2011. június 24.

Teljes egészében megnyílt a római Barberini-palota gyűjteménye

Bővítették az olasz főváros egyik legnagyobb képtárát: a Barberini-palotában az itáliai festészet immár több mint másfélezer remekműve csodálható meg.


Bővítették az olasz főváros egyik legnagyobb képtárát: a Barberini-palotában az itáliai festészet immár több mint másfélezer remekműve csodálható meg.
"A római művészet hatvan év után hazatért" - adta hírül a Corriere della Sera napilap a Barberini-palotában található Galleria Nazionale di Arte Antica nemzeti képtár bővítését. A galériának az utóbbi hatvan évben az olasz fegyveres erők tiszti kaszinójával kellett osztozni a palotán. Ennek termeit kapta most vissza a képtár. A kedden megnyitott tíz új teremben az eddig raktárban őrzött 17-18. századi alkotásokat állították ki.
Az olasz főváros központjában levő palotát 1625-ben Carlo Maderno tervei alapján építette a VIII. Orbán pápaként ismert Maffeo Barberini. A palotán a barokk Róma két másik építésze, Gian Lorenzo Bernini és Francesco Borromini is dolgozott.
Itália egységesítése után vált képtárrá, majd a második világháborút követően állami múzeummá. A palotában a Barberini, a Chigi, a Torlonia és az Odescalchi családok gyűjteménye kapott helyet, azokkal a festményekkel, amelyeket a múzeum a római zálogházból váltott ki.
A képtár a 13. századtól a neoklasszicizmusig mutatja be az olasz festészet remekműveit, köztük a Caravaggio festette Judit és Holofernészt és a La Fornarinát Raffaellótól.
A Barberinik múzeumukról váltak ismertté, de Rómában leginkább a "Quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini" latin mondás terjedt el róluk, vagyis hogy amit a barbárok nem tettek meg, azt megtették a Barberinik. Emléküket őrzi a Barberinik családi címeréből ismert méhecske, amelyet a Pantheon egyik ókori oszlopfőjén hagytak mementóként. A templom kupoláját fedő bronzlemezekből öntötte Bernini a Szent Péter bazilika baldachinos főoltárát - a Barberini-pápa, VIII. Orbán parancsára.

(MTI)