» Magyarország

» Magyarország » Nógrád


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely, Magyarország leglátogatottabb római katolikus búcsújáróhelye. A hagyomány szerint a Nógrád megyei kegyhelyen fakasztott vizet Szent László lovának patkója, Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel itt.

Nagyboldogasszony ünnepén egy néma pásztorfiúnak megjelent Szűz Mária és a vízre mutatott, amely egy patkó alakú mélyedésben csillogott. A fiú megmosakodott benne és megjött a hangja - ez a történet XI. századi. Szent László idejéből ismerjük a kunok elleni csatát megelőző csodás vízfakasztás legendáját, amelynek több változata is van.

A kegyhely első írásos említése 1190-ből származik, akkoriban még a verebélyi Isten háza volt a kegytemplom. A ferences szerzetesek a török időkben kezdték meg a zarándokok gondozását, de a kegyhely felett, a Meszes-tető barlangjaiban már a XIII. századtól éltek Szent Antal követői. A ma is látható barlangok előtt valószínűleg volt még valamilyen építmény, de napjainkra csak a mészkőbe vájt üregek maradtak meg.

II. József rendeletei valóságos csapást jelentettek. A kalapos király ugyanis megtiltotta, hogy a hívők egynaposnál hosszabb zarándokútra menjenek. Az emberek persze már akkor is találékonyak voltak, medencéket építettek a forrás köré, és azt mondták, hogy ők fürdeni jöttek, nem zarándoklatra.

Az 1920-as évek végére tehető ferences rendtartomány megújulása, akkor épült az ide vezető út is - a kegyhely ugyanis egy minden irányból zárt völgykatlanban fekszik, amelyet ma már nehéz észrevenni. Akkoriban nagy tervek is születtek, egy négy-ötezer embert befogadó bazilika megépítésének lehetősége is felmerült, de végül csak a lourdes-i barlang és a szabadtéri szertartások bemutatására alkalmas hely készült el. A templom 1763-ra épült fel, úgy alakították ki, hogy a zarándokok leróhassák tiszteletüket a kegyszobor előtt - a ma is látható a XIX. század elejéről származik. 

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.

2011-ben Szent II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

2015-ben felújították a kegyhelyet, megszépült a szabadtéri miséző hely, megközelíthetőbbé vált a Szűzanya szobra, felújították a zarándokházat, és új zarándokszállásokat is építettek. 

Az új fogadóépületben és a közösségi terekben tematikus vallásturisztikai programokkal,  étteremmel, galériával, vetítőteremmel és kávézóval is várják a búcsújárókat, a zarándokokat és a turistákat.

A szabadtéri misézőhely új burkolatot és utcabútorokat kapott, a lourdes-i barlangot immár nagyméretű mozaikkompozíció, Marko Rupnik jezsuita szerzetes munkája díszíti. A betegek már lépcsőzés nélkül is meg tudják közelíteni a barlang támfalában lévő fülkében elhelyezett Szűzanya szobrot.

A templomban az átalakítás révén jobban látható, és könnyebben megközelíthető lett a kegyszobor és a restaurált kegyoltár.

A Nógrád megyei kegyhelyen komfortosabbá tették a zarándokházat, és további zarándokszállásokat építettek.

Remetebarlangok Mátraverebélynél

A mai kegytemplom fölötti hegyoldalon található barlanglakásokban a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg.

Tartomány:Nógrád
Cím:Szentkút
GPS: 47° 59′ 55.64652″, 19° 46′ 18.51852″
Honlap: https://szentkut.hu/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó