Palazzo Davanzati

A 14. század második felében épült fel a Davizzi család számára. Egyike volt azon középkori lakótoronyszerű építményeknek, amelyek a pártvillongások (ghibellinek és guelfek) idején védelmet nyújtottak a város tehetősebb polgárainak.

1516-ban a Bartolini család birtokába került, majd 1578-ban a gazdag kereskedő és egyben névadó Bernardo Davanzati vásárolta meg. A 18. században a városi filharmónia székhelye lett. Miután 1838-ban Carlo, az utolsó Davanzati meghalt, az épület pusztulásnak indult. 1904-ben vásárolta meg és újíttatta fel Elia Volpi. 1910-ben egy múzeumot létesített benne, amelyet azonban 1924-ben bezártak új tulajdonosváltás miatt. A második világháborúban bombatámadás érte.

1951-ben újjáépítették és az olasz állam vásárolta meg. Egy kis múzeumot alakítottak ki benne értékes középkori bútordarabokkal és néhány festménnyel.

Az épület közepén egy árkádos udvar áll. A palota termeit és szobáit korhűen rendezték be, ugyanis az épület ma a Museo della Casa Fiorentina Antica, azaz "A régi firenzei ház" múzeuma. A földszinten egy fegyvergyűjtemény és megtekinthető.

Az épület tetőterasza a 15. században épült.