Somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely

Somogyváron, a Kupavárhegyen egykor Koppány herceg vára állt, a francia bencés szerzetesek számára pedig több mint 900 évvel ezelőtt épült apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt.

Az apátság alapítólevele nem maradt fenn; vélhetően Somogyváron volt az eredeti, ám annak nyoma veszett. Odilo apát utólagos feljegyzésében azonban olvashatjuk: "Pannóniában, az Úr megtestesülésének 1091. esztendejében, a dicsően uralkodó László nevű király idejében az egyház egy királyi apátsággal gyarapodott. Azt a szent helyet pedig, amelyet isten szeplőtlen anyaszentegyháza részére kiválasztt, Simichnek nevezik, amely egy az ország legelőkelőbb városai közül."

Az eredetileg latinul írt szövegben, amely csaknem ezer éve született, arról is szó esik, hogy "bárki legyen is a somogyi apát, az igaz és élete végéig megtartandó engedelmességet fogadjon a Flávián völgyében lévő Szent Egyed monostor - ez a franciaországi Saint Gilles-ben van - apátjának."

A lovagkirály ugyanis a somogyvári bencés apátságba Franciaországból hozatott szerzeteseket, akik 1091-től 1205-ig csak francia apátot választhattak. Amikor 1095 júliusában Szent László (I. László király) elhunyt, e falak között helyezték nyugalomra, 1106-ig ez volt első nyughelye.

Az apátság révén Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki. A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török hódítók közeledtekor hagyták el a szerzetesek, utolsó apátot 1553-ban említik. Később végvárként szolgált, majd a kolostorépület és a templom is az enyészeté lett.

A Szent Egyed bencés rendi királyi apátság feltárására az ásatások 1972-ben kezdődtek Bakay Kornél vezetésével. A romokat helyreállították, s ma egy márvány síremlék jelzi Szent László valószínűsíthető első nyugvóhelyét. A 11. században emelt, román stílusú és gótikus átépítésű bazilika és apátság romjai mellett felszínre hoztak egy temetőkápolnát, temetőt, és az egész az épületegyüttest körbeölelő középkori várfalat.

1983-ban történelmi emlékhellyé, 2011. november 7-én nemzeti emlékhellyé nyilvánították. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.