» Németország » Bajorország » Bajorország
Nürnberg Bajorország tartomány északi részén található. A városképet a középkori építészet jellemzi, mint például az óváros várfalai és tornyai. Hasonlóképpen vonzanak a trendi városrészek rejtett utcai művészettel. A történelemmel átszőtt város sok mindent kínál, különösen a történelem és a művészet iránt érdeklődők számára, a múzeumok választékával.
A város nevezetessége, a gyönyörű Kaiserburg minden nürnbergi látogatás során kötelező látnivaló. A Szent Sebald és Szent Lorenz templomok, a történelmi épületek, mint például az Albrecht Dürer-ház és az új Művészeti és Design Múzeum szintén megér egy látogatást.
2010 óta három szakaszban korszerűsítették a világhírű reneszánsz művész, Albrecht Dürer (1417-1528) egykori lakóházát. Összesen 800 ezer euróért (250 millió forint) grafikai gyűjteményt és festménygalériát alakítottak ki, Dürer alkotásait magyarázó médiapontokat építettek be, illetve interaktív tárlatvezetést hoztak létre. Megváltoztatták a termek megvilágítását is.
Az 1828-ban nyílt Dürer-házat az Alpoktól északra lévő egyetlen, a reneszánsz korából eredeti állapotban megmaradt művészlakként tartják nyilván. Az elmúlt évben 84 ezer látogatójával Nürnberg egyik legfontosabb látványossága volt.
A kiemelkedő festő, rézmetsző, grafikus, matematikus és művészetteoretikus, Dürer 1509-től az 1528-ban bekövetkezett haláláig élt és dolgozott a házban.
A favázas épület látogatói korábban elsősorban a hajdani polgárság lakhatási körülményeit ismerhették meg, viszont kevés információ állt rendelkezésre a Dürer család egykori életéről.
A modernizált múzeumban interaktív információs táblák segítik a tájékozódást Dürer korában, illetve alkotásai között. Mivel a mester eredeti művei hiánycikknek számítanak szülővárosában, grafikáinak és festményeinek elsősorban a másolatai láthatóak az Albrecht Dürer-házban. Láthatóak többek között a Négy apostol és az Ádám és Éva című alkotás értékes kópiái is.
A ház felső szintjén Dürer kortársainak munkáit, például Leonardo da Vinci Mona Lisáját, a Sixtus-kápolna Michelangelo által festett mennyezetfreskóját mutatják be.
A13. században a temető és a hozzá tartozó kápolna Nürnberg város falain kívül épült. Az évszázadok során a Szent Johannis-templom a városban élő fontos emberek temetkezési helyéül szolgált, köztük a reneszánsz egyik leghíresebb német festőjének: Albrecht Dürer.
Az 1471-ben született Dürer a német reneszánsz művész és teoretikusa volt, akinek hatalmas munkássága metszeteket, olaj- és akvarellfestményeket, valamint könyveket tartalmaz. Dürer 1528-ban, 56 éves korában halt meg. Dürer Nürnbergben született, és felnőttként is sok évet töltött ott.
A temető híres az epitáfiumairól, a homokkő sírköveken lévő bronz feliratokról. A Dürer sírján lévő sírfelirat így szól:
Nyugodj itt, ó művészherceg / Te méltóbbnál méltóbb ember! / Minden művészet elsajátításában / Senki sem ért fel hozzád.
Földi munkád teljes / A mennyben az otthonod; / Te festesz, most szentül, / Isten szent trónja mellett, / Az építők, szobrászok, festők / Védőszentnek (szentnek) hívnak / Halálodban most téged jutalmaznak / A (művész) babérkoszorúval.
Németország dicsősége halott. / ALBERTUS DURERUS / A művészetek fénye, a művészek Napja / Szülővárosának, Norisnak dísze, / Festő, grafikus, szobrász / Példátlan, mert baljóslatú, / Méltónak találták az idegenek, akik / Utánzását ajánlják. / Mágnások mágnása, tehetségek köszörűköve, / Százötven év után / Senki sem volt hozzá fogható, / Egyedül kell itt nyugodnia. / Utazó, szórj virágot. / Az üdvösség 1681-es évében / J.D.S.
A temető korábban "Siechkobel" (lepratelep) volt. Temetővé 1238-ban alakították át. A Németországban valójában ritkaságszámba menő kőszarkofágok oka a pestis. A betegséget elzáró boltozatoknak szánták őket, ráadásul a temető a város falain kívül helyezkedett el.
Jól láthatóan a város fölé magasodik, és ez Nürnberg nevezetessége: a Kaiserburg. 1050 és 1571 között valamennyi római-német császár egy ideig itt tartott udvart. Amellett, hogy a várból nyílik Nürnberg egyik leglátványosabb kilátása, a vár területén számos látnivaló található, például a román stílusú kettős kápolna, amelyben Veit Stoß késő gótikus feszületet állított fel. A Kaiserburg Múzeumban nyomon követhető a hatalmas falak építészeti fejlődése. A középkori fegyvereket bemutató múzeum is nagyon érdekes.
A Kaiserburg kastélykertje a 19. századból származik. Itt több mint 25 madárfaj talált otthonra a kastélyban. A várfal mentén található polgármesteri kertet sem szabad kihagyni. Csodálatosan elvarázsolt kapukkal, padokkal és lépcsőkkel. Innen az Albrecht Dürer-házra is rálátás nyílik.
A Weißgerbergasse-ban található Nürnberg legnagyobb fennmaradt, régi favázas házainak együttese. Nürnberg óvárosát a második világháború alatt a légitámadások szinte teljesen elpusztították. A Weißgerbergasse-ban a középkori épületek csodával határos módon túlélték a bombázást. Ma 20 színpompásan díszített és szeretettel felújított ház tanúskodik egykori pompájáról. Bárok és kávézók, egy fagylaltgyár, kis üzletek és kézműves vállalkozások teszik még élvezetesebbé a látogatást.
Mi lenne Nürnberg óvárosa a Weinstadel, a Henkersteg és a Henkerturm fotogén együttese nélkül? A gótikus Weinstadel 48 méteres hosszával Németország egyik legnagyobb favázas háza. Az épületet 1571-ig nem használták borraktárként. Ezt megelőzően a leprásokat a városfalakon kívül, 1446 és 1448 között épült házban etették a nagyhéten. A 16. század elején a város akkoriban szegény családoknak és kézműveseknek adott otthont. Ma a Weinstadel egy diákkollégium, amelynek még saját menzája is van.
A legjobb kilátás a Weinstadelre, a Henkerstegre és a Kettenstegre a Maxbrückéről nyílik. A Maxplatz és az Unschlittplatz között ível át a Pegnitz fölött. A Rothenburg ob der Tauberből származó Jakob Grimm által 1457-ben épített Maxbrücke három ívével Nürnberg legrégebbi kőhídja. Régen kőhídnak hívták, mert a többi híd többnyire fából készült. Csak 1810-ben nevezték át Maxbrücke-re I. Maximilian József bajor király tiszteletére.
A Hauptmarkt Nürnberg óvárosának szíve. Minden hétköznap van heti piac friss gyümölcsökkel és zöldségekkel. Kivéve a karácsonyi szezonban, amikor a tágas, 5000 négyzetméteres területen a Christkindlesmarkt (karácsonyi vásár) kerül megrendezésre. Érdemes megnézni az 1396-ban épült, gótikus templomtornyot idéző Schöne Brunnen (Szép szökőkút) nevet. Több mint kuriózum az aranygyűrű a szökőkúton. Azt mondják, hogy aki egyszer megfordítja, annak három kívánsága teljesül. Ha háromszor megfordítja, sok gyermeket fog szülni.
A fő piactér keleti oldalán a Frauenkirche az égbe magasodik. Minden délben, pontban 12 órakor számtalan fej nyújtózik ki, hogy a nyugati nyeregtetőn lévő csillagászati műórán 20 méteres magasságban a Männleinlauf négyperces látványosságát nézze. Itt hét választófejedelem alakja három kört tesz IV. Károly császár körül - fanfárok és fuvolisták kíséretében. IV. Károly 1355-ben adományozta a Frauenkirchét császári udvari kápolnának.
