» Magyarország

» Magyarország » Pest » Visegrád


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Visegrád Budapesttől 43 km-re, északra, a Duna jobb partján, a Dunakanyar legszebb pontján fekvő kisváros.

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK

Visegrádi Fellegvár

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. 

A város fontos szerepet töltött be az Anjou-kori államigazgatásban, itt őrizték a koronázási ékszereket. I. Lajos király is szívesen tartózkodott Visegrádon, a palota kiépítése az ő nevéhez köthető.

Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

• Szent Korona kiállítás
• Vártörténeti kiállítás
• Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
• Középkori fegyvertörténeti kiállítás
• Úri vadászat a középkorban
• Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató

Királyi Palota

Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, 123 x 123 m-es alapterületű, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király által 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott késő gótikus palota a reneszánsz stílus Itálián kívüli legkorábbi megjelenésének reprezentatív színhelye.

A Királyi Palota állandó kiállításai:

Anjou-kori kőtár

Mátyás-kori kőtár, címeres erkély

A Visegrádi Királyi Palota története

Zsigmond-kori szoba

Királyi konyha

Corvin lakosztály

Alsóvár, Salamon-torony

A IV. Béla által építetett várrendszer Duna feletti alsóvára a Budáról Esztergom felé haladó út és a dunai hajóforgalom ellenőrzése mellett a király lakhelyéül és a pilisi ispán székhelyéül is szolgált. A kaputornyokkal, őrtornyokkal megerősített és a 34 m magas, hatszögletű lakótoronyból – az ún. Salamon toronyból - álló alsóvár a török időkben elpusztult. Műemléki helyreállítása a fellegvárral együtt 1872-ben kezdődött, s az alsóváré az 1970-es években fejeződött be.

A Salamon-torony állandó kiállításai: A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja. Visegrád története.

Főesperesi templom

Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.

Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték.

A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építetett. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején tárták fel a régészek.

Visegrádi Palotajátékok

Magyarország legnagyobb középkori történelmi fesztiválja minden év július elején. A három nap alatt 25-30 ezer vendég érkezik. A lovagi tornák mellett több mint 100 program várja a látogatókat. A lovagi tornákon Európa legjobb hagyományőrző csoportjai adnak elő csatajelenetek, lovas és gyalogos küzdelmeket, de tartanak solymász- és íjászbemutatókat is. A programok között szerepelnek egyebek mellett régizenei koncertek, középkori táncbemutatók, komédiás előadások.

Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye történelmi eseményt idéz fel, Károly Róbert 1335-ben királytalálkozóra hívta a cseh és a lengyel uralkodót, és a találkozó részeként ünnepséget tartottak a vendégek és kíséretük tiszteletére.

Történelmi játszótér

A Mátyás királyról elnevezett történelmi játszópark Visegrádon, a Duna és Mátyás király palotája közötti területen található. A királyi palota főbejáratával szemközti, a Duna melletti terület Mátyás király idejében valószínűleg a lovastorna-küzdelmek helyszínéül szolgált. Az évente idelátogató gyerekek számára páratlan élményt kínál az országban egyedülálló játszópark.

KIRÁNDULÁSTIPPEK VISEGRÁDON

Zsitvay-kilátó a Nagyvillám tetején (részletek)

Nagyvillámi Erdészeti Tanösvény. A tanösvény az erdőbe hívja a látogatót, ahol az erdő lakóival sajátos módon, erdészszemmel ismerkedhetünk meg. Az információs táblák segítségével megtudható, milyen munkálatok folynak erdőnkben, hogyan telik az erdész egy napja, de végigkövethetjük egy bükkfa életútját, s még magaslesre is felülhetünk.

Kaán Károly forrás (részletek)

Prédikálószék (részletek)

Spartacus-ösvény. A mintegy öt kilométer hosszú zöld kereszt turistajelzést viselő turistaút Pilisszentlászló és Visegrád között fekszik. Az utat eredetileg még az 1930-as években létesítették, az úgynevezett cserkelő ösvény főként vadászati célokat szolgált. Az ösvényről páratlan kilátás nyílik a Pilisre. Bár nincsenek komolyabb szintbeli eltérések, az utat kifejezetten gyakorlott és jól felszerelt turistáknak ajánlják, mert az ösvény rendkívül keskeny.

Mogyoró-hegy. Az 1980-as években létesített kirándulóközpont napjainkban is a Visegrádi-hegység egyik legkedveltebb turista célpontja. Kifejezetten családok számára ideális, hiszen a terület szolgáltatásai kicsiknek és nagyoknak egyszerre kínálják a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. A Mogyoró-hegyen több mint 20 km séta- és turistaút, valamint ezek mellett kihelyezett pad-asztal garnitúrák, szemétgyűjtők, tűzrakó helyek és esőbeállók szolgálják a kirándulók kényelmét.

Látnivalók a túraúton: ibrik domb, Mátyás-forrás, Erdészek Barátság Parkja, Vándor-tábor, Mogyoróhegyi Vadbemutató Kert, Játszótér, Madas László Erdészeti Erdei Iskola, Sípálya, Görgey-bérc.

Apátkúti-völgy. A túra a Patak Park Hotel parkolójából indul az erdő mélyére. Kellemes szórakozást ígér a kirándulás, ahol a természet apró csodái mellett gyönyörködhetünk a hegyi rétek fenséges látványában, a kényelmes gyaloglás alatt teleszívhatjuk tüdőnket a friss hegyi levegővel. A Bertényi Miklós Füvészkerten áthaladva ismerkedhetünk az erdő apró és óriás lakóival, rácsodálkozhatunk a kis virágokra, a hatalmas fákra, a növény ritkaságokra.

Látnivalók a túraúton: Halas-tó, Ördögmalom-vízesés, Magda-forrás, Bertényi Miklós Füvészkert, Erdészeti Múzeum, Telgárthy-rét, Pisztrángos tavak, Kaán-forrás, Pap-rét, Akácos árok, Vízverési rét, Molli pihenő, Sós-tó, Királyok útja, Fekete-hegyi rét, Bobpálya, Canopy, Zsitvay kilátó, Fellegvár, Kálvária, Visegrád.

Tartomány:Pest
Település:Visegrád
Cím:Visegrád
GPS: 47° 47′ 5.60832″, 18° 58′ 14.07936″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó