2012. július 31.

A betlehem állítása szülőhazája a középkori Itália

Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította.


A jászol tisztelete keleten kezdődött, de Jézus születésének megünneplése Rómából kiindulva terjedt el a világon.

Liberius pápa bazilikát (Basilica Liberiana) építtetett a karácsonyi misztérium megünneplésére. Ebben a bazilikában, a jobboldali mellékhajóban szentjászol-kápolnát állíttatott és itt celebrálta szentestén a misét.

A római szentjászol és a pápa karácsonyi szentmiséje lehetett kiindulási pontja a karácsonyi jászolállításnak.

Ennek a kultusznak a továbbfejlődésének eredménye a misztériumjáték, népszínjáték, melynek kezdetei feltehetőleg a IX. századba nyúlnak vissza.

A háromkirályok legrégebbi ábrázolása a Santa Priscilla katakomba Capella Greco-jában található, a II. században készítették.

A téma feldolgozása általában a következő jelenetekre szorítkozik:

  • • Megálmodják a gyermek születését
  • • Vonulásuk Keletről Betlehem felé
  • • Heródeshez érnek és keresik a zsidók királyát
  • • Hódolat a gyermek Jézus előtt
  • • Visszautazás és álom

A téma álommal kezdődik, álommal végződik. A 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika- szimbólumává lettek. Az athosz hegyi festő leírása szerint az egyik aggastyán, a másik férfi bajusszal, a harmadik ifjú. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi.

Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak.

Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak. Máté evangélista sem nevezi őket királyoknak. A róluk való határozott vélemény az irodalomban csak 1200 körül rögződik. A Bölcsek keletről érkeznek, ahonnan a világosság jön. Az ész, a tudás hódol Isten Fia előtt. Nyilvánvaló a szimbolikus magyarázat értelmezése.

A születés körülményeit Lukács evangéliuma beszéli el. A legáltalánosabb ábrázolásmód szerint a helyszín egy istállóként használt omladozó barlang Betlehem városának falain kívül. A Kisded jászolban vagy a földön fekszik. Ökör és szamár hódol neki, felette Mária imádkozik térdepelve, s látjuk elébe jönni a köszöntésére érkező pásztorokat. József rendszerint félrehúzódva, mogorván ül magában. A jelenetet a betlehemi csillag világítja meg. Az ökör és a szamár, akárcsak a barlang, jelképek. Forrásuk egy mózesi törvény, mely szerint tilos ökörrel és szamárral együtt szántani; a szamár tisztátalan állatként megfertőzné a tiszta ökröt. Az istállóban egymás mellé kötött két állat jelzi, hogy a keresztény vallás az ilyen jellegű tilalmakat eltörölte, valamint a Messiást nem csak a zsidók, hanem az egész emberiség szabadítójaként jelenik meg.

A karácsonyi betlehemi jászol állításának szokása állítólag Assisi Szent Ferenc leleménye.

Az Assisivel szomszédos Greccióban Ferenc felépítette karácsonykor a betlehemi istállót: eleven ökröt és szamarat állított bele, pásztorokat és zenészeket hozatott. Ezt a szokást későbbi rendtársai, a ferences szerzetesek honosították meg szerte Európában. Ma a leghíresebb élőképet a Vatikán főterén tekinthetik meg az érdeklődők, szintén hús-vér szereplőkkel.

Érdekesség, hogy a nálunk bevett szokásokkal ellentétben az olasz Betlehem (olaszul Presepe) csak szenteste teljesedik ki, a kisdedet ugyanis 24-én, pontban éjfélkor helyezik a jászolba.

A betlehem állítás, illetve annak eljátszása minden településen nagy jelentőséggel bír. Egyes településeken nem csak a jászolt, de egész kis falvakat építenek, amelynek központjában áll a Szent Család. A képek elmaradhatatlan szereplői emellett a bibliai szamár és borjú, amelyek leheletükkel melegítették fel a betlehemi istállót.

Dél-Olaszországban, ha lehet, még nagyobb tisztelet övezi a Krisztus születését ábrázoló élőképeket, az éjféli mise után bevett szokás a templomtól templomig tartó zarándoklás, minek során megcsodálják a különböző jászlakat. A misztérium jelentőségét jól érzékelteti az ünnep neve is, olaszul a karácsony "Natale", azaz születés.