Magyarország
» Magyarország

» Magyarország » Borsod-Abaúj-Zemplén


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékéről azt hinnéd, hogy minden a borról szól, de ez korántsem igaz. Sőt, bővelkedik a furcsábbnál-furcsább látnivalókban.


A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 kilométer hosszúságban és 34 kilométer szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen. Három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátorhegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben található. Huszonhét települést foglal magába, amelyek közt legkiemelkedőbb termelőhelyei Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya.

A történeti táj területét Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu települések alkotják.

A BOR

Tokaj-Hegyalja három hagyományos szőlőfajtája a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály.

A Tokaj-hegyaljai borvidéken a szőlőművelés a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A ma ismert borok többségét azonban a 13. században kezdték készíteni a IV. Béla király által betelepített vallon szőlőművelők. A különleges minőséget a vulkáni talaj és az észak felől védett elhelyezés, a kedvező mikroklíma teszi lehetővé, meleg nyarat és hosszú, enyhe őszt biztosít.

A világon elsőként a Tokaj-hegyaljai borvidéket nyilvánították zárt borvidékké, méghozzá egy királyi rendelet keretében 1737-ben. Ez azt jelentette, hogy erre a területre más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem volt szabad.

Aszú. A leghíresebb tokaji bor az aszú, amit 1630 táján készített először Sepsi László Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari titkára. Ez úgy készül, hogy a kézzel különválogatott aszúszemeket kinyomkodják, és az így nyert aszútésztából 3-6 puttonnyal (nagyjából harminc liter) adnak egy gönci hordónyi (136 liter) jó minőségű tokaji borhoz, majd egy-két  napi áztatás után leszűrik, és hordóban érlelik évekig. Az érlelés ideje hagyományosan két évvel hosszabb, mint a bor puttonyszáma. 

Furmint. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék legismertebb hegyaljai szőlőfajtája. Mádon már a XVII. században is kultúrája volt a furmint termesztésének, az ebből a szőlőből készült bornak, mindenekelőtt az aszúnak. Az ugyanis kevésbé ismert, hogy a királyok borát főleg furmintból készítik, ami Hegyalja legjobban aszúsodó, legnemesebb magyar szőlőfajtája. 

CSODARABBIK

Mád és környéke a 17. századtól kezdve adott otthont a zsidó közösségeknek. Rabbijaikhoz gyakran fordultak a helybeliek a gyógyulás reményében is, hiszen orvos híján a vallási vezető gyógyító erejében bíztak. De üzleti tanácsért vagy fontos családi döntések előtt is felkeresték őket, mert sokan még látnoki képességeket is tulajdonítottak nekik. A környék három leghíresebb csodarabbija közé tartozott a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes rabbi, aki keresztényeket, zsidókat is segített tanáccsal, valamint élelemmel és gyógyszerrel látta el őket, fizetséget sosem kérve a segítségért. Tevékenységét számtalan igaz és legendás történet övezi. Az egyik szerint meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost, és nagy jövőt jósolt neki: „Te leszel a néped zászlóhordozója.” 

Csodarabbik útja. Számos települést érintő, a zsidó kulturális örökségi helyszíneket bemutató észak-magyarországi Csodarabbik útja elnevezésű zarándokút. Mádon és Olaszliszkán és több zsidó kulturális hagyatékkal rendelkező hegyaljai települést csatoltak a túraútvonalba. A Bodrogkeresztúr-Mád-Olaszliszka  150 kilométeres útvonalon fellelhető zsidó kulturális örökségi helyszíneket és emlékhelyeket - zsinagógák, rabbiházak, csodarabbik sírjait - mutatja be korszerű, XXI. századi kommunikációs eszközökkel és informatív tartalommal.

