Alba

A rómaiak előtt itt is ligur és kelta törzsek éltek. A rómaiak alatt Alba Pompeiának hívták, Gnaeus Pompeius Strabo consul után, miután ő építette itt az Aguae Statiellae acqui-i és az Augusta Taurinorum torinói utakat. Itt született Publius Helvius Pertinax római császár.

A Római Birodalom bukása után a burgundok, a lombardok, a szaracénok, a frankok és a magyarok is kirabolták. A 11. században a lombard liga tagjaként vélt szabad várossá. Később Montferrat és Viscontik is harcolt érte, de későn Gonzagaé lett, majd a Savoyaiak, a franciák és a spanyolok is ostromolták, de 1631-ben véglegesen a Savoyaiak vették birtokba.

A város a második világháborúban aranymedált szerzett a második világháborúban tanúsított bátorságáért az olasz ellenállási mozgalom alatt. 1944 őszén a partizánok szabadították fel, akik megalapították az Alba-i Köztársaságot, és így ellen tudtak állni a fasiszta Salo-i Köztársaság ellen.

A városfal kapuján még mindig maradtak márvány mozaikok. Albát egykor, a 14. században az ezer torony városának hívták, ezért még mindig látható 3-4 torony.

Évente tartanak itt szarvasgomba fesztivált. Az albai szarvasgomba egyedülálló aromája és íze miatt évek óta a legmagasabb árakat hozza. A ritka “konyhai gyémántok” felkutatására, amelyek akár 30 centiméteres mélységig is megnőnek a tölgy-, gesztenye- vagy nyárfák gyökerei alatt, általában szarvasgombászkutyákat használnak, hogy kiváló szimatú orrukkal kiszagolják a gumókat.

Itt született többek közt Publius Helvius Pertinax római császár, Savoyai (Áldott) Margaréta, Macrino d'Alba festő és David Berbotto Európa- és világbajnok úszó, aki pont Budapesten lett EB-bajnok.