A gótikus templom belsejét is érdemes megnézni. A Tucher-oltárt például az Albrecht Dürer előtti korszak legjelentősebb táblaképfestményének tartják. A Kaiserfenster három legrégebbi ólomüvegablaka szintén fontos műalkotás.
Tipp: Nürnbergben két lenyűgöző gótikus templom is található. Szent Sebaldban található a város védőszentjének, Sebaldnak a kegyhelye, amelyet Peter Vischer nürnbergi szobrász készített. A Szent Lőrinc-templom tele van késő középkori és reneszánsz műalkotásokkal, köztük a 15. és 16. századból származó csodálatos oltárokkal.
1933 és 1938 között a nemzetiszocialisták Nürnbergben tartották pártgyűléseiket. Ennek érdekében a 24,5 négyzetkilométeres Reichsparteitagsgelände területén olyan gigantikus épületek, mint a befejezetlen kongresszusi csarnok, kerültek megvalósításra. Az U alakú épület a nemzetiszocialista építészet legnagyobb emléke, és műemlékvédelem alatt áll. A helyszínen, ahol egykor százezrek éljenezték Adolf Hitlert, képet kaphat a nácik háttérépítészetéről és propagandaműsorairól.
Nürnberg náci korszakban betöltött szerepére emlékezteti a látogatókat a 2024 végéig részben kibővített dokumentációs központ, amelyet érdemes megnézni. Ma a területet többek között a "Rock a parkban" fesztiválra használják.
A nürnbergi perek a Nürnbergi Igazságügyi Palota esküdtszékének tárgyalótermében zajlottak.
1945. november 20-án a nürnbergi igazságügyi palota Schwurgerichtssaal 600-as termében megkezdődött a náci rendszer 21 főbűnösének pere. Nürnberget, mint a náci pártgyűlések városát, szándékosan választották ki a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtti tárgyalás helyszínéül. A Nürnbergi perek emlékezete az eredeti helyszínen zajló perről nyújt tájékoztatást. Történelmi hang- és filmdokumentumok közvetítik a tárgyalás eseményeinek benyomásait. A dokk egyes részei is láthatók.
A 20. és 21. századi művészet és design lenyűgöző gyűjteménye látható a Neues Museumban. Már önmagában az íves, 100 méter hosszú üveghomlokzatú épület is szemet gyönyörködtető - ellentétben a környező óvárosi idillel, a szakállas idillel. A több mint 3000 négyzetméteres gyűjteményi és kiállítótérben 1500 műalkotás található a festészet, szobrászat, fotográfia, videóművészet és design területén az 1950-es évektől napjainkig.
Német kultúrtörténet a korai időktől napjainkig - a Német Nemzeti Múzeumban annyi érdekességet láthatsz, hogy akár egy egész napot is eltölthetsz ott. Legyen szó egy középkori karthauzi kolostorról, a világ legrégebbi földgömbjéről, a bronzkori Ezelsdorf-Buch titokzatos aranykúpjáról vagy Veit Stoß szobrairól - ez a múzeum tele van látnivalókkal. Az európai nyomtatványok gyűjteménye, amely több mint 350 000 lapot tartalmaz, szintén figyelemre méltó. Emellett Albrecht Dürer, Lucas Cranach, Carl Spitzweg vagy éppen Ludwig Kirchner festményei is megtekinthetők.
Ez a kissé másfajta múzeum a bratwurstnak állít emléket. A vonzóan kialakított kiállítás betekintést nyújt Nürnberg egyik legfontosabb kulináris specialitásának 700 éves kézműves hagyományába. Hiszen a finom nürnbergi grillkolbászok, amelyek csak 7 és 9 centiméter hosszúak lehetnek, Németország határain túl is népszerűek.
Tipp: A Bratwurst Múzeum múzeumi boltjában számos, a kolbászhoz kapcsolódó ajándékötletet és ajándéktárgyat talál.
