Firenzei dóm - Cattedrale di Santa Maria del Fiore

A Piazza del Duomon áll a Firenze székesegyház fenséges kupolájával a Duomo. A 8300 négyzetméter alapterületű és a kupolájával 107 méter magas dóm a város legmagasabb épülete és egyúttal jelképe is.

Az Európa negyedik legnagyobb katedrálisának számító Doumót 1296-ban kezdték építeni. Hatalmas méretét úgy tervezték, hogy az épület Firenze növekvő fontosságát tükrözze, valamint hogy elhomályosítsa a rivális Siena és Pisa dómjait.

1368-ban elkészült a nagy méreteket öltő dóm, de ekkor még hiányzott róla a ma jellegzetességévé vált kupola.

1420-1434 között végül Filippo Brunelleschi még soha nem látott módon megalkotta kora legnagyobb kupoláját.

A Dóm

Az épület a bejárattól a kupoláig számos látnivalót tár elénk, amiket Firenze több neves művészének köszönhetünk. Ilyenek Paolo Uccello és Andrea del Castagno lovasképei a 15. századból, a színes kerek ablakok a kupola dobján, aminek vázlatai a 14. század nagy művészeinek köszönhetők, valamint a Giorgio Vasari és Federico Zuccari által 1572-1579 között készült Utolsó ítélet freskói a kupolában.

A dóm szépségét tovább növelik Luca della Robbia művei, a tarka üveges terrakotta féldomborművek a két sekrestye bejárata felett valamint a sekrestyébe vezető bronzajtó. Érdemes végigjárnunk a kupolát körbeövező három apszist, amelyek mindegyikében öt kisebb kápolna bújik meg Lorenzo Ghiberti 15. században festett üvegablakaival.

A templom kriptájában meglátogathatjuk az 1966-ban feltárt 4. századi Santa Reparata nevű ókeresztény templom maradványait, amit 1296-ban más kisebb templomokkal és házakkal együtt lebontottak, hogy egy új, impozáns épületnek adjanak teret. A kriptában ezek mellett megtaláljuk Brunelleschi és Giotto sírját.

A Kupola

Miután az 1419-ben meghirdetett pályázaton Brunelleschi nyerte el a megbízást, attól kezdve a kupola építése töltötte ki Brunelleschi életét. A kupola szerkezetét téglából halszálka-mintára rakott boltcikkelyek alkotják, amiket láncok erősítenek egymáshoz. A csúcsíves kettős kupola egy dobon nyugszik, a két héj közzel van elválasztva. Átmérője 45 méter, magassága 91 méter, a tetejét 463 lépcsőt megmászva lehet elérni: innen lélegzetelállító panoráma nyílik egész Firenzére.

A vastagabb belső héjban 64 rejtett, spirálvonalban felfelé haladó bordát hozott létre, így a kupola szerkezete önhordó lett, nem kellett aláállványozni a teljes építkezés ideje alatt. A kupola belsejét Vasari és Zuccari freskói díszítik, amik 1572-79 között készültek, habár Brunelleschi díszítés nélkülire tervezte. A lanterna 107 méterre emeli a dóm magasságát. Szintén Brunelleschi tervezte kis templom formájúra.

A Campanile

A dóm mellett áll a 85 méter magas gótikus Campanile, Olaszország egyik legszebb harangtornya. A Duomo kupolájánál 6 méterrel alacsonyabb torony 414 lépcsőfoka szintén pazar kilátáshoz vezet.

A firenzeiek ma is Giotto tornyának hívják. A mester 1334. július 9-én látott neki a munkának. A torony építését 1359-ben Andrea Pisano, és később F. Talenti fejezték be. A faldíszítő elemeket maga Giotto rajzolta meg. A tervek alapján aztán Pisano tette fel a domborműveket.

Bűnügyi helyszín

1478-ban szörnyű gyilkosság helyszíne volt a Dóm. Az esemény a történelemben a Pazzik összeesküvése néven maradt fen. 

1478. április 16-án, nagyszombaton, a firenzei Santa Maria del Fiore katedrálisban celebrált misén megjelent a helyi nemesség, élén a köztársaság fejével, Lorenzo de Medicivel és Giuliano öccsével.

A feltörekvő Pazzi család úgy vélte, hogy eljött az idő, hogy a Pazziak legyenek Firenze urai és ne a Mediciek, ezért merényletet tervezetek ellenük.

