Zengő

A Mecsek legmagasabb hegycsúcsát, a 682 méter magas Zengőt övező tájegység szinte egésze védett vagy fokozottan védett. A XVII. és XVIII. században az itt jellemző üvegművesség sajátos, mozaikos tájképet alakított ki a bükkös, gyertyános-tölgyes és a cseres-tölgyes borította erdőségben, amely számos ritka növénynek is élőhelye, éppen ezért rendkívül népszerű túracélpont.

A Zengő nevét a népmonda szerint onnan kapta, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.

A Zengő oldalán található az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több százéves példányokkal.

A Zengő lábainál elterülő mai és egykori települések: Hosszúhetény, Kisújbánya, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta. 

NATO-lokátor

A tervek szerint Mecsekben, a zengőn NATO-lokátort telepítettek volna, 2004-2005-ben készült volna el.

A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, az építési engedélyeket az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki. A Zengő-beruházás ellen azonban 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, egyrészt az ott található különleges természeti értékek (például a veszélyeztetett bánáti bazsarózsa) miatt, másrészt pedig mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok szervezeteinek érdemi véleménynyilvánításra nem volt lehetőségük.

Bánáti bazsarózsa. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. (c) wikipedia/mEGYA

A környezetvédelem iránt elkötelezett Sólyom László államfő is személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. A lokátor helyszíne a tolnai Medina lett

Kilátó

A Zengő csúcsán 2020-ban acélszerkezetű, hétemeletes, 22 méter magas kilátó épült. Az új Zengő-kilátó eredetileg egy, a természetes környezettel kontrasztban álló látványt nyújtó beton torony volt, amely 1978-ban készült geodéziai mérőtoronynak. 2019 végén kezdték építeni az új kilátót, amely a beton mérőtorony köré épült, néhány méterrel a mérőtorony magasságát is meghaladja.

A Dél-Dunántúl legmagasabb pontjáról nyugatra a Mecsek gerincének csúcsait, dél felé a Szársomlyó és Tenkes-hegy, kelet felé a Mórágyi gránitrög hullámos hátát is látni lehet, de különösen tiszta időben a Zengőtől légvonalban száz kilométerre lévő badacsonyi tanúhegy és a horvátországi Papuk-hegység is szemügyre vehető a kilátóból.

Látogatóközpont

A Zengőn új kilátója után egy látogatóközpont építésével tovább folytatódik a Kelet-Mecsek Hosszúheténytől Mecseknádasdig terjedő vidékének turisztikai fejlesztése. Megújítják a népszerű túraútvonal állomásait is.

Zengővár

A kilátótól alig száz méterre látszanak a Zengővár romjai. A környékbeliek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája. 

Mára már alig láthatóak a középkori vár romjai. A sziklába vágott árokkal és sánccal is körülvett középkori várat valószínűleg a tatárjárás után építették, teljes területe 105×70 méter, az árkon belüli terület 75×45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel és 2,5 méter vastag fallal.