» Magyarország

» Magyarország » Fejér


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Székesfehérvár egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely, koronázóváros.


Királysírok: Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely 

Romjaiban, részlegesen feltárva is lenyűgöző a Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária királyi prépostság temploma a mai városközpontban. Az építményről meggyőzően ír Szent István XI. századi életrajzírója. "Nagy és csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus falán tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval... oltárdísz és más ékesség, az oltárok körül színaranyból kalapált tábla" - szól István nagyobbik legendája.

István király 1018-ban helyezte át székhelyét Székesfehérvárra és végső nyughelyének is e helyet választotta. A sírtemplomként épített királyi bazilika hatalmas méretei ellenére a király magánkápolnája volt. Őrzőhelye a királyi kincstárnak és ereklyekincseknek, az ország levéltárának. István még éltében kijelölte a templom és a hozzá tartozó prépostság jövendő pályáját. A bazilika alapításától a török hódításig a középkori magyar történelem legfontosabb, legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették el királyainkat, itt nyugodtak Szent István hamvai.

Székesfehérvár 1601-es ostromakor, amikor is a keresztény seregek visszafoglalták az 1543 óta török kézen lévő várost, a lőporraktárnak használt templom felrobbant. Kövei szétszóródtak, romjai a XVII. század végéig álltak, egyes kápolnáit még a XVIII. század végéig használták. Végső pusztulása a püspöki palota építéséhez kapcsolódik, akkor, 1800 körül tűntek el a föld színéről maradványai.

Az egykori koronázó templom első tudományos leírása a romok elbontásának idejére esett (1806, 1818, 1827). Ezt követően 1848 decemberében ásatást vezetett Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum őre. Ekkor leltek rá III. Bélának és feleségének, Antiochiai Annának érintetlen sírjára. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére Henszlmann Imre folytatta a szabadságharc miatt félbeszakadt kutatásokat a bazilika területén 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben, feltárva a templom jelentős részét és egyéb épületrészeket is, például Mátyás király sírkápolnáját. A következő ásatási dátum 1936-37, ekkor a Műemlékek Országos Bizottsága ismét feltárta és konzerváltatta a bazilika romjait. Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban nyílt meg a főhajót és az északi mellékhajót bemutató romkert. Kralovánszky Alán nevéhez fűződnek az 1965-től 1993-ig tartó munkálatok, amelynek eredményeképpen csaknem a teljes épület egésze ismertté vált, ő határozta meg Szent István és Imre sírját is.

A történelem viharaiban csak egyetlen királysír maradt sértetlen a bazilikában: III. Béla és felesége, Châtillon Anna sírját 1848-ban találtak meg a templom déli oldalhajójában csatornaásás közben. Az azonosítás viszont bizonytalan, több jel mutat arra, hogy a királyi csontok Könyves Kálmánnak és hitvesének, Hauteville-i Felíciának a maradványai. Erre utal egy a sírban talált körmeneti kereszt, amit csak püspökök sírjába volt szokás temetni, és Kálmán király volt az egyetlen uralkodó, aki megkoronázása előtt püspök volt.

Árpád-ház kutatóintézet és látogatóközpont

A tervek szerint 2022 végére készül el az Árpád-ház kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont Székesfehérváron.

"Az ország bölcsője" kiemelt alprogram első szakaszának részeként létrejövő kiállítótér 3,963 milliárd forintos támogatásból valósul meg. 

A volt Köztársaság mozi helyén kialakítandó kiállítótér és látogatóközpont területén lesz az Árpád-ház kutatóintézet is, amely a Városi Levéltár és Kutatóintézet részeként fog működni. A kiállítótérben a királyi koronázó templomot fogják megidézni az eredeti kövek felhasználásával.
    
A projekt célja egy olyan kulturális és információs pont kialakítása, mely a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódva bemutatja annak történelmi, társadalmi, földrajzi és építészeti jelentőségét, továbbá megfelelő munkakörülményeket biztosít a történészek, régészek, művészettörténészek, muzeológusok és időszaki kutatók részére.

Az épület alatt 350 négyzetméteres pinceszint létesül, amelyen az értékes kőanyagok és a kutatóintézet iratanyagai kapnak helyet, valamint ruhatárat és mosdókat is kialakítanak. A földszinten lesz a hajdani nézőteret idéző, 400 négyzetméter alapterületű, változó belmagasságú, íves falú kiállítótér, amely a bazilika alapítójának, Szent Istvánnak az alakját és az alapítás időszakát idézi meg. A kiállításon kívül itt lesz egy könyvtár, rendezvényeknek helyet adó tárgyaló, foglalkoztató tér, továbbá egy kutatóintézeti irodaegység.

