Európa legrégebbi gettója Velencében

A Velencei Köztársaság szenátusa 1516. március 29-i dátummal határozott arról, hogy a városban élő zsidóknak el kell hagyniuk az általuk lakott Giudecca szigetét és Velence más részeit, ahol addig szabadon letelepedhettek.

A Velencében ezer óta élő zsidó közösség tagjainak egy számukra kijelölt városrészbe kellett költözniük, amelyet az ott lévő fémöntő műhelyek miatt "geto"-nak neveztek (ami öntést jelent). A gettó területét csak két híd kötötte össze Velence többi szigetével, így a zsidók lakta sziget ellenőrizhető volt, éjszakára ezt a két hidat is lezárták, és a zsidók nem hagyhatták el
a gettót.

A velencei gettó mégis magas szintű kulturális, értelmiségi és vallási élet központjává vált.