Nürnberg több mint 600 éve a játékok városa. A babákat a középkorban kezdték gyártani, majd később a fából készült játékok, az ónfigurák és az ónjátékok következtek. Az olyan cégek, mint a Schuko, a Trix és a Fleischmann végül a Nemzetközi Játékvásárnak is otthont adó Nürnberget a játékok fellegvárává tették. Nem csoda, hogy a világ egyik legjelentősebb játékmúzeuma Nürnbergben található.
A játékok története mint emberi kultúrtörténet: a játékmúzeumban a dédnagymama fiatalkorából származó értékes babaházak éppúgy megcsodálhatók, mint az 1950-es évekbeli bádogautók, Barbie-babák, Lego-téglák és Playmobil-figurák. Ezenkívül varázslámpások, kukucskáló szekrények, diorámák - a fantázia kirándulás a mesék birodalmába bármikor lehetséges. A pince páncéltermében található "Árnyékbirodalom" szintén látványos: egy olyan szabadulójáték, amelyhez okosságra és csapatszellemre van szükség.
Legyen szó a legrégebbi, Németországban fennmaradt gőzmozdonyról vagy II. Lajos udvari vonatáról - a vasúti történelem legendáit a nürnbergi DB Múzeumban csodálhatja meg. Több mint 150 történelmi vasúti jármű látható a kiállításon. A múzeumban a gyerekek és a fiatalok is jól szórakozhatnak, például a mozdonyvezető-szimulátorral vagy a modellvasúttal, amelyen több mint 30 vonat közlekedik.
Azt mondják, hogy a világ legkülönlegesebb színű és formájú gyertyái a nürnbergi vásár standjain sorakoznak, a németek ugyanis szívesen vásárolják és őrizgetik a minden évben karácsony táján beszerzett legújabb darabokat. A jellegzetes gyertyákat az egészen különleges hangulatú Christkindlesmarkt kétszáz fabódéjában szerezhetjük be, amelyeket a macskaköves lejtőkön állítottak fel a Haumptmarkt tér óvárosi negyedében.
A vásárt 1628-ban tartották először, igaz, akkor még főleg a kézzel készített fadíszekből volt ott kiállítás, de mindez a mai napig is jellegzetes kézműves terméke a városnak. Aztán itt kelt életre egy különleges szokás is, a Christkindle-választás is. Minden második évben ugyanis Jézus gyermeket választanak, aki általában egy 16 és 19 év közötti, szőke, hullámos hajú fiatal lány vagy fiú, és aki aztán a vásár nagykövetévé válik. Ő nyitja meg a piacot, hogy aztán arany koronában és díszes ruhában vonulhasson végig a városon szétosztva a karácsonyi jókívánságokat, és ajándékokat vihessen a kórházakba és az öregotthonokba.
A vásárban a gyerekeknek külön birodalma van a templom mögötti téren, melyet a híres nürnbergi mesterdalnokról, Hans Sachsról neveztek el. Itt kétszintes körhinta, gőzmozdony vezette kisvonat és óriáskerék is várja őket. A felnőtteket pedig jellegzetes, középkori hangulatú tereivel és hagyományos étkeinek illatával csábítja a standokhoz a vásár. Ott gőzölögnek Nürnberg legjobb forralt borai, grillezett sültjei, és fűszeres, vékony kolbászai, de ott kóstolhatjuk meg a klasszikus, édes nürnbergi mézeskalácsot is. Az esti órákban a piac több száz apró fényforrásának köszönhetően összefüggő fényárban úszik, a környező templomokban karácsonyi dalokat éneklő kórussal és betlehemes színháztársulatokkal találkozhatunk.
Az eredeti nürnbergi ostyás mézeskalács nemcsak karácsonykor ízlik. Nürnbergben tehát egész évben kínálják a kulináris exportsikereket. A középkori recept még mindig titok. Ízében azonban érezni, hogy dióféléket, mézet és fűszereket, például fahéjat, szegfűszeget és kardamomot használnak. A céhek már a 12. században átvették a gyártást. Az egzotikus fűszerek Velencén keresztül érkeztek a keletről Nürnberg kereskedővárosába. A mézeskalácsot még a nagyböjt idején is szabad volt fogyasztani - a mézeskalácsot tulajdonképpen gyógyszernek tekintették.
|
Értékeld te is!