Az első emeleti kiállítás időrendben mutatja be az egymást követő két gótikus építési periódus jellegzetességeit. A második emeleten lesz egy kétirányú múzeumpedagógiai foglalkoztató, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat.

Királykút

Az egykori leírások és a városi legenda szerint Székesfehérvár középkori eredetű kútja onnan kapta a nevét, hogy a fényes ceremóniákra érkező királyok a városba való bevonulásuk előtt ott álltak meg és vízénél frissítették fel magukat.

Az, hogy valóban így volt-e, mindeddig nem nyert teljes bizonyosságot, de mivel a jó vizű, bő hozamú kút a Győr, Komárom és Buda felől Székesfehérvárra érkező utazók útjába esett, feltehető, hogy a Budáról érkező uralkodók is ott tartottak rövid pihenőt.

A legendának lehet valóságalapja, a kutatások szerint ugyanis a kúttól 150 méternyire állt az a kápolna, ahol több leírás szerint is utolsó pihenőjüket tartották a fényes ceremóniákra és törvénylátó napokra Fehérvárra érkező méltóságok. A hagyomány igazságát látszik alátámasztani Ludovicus Tubero történetíró, s a Thuróczi krónika egyes leírása is.

A kút a középkorban nem egyszerű, célszerű építmény, hanem a városi élet szimbóluma is volt. A középkori, törökkori, majd a barokk Székesfehérváron ezt a szerepet a Királykút töltötte be, s mivel a város nagyobbik részének vízellátását is adta, minden vele kapcsolatos kérdés stratégiai fontosságú volt.

A Királykút épületének az elmúlt századokban többféle funkciója volt. A kútházat magába foglaló épület és a hozzátartozó lakóház falai között működött bognár- és kovácsműhely, tűzoltó fióklaktanya, az 1920-as években pedig ott volt a városi kútmester munkahelye is. A felújítást megelőzően a városi könyvtár egyik fiókbibliotékájának adott helyet.

2021-ben a Királykút emlékházban Székesfehérvár középkori eredetű legendás kútjának és az azt körbeölelő felsővárosi városrésznek a történetét, tárgyi, régészeti emlékeit bemutató kiállítást nyitottak. A közkút és a lakóház funkcióját egyesítő egyemeletes, késő barokk kori kútházat és a hozzátartozó egykori lakóházat több mintmásfél évi munkával újították fel. A falai között berendezett kiállítás fotók, egykori térképek, valamint régészeti és tárgyi emlékek segítségével mutatja be a hagyományait leghívebben őrző és ápoló székesfehérvári Felsőváros történetét, és az épületföldszintjén látható még az egykori, bő vizű kút helye is.

A kút egykori funkciójára most két működő, de nem ivóvíz minőségű vizet adó kút is emlékeztet.

Székesfehérvári Sóstó

Természetvédelmi terület: 7 km hosssú tanösvény, 19 interaktív információs tábla, 2 madármegfigyelő kilátó, fedett erdei iskola, 500 négyzetméteres napozóstég, zöld tanya piknikezési lehetőséggel és egy különleges látogatóközpont (nyitva: szerdától vasárnapig 10:00-18:00 óra között, hétfőn és kedden zárva).

A Sóstó minden nap szabadon látogatható. Fahidaknak köszönhetően a tó teljesen körüljárható.

Európában is egyedülálló, fertős jellegű, 218 hektáros területen él a 2019-ben az Év madarának választott gólyatöcs, amely egyike az itt honos ritka madárfajoknak, de kirándulás közben találkozhatunk mocsári teknőssel és erdei fülesbagollyal is.

Védett növényei között megtalálható egyebek között a békakonty, a gyíkpohár, a hússzínű ujjaskosbor, a poloskaszagú- és vitézkosbor, s az ornitológiai vizsgálatok hetven, többé-kevésbé rendszeresen ott fészkelő madárfaj, köztük a gyurgyalag, a nádi sármány és a barna rétihéja jelenlétét bizonyították.

Május-júniusi időszakban 11 orchidea faj virít a területen. A 100 évnél is idősebb, 3 nővérnek nevezett csörege fűz facsoport szintén a Sóstó büszkesége, amely pár perces sétával megtalálható.

Tartomány:Fejér
Település:Székesfehérvár
GPS: 47° 11′ 27.66084″, 18° 24′ 38.9196″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward