Magyarország
» Magyarország

» Magyarország » Békés


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Szarvas látnivalói.


Hol található?

Szarvas Békés megyében található, Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Régen a Magyar Királyság földrajzi középpontja volt, amelyet emlékmű jelöl a Holt-Körös partján.

A történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg (1880 körül), amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti.

Története

A környéken ősemberek is laktak. A népvándorlás korában avarok telepedtek le.

Az Árpád-korban már egy faluban laktak az emberek. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven.

1566 után, a török hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek a településen. A Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. A török hódoltság után a vár és Szarvas elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.

A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor főként felvidéki jobbágyokat telepítettek a vidékre.

A 19. század elején Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is.

A vadregényes Holt-Körös

A Körösök Erdélyben erednek, majd az egyesült folyók Magyarországon a Tiszába torkollanak. Körösök névvel illetett folyók: Kettős-Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös.

A Holt-Körös 29 kilométeres hosszával Magyarország egyik legnagyobb állóvize, mely „félszigetek”, zugok mentén kanyarog. A Körös-holtág a milliónyi természeti élményt rejt. Vízi túrákat tehetünk, de strandolni is lehet. Kedvelt horgászhely is. Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, kősüllő, csuka, harcsa, balin, keszegfélék, bodorka, sügér, compó, törpeharcsa.

Meg lehet ismerkedni a hazánkban egyedülálló mocsári ciprusokkal, a csodálatos növény és állatvilággal. A szerencsés túrázók különleges hal- és vízimadárfajokkal, teknősbékákkal találkozhatnak a kirándulások során.

A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Anna-liget) tartoznak, sok botanikai és zoológiai ritkasággal.

Táji- és természeti értékei és szépsége, továbbá gazdag, változatos és ritkaságokat is tartalmazó élővilága miatt 1979 óta a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, 1996 óta országos védettségű.

Jégmadár tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát mutatja be, az állomásokat a holtág vizében alakították ki. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. 

Rizstermesztés

A Körösök vízterülete lehetőséget teremt Szarvason rizs termesztésére. A Körös menti árterek talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás, stb.) és különösen a folyó okozta mikroklíma ideális a növényfejlődéséhez.

Napsütés mellett víz is bőségesen szükséges a rizshez, de az elárasztásos, lecsapolós technológiához a Körösök mentén megfelelő a vízbázis. A magyar rizstermesztési és rizsnemesítési kutatások központja Szarvas.

Szilva

Híres Szarvason a szilva, és az ebből főzőtt szilvalekvár. Minden év szeptemberében megrendezik a Szarvasi Szilvanapokat. A szilvalekvárok mellett ekkor egyéb szilvás finomságokkal várják a látogatókat: szilvás gombóc, szilvalekvár, aszalt szilva, cibere, szilvalekváros derelye, szilvaszörp és a felnőtteknek a szilvapálinka egyaránt szerepel a kóstolható helyi különlegességek között.

A szarvasi szilvalekvárt kb. nyolc órán át át főzik, majd kis köcsögökben, úgynevezett szilkékben árulják a piacon.

A szarvasi szilvatermesztést az 1790-es évektől írott dokumentumok igazolják. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész mezőgazdasági taniskolája a helyi földműves gazdák gyermekeit tanította meg többek között a gyümölcsfák telepítésére. 1790-ben kilencvenhárom gyümölcsfajtát hozat Bécsből Szarvasra, és a 15 holdas mintakert egyharmadában gyümölcsfákat ültet. Az 1890-es évektől a Körös folyó szabályozását követően a kiszárított medrek művelhető területekké váltak, így alakult ki Szarvas határában az 1100 paraszt holdnyi zártkerti rendszerű gyümölcstermesztés.

Arborétum

Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvas-Békésszentandrási-holtág partján, összesen 82 hektáron terül el. Gróf Bolza Pál, akit a család csak Pepi grófnak hívott, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a nagyobb arányú telepítést, amely során számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ különféle tájairól. Az itt élő fásszárú gyűjtemény több mint 1600 féle növénykülönlegességből áll. A növények mellett rengeteg állat is él a kertben, köztük olyan különleges madarak, mint az Arborétum albínó pávái. Az ország legnagyobb kertjének egy legjellegzetesebb növénye a több mint 140 éves mamutfenyő.

A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő itt, meg 211-féle kalapos gomba. A fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban (415 feltárt rovarfaj) és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő.

65 hektár látogatható terület

1600 fa- és cserjefaj, melyből 1200 lomblevelű, 300 fenyőfajta

250 lágyszárú növényfaj

150 madárfaj, 30 páva, 2 emu

200 féle kalapos gomba

440 rovarfaj

5 kertrészlet 

Mini Magyarország makettpark

Az arborétum területén található.

A parkban Magyarország épített öröksége, nevezetes épületeinek, vasútjainak, hajóinak minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása látható. Köztük az egri vár makettje, amely 16. századi, eredeti állapotában mutatja be a várat, és a hozzá kapcsolódó leghíresebb történelmi eseményt, az 1552-es ostromot, az egri vár védőinek a török sereggel vívott hősies csatáját, kicsiben.

Az interaktív makettek között hangzó épületek is szerepelnek, amelyeket szintén maguk a látogatók szólaltathatnak meg. Az egri vár makettjében a törököknek szóló elszánt üzenetként kifüggesztett koporsó egy gombnyomásra emelkedik ki a várfal mögül.

Körösvölgyi Állatpark

A Körösvölgyi Állatparkban testközelből ismerhetők meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajok. Az akváriumban pedig a hazai vizeink halaiban gyönyörködhetnek a látogatók.

A látogatóik olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyest, az uhu, a nyestkutya vagy az aranysakál. A kialakított vizes élőhelyen több mint 15 féle vízimadár él.

Láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban. A park legnagyobb attrakcióját az európai bölények jelentik, melyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ma már hazánkban sehol nem élnek vadon. Az állatpark nagy látványossága továbbá jávorszarvas és a fakókeselyű is.

Tartomány:Békés
Cím:Szarvas
GPS: 46° 51′ 43.71624″, 20° 33′ 7.72776″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward