Colosseum

"Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is." A Colosseum Olaszország leglátogatottabb műemléke, évente több mint 6 millióan keresik fel. A kínai nagy fal mögött a világ második legnépszerűbb szabadtéri régészeti emléke.

A Colosseum volt a Római Birodalom legnagyobb amfiteátruma, gladiátorharcokat és más látványos eseményeket tartottak itt több tízezernyi néző előtt. A műemlék mintegy 7,6 millió látogatót vonzott 2019-ben.

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak. Több évi restaurálás után az amfiteátrum visszanyerte eredeti sárgás-fehéres színét, amelyet az építéséhez használt mészkőféle, a travertínó ad neki. 2010 óta már a föld alatti része is bejárható.

A Colosseum Vespasianus császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be.

Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról (a kolosszusról).

A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából épült. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában.

A negyedik emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, melyek az amfiteátrumot kiegészítik. Ilyenek első sorban a ludusok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus), Spoliarium (halott gladiátorok kamrái), Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek).

Mivel ötvenezer ember vásárolt egy-egy előadásra jegyet, ezért a nézőtéren vörös színezékkel festett számok segítették a nézők eligazítását, mivel szigorú szabályok határozták meg az ülésrendet az amfiteátrum öt szintjén. A császár az első sorban lévő páholyban foglalt helyet, az első szint a szenátorok, legfelsőbb tisztségviselők és a Vesta-szüzek számára volt fenntartva. A nemesség a második szinten helyezkedett el, míg a római átlagpolgár helye a harmadikon volt, a nők és a nem jómódú kereskedőknek pedig a negyedik szintről követhették a viadalokat.  Az ötödik szint pedig a római népnek volt fenntartva. Az utolsó sorokban ülők nem látták igazán jól, mi történik a színpadon, de a lábuk alatt elterülő hatalmas amfiteátrum magával ragadó élményt kínált. 

A második és harmadik emelet közötti fedett folyosó a Colosseumban épségben fennmaradt egyetlen fedett folyosó: falain láthatók a mintegy 2000 éves fehér vakolat darabjai vörös feliratokkal, amelyeket az ott dolgozó munkások véstek fel. 

76 számozott, a köznép számára fenntartott bejárata volt. Emellett még négy jelöletlen kapuval is rendelkezett, utóbbiakból kettőn keresztül a császár, a szenátorok, a magas tisztségek viselői, gazdag patríciusok, a Vesta-szüzek közlekedtek, egy kapun a küzdelem előtt a gladiátorok vonultak be, egy további átjárón keresztül pedig az elesett harcosok és leölt vadállatok tetemeit vitték ki az arénából.

Látogathatóak a Colosseum nézőterének legfelső szintjeit 

A hetvenes évektől nem volt látogatható a Colosseum két legfelső, vagyis 4. és 5. emelete, amelyeket biztonsági okokból zártak le. 2017-től előzetes foglalással, idegenvezetéssel ismét látogathatók 25 fős csoportokban. A 75 perces látogatás ára fejenként kilenc euróba kerül, de ki kell váltani hozzá a Colosseum belépőjegyét is. 

Colosseum holdfényben

Nyáron a Colosseumot este 11-ig is meg lehet tekinteni. Júniustól szeptemberig minden este indul túra. Az éjszakai túrákat márciusban és decemberben csak szombatonként kínálják. Áprilisban, májusban és októberben kedd és vasárnap kivételével a hét öt napján. Novemberben péntek és szombat este lesz csak nyitva a Colosseum. Az első túra este nyolckor, az utolsó éjjel tizenegykor kezdődik. A túrák nyelve angol, spanyol és olasz.

BELÉPŐJEGY

2020. január 1-től lépett életbe a Colosseum Régészeti Park új jegyrendszere. A FORUM PASS SUPER, érvényes 1 napig, amellyel egy jeggyel 16 euróért be lehet menni a Forum Romanumra, a Palatinusra, a Fori Imperialira, a Palatinus Múzeumba, Augustus és Livia palotáiba, és még több más helyre is. A FULL EXPERIENCE jegy 22 euróért 2 napig a fent említett műemlékek mellett a Colosseumba is érvényes.

AUDIOGUIDE

Az eddigi olasz, angol, francia, német, spanyol, orosz és japán hangos tárlatvezetés mellett mostantól a turisták latinul is követhetik a fülhallgatókból szóló történelmi, építészeti, régészeti idegenvezetést. Az ókori amfiteátrum a legelső műemlék a világon, amely a holt nyelven is bemutatkozik látogatóinak: Adeste Colosseum - jöjjetek a Colosseumba címet kapta a latin nyelvű audio guide.

Nyitva tartás: január-december, 09:00-től napnyugta előtt 1 óráig