Sasbérci kilátó

Sasbérc a 466 méterével a Cserhát legmagasabb pontja. A kilátót a 20. század elején Pappenheim Szigfrid Gróf építette feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek. A Franz Zell, müncheni építész által tervezett épület földszintjén eredetileg a gróf erdésze lakott családjával, az emeleti rész vadász szállásként működött. Az erdész 1950-ig lakta a házat, majd az épület pusztulásnak indult, egészen addig, míg az erdészet fel nem újította.

A torony az elmúlt évtizedekben több felújításon is átesett, legutóbb 2023-ban, amelynek során kiváló minőségű és időtálló faanyagra cserélték a teraszrész elhasználódott kerengőjét és megújult a torony belseje, valamint környezete is.

Buják látnivalói

A bujáki népviselet, a várrom, a sasbérci kilátót, a Glatz Oszkár-hagyaték, a Kálvária a Szent Anna-kápolnával, valamint a bujáki táj különleges növény- és állatvilága, a falut körbevevő több ezer hektáros erdő, amelyben tanösvényt is kiépítettek.

Az ökológiai tanösvény a környék növényzetét és állatvilágát, az erdő- és vele a vadgazdálkodás céljait, módszereit mutatja be. Útvonala a bujáki művelődési ház és a Sasbérci kilátó között vezet. Áthalad a Kálvária-hegyen; egy leágazása fölvezet a bujáki várhoz.

A színes bujáki népviseletet is megörökítette Glatz Oszkár festőművész, aki negyven éven át minden nyáron a nógrádi faluban dolgozott. A viselet jellegzetessége a kurta, valamivel térd fölé érő szoknya, amelyből olykor 10-15 darabot is felvettek. A vasárnapi szentmiséken, rendezvényeken, családi ünnepségeken ma is gyakran lehet látni viseletbe öltözötteket Bujákon. Glatz Oszkár halálának 50. évfordulóján, 2008-ban nyitották meg a festőművész állandó kiállítását az átalakított Glatz Oszkár művelődési központban.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor a Bujákhoz tartozó Kisbér-pusztán gyerekeskedett.