. A nagy francia író volt pármai háza. 1838 végén, ötvenkét nap alatt írta meg élete fő művét, A pármai kolostort.

Giambattista Bodoni. Parma volt szűkebb hazája Giambattista Bodoninak, a nyomdászat és betűmetszés fejedelmének.

Tartomány:Emilia-Romagna
Cím:Parma
GPS: 44° 48′ 4.92408″, 10° 19′ 41.09988″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward