Mercati e Foro di Traiano - Traianus Fóruma

A császárok fórumai közt legnagyobb és legdíszesebb Traianus Fóruma volt. Olyan egységes és fenséges tér volt, hogy az ókorban Róma legszebb terének tartották. 1980 óta a Világörökség része.

A Mercati e Foro di Traiano terveit a damaszkuszi Apollodorus készítette. I. sz. 112-113-ban avatták fel, utolsóként a császári fórumok között. E fórum létesítésekor lehetett először sima úton átmenni a Forum Romanumról a Mars-mezőre (campus Martius). A fórum egykor érintkezett Caesar fórumával, ma a Via del Fori Imperiali elválasztja tőle.

BIBLIOTHECA ULPIA

A fórum része volt a Bibliotheca Ulpia, amely az alexandriai könyvtár mellett egyike volt az ókor legismertebb könyvtárainak.

BASILICA ULPIA

A Basilica Ulpia az addig épült legnagyobb basilica volt Rómában. Megjelenésében a hatalmat és a gazdagságot tükrözte. Gazdag díszeiből többet felhasználtak más római építményeken, így a Constantius diadalíven, a helyén mára csak néhány oszlop maradt.

TRAIANUS DIADALOSZLOPA

A fórumon áll a daciai háborúk történetét szalagszerűen egymás mellé helyezett jelenetekben, művészileg kidolgozott domborművekkel megörökítő Traianus diadaloszlop, melynek tetején a császár aranyozott bronzszobra állt (most Szent Péter apostol szobra látható rajta), később pedig tövében helyezték el a Traianus hamvait rejtő arany urna.

A 100 római láb (29,5 m) talapzattal együtt közel negyven méter magas diadaloszlopot 113-ban avatták fel Traianus dicsőséges daciai hadjáratai (101-106) emlékére. Az oszlop 19, egyenként negyventonnás márványtömbből áll. Ezeken csigalépcsőszerűen felfele haladva több mint száz jelenet idézi fel a császár hadjáratát. Az oszlopon 2500 emberalakot ábrázoltak.

Ez volt az első római diadaloszlop és az egyetlen, amely az évezredek során mindig talpon maradt Rómában.

Nyáron két hang és fény show-t tartanak itt esténként. A Cézárok útja és az Augustus Fóruma Show-k segítenek elképzelni, hogy milyen volt az élet a római császárok korában. Az ősi falakra, oszlopokra és árkádokra színes képeket vetítenek, a történeteket pedig angol narráció kelti életre. Az Ara Com'era elnevezésű, 45 perces „virtuális valóság" show a Museo dell'Ara Pacis-ban látható, és azt mutatja be, hogyan nézhetett ki a Béke oltára, vagyis az Ara Pacis a maga idejében.