Castro, a város ahol Aeneas Italia földjére lépett

A Salentói-félszigeten fekszik, Otranto városától délre. A település neve a latin castrum szóból ered, ami erődítményt jelent. Egy i.e. 123-ból származó feljegyzésben Castrum Minervae néven szerepel. Egyes olasz történészek szerint Aeneas itt lépett először Itália földjére.

Pár éve a Lecce-i Egyetem régészei felfedezték, hogy a 15. századi falakkal övezett modern város egy olyan kikötő romjaira épült rá, ahová a mitikus ködbe vesző Aeneas megérkezhetett.

Az Aeneis szerint a kalandor Tróját annak pusztulásakor hagyta el, és nyugat felé hajózva keresett új otthont, majd megtalálta az új Tróját, amelyből később Róma városa is kinőtt. Az eposz harmadik énekében Vergilius - sok szállal az Odüsszeiához kötve - írta meg az Itáliába való utazást, majd azt is, amikor Aeneas és társai megpillantották új birodalmuk partjait, ahol a költő szerint Minerva temploma köszöntötte az utazókat.

A régészek szerint ez a szövegrészlet jelenti a kulcsot a helyszín azonosításához. Castro városában ugyanis egy nemrég befejezett ásatás Minerva templomát tárta fel, amely tökéletesen megfelel a költő leírásának. A templom romjai között megtalálták az istennő szobrának maradványait, és sok vasfegyver is előkerült, amelyet áldozatként hoztak ide. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a templomban egy harcos istennőt imádtak.

Aeneas első megérkezését azonban nem Vergilius, hanem Stesichorus örökítette meg, i.e. 600 körül. Az utókornak azonban csak az i.e. 19-ben elhunyt költő műve maradt meg, aki a munkával a római államnak szeretett volna nemzeti eposzt kovácsolni.

Ekkor láttuk meg laposan, távoli hegyek alján,
Ködleni Ítaliát. Első, ki rivallja, Achátés:
"Ítalia!" s zúg: "Ítalia!" a vidám had is erre.
Nagy vegyítő-vödröt vesz elő hát, megkoszorúzza
Édesapám, Anchísés és borral telitöltvén
Esd az egekhez a tat tetején---...
És e kívánt fuvalom felkelt, új révbe futottunk,
Várhegye ormán jól látszott a Minervai Templom.
(Ford.: Lakatos István)