Remek alkalom mutatkozott 1478 áprilisában, a dómban a rendezett ünnepélyes szentmisére időzítették merényletük végrehajtását. Két papot lefizettek, hogy leszúrja Lorenzo Medicit, akit csak megsebesíteni tudtak. Öccsét, Giuliani Medicit azonban megölték.

A merénylőket elkapták és kivégezték, kieszelőikre, a Pazzikre pedig bosszú várt. Mindenkit megöltek, akit összeesküvőnek véltek vagy akire valaki ráfogta, hogy összeesküvő. A kivégzésekkel azonban nem ért véget a Pazzi család balsorsa. A Signoria rendelete szerint nevüket és címerüket el kellett távolítani a városból, birtokaikat elkobozták, palotájukat átkeresztelték. Rendelet mondta ki, hogy bárhol is bukkan fel családi jelvényük (a delfin), azt meg kell semmisíteni. A Firenzei Köztársaságban nem számíthatott többé hivatalra senki, aki Pazzi leányt vett feleségül.

Ki volt a Mediciek elleni összeesküvés agya?

Ötszáz év után egy olasz professzor derítette ki, hogy ki volt a Mediciek elleni összeesküvés kitervelője. 

1478. április 16-án, nagyszombaton, a firenzei dómban celebrált misén egy adott pillanatban a rivális nemes Pazzi-testvérek, Salviati érsek és embereik előrántották tőreiket, és rávetették magukat a Mediciekre. Tizenkilenc szúrással megölték Giulianót, Lorenzo is megsebesült, de neki sikerült elmenekülnie, és vele együtt megmenekült a Firenzei Köztársaság is.

A két festvért, Francescót és Jacopót, valamint Salviati érseket felakasztották, eltemették, de a Lorenzót imádó sokaság kihantolta és Arno folyóba dobta tetemeiket. A fiatal Leonardo da Vinci vázlatokat készített a kivégzésről.

Az összeesküvés kitervelőjének a harcias, és nagyra törő Francesco della Roverét, azaz IV. Sixtus pápát tartották. Nem sokkal a mészárlás előtt ugyanis megvonta a pápai javak kezelési jogát a Mediciektől és levelet küldött a Pazziknak, amelyben összeesküvésre ösztönözte őket. A Mediciek likvidálásán keresztül szerette volna hatalmát kiterjeszteni egész Közép-Itáliára. De ő csak az egyik fontos kerék volt a nagyszabású tervben, amelyet valaki más agyalt ki.

Kilétét Marcello Simonetta, a Connecticuti Wesleyan egyetem reneszánszkori történelem és irodalom professzora derítette ki. A kulcsot hozzá egy kézikönyv szolgáltatta, amely távoli ősének, Cecco Simonettának volt a tulajdona. Cecco a milánói Sforzák szolgálatában állt és a kézikönyv titkos nemzetközi üzenetekben alkalmazott kódok megfejtéséhez adott eligazítást.

Marcello Simonetta ennek segítségével fejtette meg annak a levélnek a tartalmát, amelyet Urbinóban az Ubaldini-magánarchívumban talált. A levelet Urbino hercege, Federico da Montefeltro küldte a Rómában szolgáló követeknek két hónappal a Pazzi-összeesküvés előtt.

A hercegé volt a félsziget legfényesebb, legkulturáltabb udvara, maga a herceg pedig kifinomult ízlésű, ravasz, nagy államférfinak tartott ember volt. A levélből kiderült, hogy ő akart végezni a Mediciekkel, hogy hatalmát kiterjessze és ő volt az, aki Aragóniai Ferdinánd nápolyi királyt és a pápát is szövetségesévé tette. Lorenzo megmenekülése azonban keresztül húzta számítását. A Mediciek feje Nápolyba utazott és egyetértésre jutott a királlyal, hogy senkinek sem hasznos a pápa hatalmának erősítése. Nápolyi támogatás nélkül a pápának is kellett mondania ambíciójáról. Reálpolitikus révén Ferdinánd békét kötött Lorenzóval. Urbino hercegét pedig egyikük sem jelentette fel és ő is megőrizhette titkát.

Belépő (2021)

A dómba ingyenes. A kupolába a belépő 20 euró/fő.