Zsámbéki Romptemplom

Zsámbéki Romtemplom

Az Öregtemplom és a premontrei kolostor 1220 körül épült és a közép-európai klasszikus gótika egyik legszebb, legalább részben megmaradt emléke.

A 15. században a kolostor leégett. Ezt bizonyítja a több helyen megfigyelhető égésréteg, és az, hogy a kerengő délnyugati sarkában a régészek a tűz elfojtására szolgáló, átégett gödröt találtak, 1453-as ezüstpénzzel keltezve. Ez az égés is hozzájárulhatott a pápai bizottság 1477-es keltezésű azon megállapításához, hogy a zsámbéki premontrei prépostság szerzetesei hibájából elhanyagolt az épület. Ezért Mátyás király 1477-ben a pálosoknak adta a prépostságot, akik azt gótikus stílusban átépítették. Teljes átépítésre került a kerengő, újra alapozva, gótikus boltozattal. Kiépült a nyugati szárny, ahová a konyha-kamra együttes került.

A háromhajós bazilika az 1753-as földrengéskor súlyosan megrongálódott. Möller István, a magyar műemlékvédelem egyik legjelentősebb alakja 1889-ben hozzákezdett a restauráláshoz, jelentős munkát végzett, de tervei ellenére nem sikerült újjáépíteni a templomot.

Újjáépülhet a zsámbéki premontrei templom

Eredményesen zárult a Zsámbék Város önkormányzata által kiírt, a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítására irányuló tervpályázati eljárás: a győztes Közti Zrt. terve alapján újjáépülhet a zsámbéki premontrei templom, a középkori magyar templomépítészet egyik legikonikusabb és legszebb környezetben található szakrális épülete.

A templomot a csaknem 300 éves pusztulás és az elmúlt évtizedek eredménytelen beavatkozásai miatt összeomlás fenyegeti a pótolhatatlan műemléket.

A Zsámbéki Önkormányzat az ÉKM támogatásával kiírt nyílt tervpályázatra 17 pályamű érkezett. A Közti Zrt. győztes pályázata tégla kiegészítéssel rekonstruálja a templomot, konkrét megoldási javaslatot fogalmazott meg a tornyok fedésére, valamint megteremti a restaurátor és az építész együttműködését.

A zsámbéki templom szakrális jellege is helyreáll, a felújítás után a premontrei szerzetesek is visszatérnek a kolostorba.