Mádi Rabbiház (c) hetedhetorszag.hu

Mádi Rabbiház. Az épület a Csodarabbik útja elnevezésű észak-magyarországi zsidó zarándokút kezdő és befejező állomása. Egyes feljegyzések szerint már 1609-ben járt borkereskedéssel foglalkozó zsidó ember Mádon, 1726-ból hivatalos adat is van arról, hogy Mádnak volt zsidó lakosa, 1836-ban pedig már nyolc zsidó család élt a településen. Tokaj-Hegyalja a magyarországi zsidó spiritualizmus, a magyar haszidizmus bölcsője. A rabbiház létrehozása Amram Blum rabbi (1864-1881) kinevezésének feltétele volt. A rabbi munkaszerződésében ugyanis rögzítették, biztosítania kell, hogy mindig legalább tíz zsidó fiatal tanulmányozza a Tórát. A közösség pedig ezért cserébe eltartotta a rabbinövendékeket, "bóhereket". A mádi zsidóság a helyi közösség életében is részt vett. Egyes feljegyzések szerint 300 forinttal támogatták az 1848-as szabadságharc katonáit, részt vettek az első világháborúban, a 30-as évek elején pedig gyűjtést szerveztek az világháborús hősök emlékművére. A holokauszt idején, 1944-ben a teljes közösséget elhurcolták. A háromszintes, nyolcszáz négyzetméteres épületben helyet kapott egy interaktív kiállítás, amely az egykor a környéken élő zsidó családok életét, a zsidó folklór elemeit mutatja be. A látogatók betekintést nyerhetnek a hagyományos zsidó közösség mindennapjaiba, megismerhetik a csodarabbik tanításait, képet kaphatnak a hagyományos zsidó oktatásról, hitéletről és az imák jelentőségéről.

Mádi zsinagóga (c) hetedhetorszag.hu

Mádi zsinagóga. Az 1795-ben épült mádi zsinagóga 1945-ig szolgálta a zsidó hitéletet, a holokauszt miatt azonban elnéptelenedett, és az elhagyott javak közé sorolva a magyar állam tulajdonába került. A történészek szerint a XVII. század elején érkeztek zsidó családok Mádra, a XVIII. században hitközséget alapítottak, 1771-ben pedig már rabbi is volt az egyházközség élén. Az 1795-ben épült, késő barokk, copf stílusú zsinagóga hazai műemlékeink között egyedülálló. Az építkezéshez szükséges köveket állítólag az asszonyok és a gyerekek hordták össze, mivel idegen kéz nem érinthette azokat. A településen később elemi iskola és jóhírű jesiva (fiúiskola) is működött, a holokauszt azonban mindent elsöpört.

Bodrogkeresztúr. A zsidók 1726-ban települtek a Rákóczi-birtok területére, a Bodrog partjára, és a Rákóczi-házzal szemközt kaptak a zsinagóga építéséhez telket. A ma is álló zsinagóga épülete 1906-ban, a hászidok imaháza 1920-ban készült el. A település leghíresebb rabbija az 1851-ben született és 1925-ben meghalt Steiner Sájele volt, tanácsaiért messze földről is felkeresték, zsidók és keresztények egyaránt. Nevéhez számos legenda fűződik.

MAGYARORSZÁG LEGALACSONYABB KILÁTÓJA

(c) Bodrogkeresztúri kilátó (c) hetedhetorszag.hu

Bodrogkeresztúron találjuk az ország legalacsonyabb kilátóját. A negyven centiméteres, bronziránytűvel is megspékelt bodrogkeresztúri kilátó, az azt körülvevő pihenőhellyel együtt 39 millió forintba került.

TARCALI RIO DE JANEIRO

Tarcal igazi borászközség, amely körül a szőlőtőkék jókora területet lefednek. A környéken több mint tíz borászat működik.

Anonymus által lejegyzett legenda szerint a települést Tarcal vitéz alapította. Az 1100-as években Tarcalon országgyűlést tartott Könyves Kálmán magyar király. Ezen határozat született többek között a szőlőműveléssel kapcsolatban is. Könyves Kálmán Tarcalon hozta nevezetes törvényét: "boszorkányok márpedig nincsenek".

Áldó Krisztus szobor. 2015. március 25-én Tarcalon állították fel Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránit szobrát. A 8,5 m-es magasságú és közel 50 tonna súlyú Áldó Krisztus szobor öt gránittömbből készült. A szobor a több mint 1400 km-es Mária út egyik megállója az őt körülölelő sétánnyal. Megközelítés: A dombon álló szobrot autóval nem lehet megközelíteni, a parkolót a Könyves Kálmán utcában, a református és a katolikus templom közötti részen találjuk. A parkolóból a táblákat követve indulunk fel az aszfaltos úton a házak között a domb irányába. Útközben pihenőpadokat, piknikező helyeket találunk. A szobor alá érkezve, választhatunk, hogy a nyílegyenes lépcsősoron kapaszkodunk fel közvetlenül a szoborhoz, vagy a kényelmes sétányon maradva kis kerülővel megyünk fel. Félúton a sétány kettéválik, a bal oldali ág vezet tovább a domb tetejére, a szoborhoz, míg jobbra tartva leereszkedhetünk a tokaji Kopasz-hegy oldalába vájt bánya tavához. A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környékre.

Tarcali bányató. Tarcal határában, egy lélegzetelállító fekvéssel rendelkező bányató terül el. A festői szépségű bányató türkízkék vize egyedülálló. A tó vize nagyon tiszta, nyáron láblógatáshoz kellemesen felmelegszik, de strandolni sajnos nem szabad. A sziklás part hirtelen mélyül. 

Kopasz-hegy. A vulkáni és üledékes kőzetekből álló Kopasz-hegy déli, löszös lejtői kiváló terepet biztosítanak a szőlőtermelés számára. A hegy tetején (513 m) áll a tokaji tv-torony, amely műúton Tarcalról közelíthető meg. Kilátóként ugyan nem működik, de a tövéből is gyönyörű kilátás nyílik szinte az egész Hegyaljára és az Alföldre.

EURÓPA ( egyik) MÉRTANI KÖZÉPPONTJA

Tállya matematikai számítások szerint Európa mértani középpontja. A mértani középpontot jelzi a sziklatalapzaton álló, négy méter magas főnixmadár, amelyet 2000-ben állítottak fel. A mű az ukrán származású Volodimir Scsur nevéhez köthető, aki rendszeres résztvevője a tállyai Közép-európai Művésztelep és Szabadiskolának. A főnixszel a művész a feltámadást és az újjászületést szerette volna hangsúlyozni.

A falu alatt hatalmas pincerendszerek húzódnak a 14-15. századból, egy részük összefüggő, de vannak elkülönült, még feltáratlan ágak is.

Itt készítették a legtöbb, illetve a legjobb bort, amiről az 1562-i tridenti zsinaton IV. Pius pápa eként emlékezett meg: "Summum Pontificem talia vina decent", - ami a szellemes latin szójáték szerint annyit tesz, hogy "Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál."

Tállya evangélikus templomában keresztelték Kossuth Lajost 1802-ben, mert szülőhelyén, Monokon akkor még nem volt evangélikus templom. A késő barokk templom 1790-ben épült, berendezése, a főoltár, a szószék, az orgona, a keresztelőkút, a padok gondos copf  stílust mutató munkák. 

A LEGSZEBB HELY EGY LEBUJ

Tokaj-Hegyalja egyik legszebb helyét - ott ahol a Bodrog folyó éles kanyart ír le mielőtt folytatná útját Tokaj felé - a népnyelv Lebuj-kanyarként ismeri. Az elnevezés a régi bodrogkeresztúri vásárok idejéből ered. A legenda úgy tartja, hogy a hazafelé tartó kereskedőket itt támadták meg a rekettyésben el-, illetve lebújó betyárok.

Tartomány:Borsod-Abaúj-Zemplén
Cím:Mád
GPS: 48° 11′ 30.66648″, 21° 16′ 27.19704″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward