» Magyarország

» Magyarország » Baranya


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Mohács egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, amelynek során a felkészületlen magyar sereg vereséget szenvedett a török túlerővel szemben.


Mohácsi busójárás

A mohácsi busójárást az UNESCO 2009-ben vette fel Magyarországról elsőként az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. 

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A fő programokat farsangvasárnap rendezik meg: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén.

A húshagyó kedden főtéri koporsóégetéssel zárulnak a népszokás rendezvényei.

A busójárás rendezvényeire - hat nap alatt - minden évben legalább 80-100 ezer ember kíváncsi.

A mohácsiak által sokacoknak nevezett népcsoportot a köznyelv sokácokként is ismeri. Ők a török hódoltság idején a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az elnéptelenedett magyar vidékre. Ennek során eresztettek gyökeret többek között Mohácson és környékén. Ők honosították meg hazánkban a busójárást is; a legenda szerint a törökök elűzését is nekik köszönhetik a helyiek.

Sokac Ház. Mohács egykor kizárólag sokacok lakta városrészében áll a magyarországi horvát népcsoport, a sokacok hagyományait, mindennapjait bemutató tájház. Az épület udvarán áll a több mint száz éve készült, nyitott kéményes konyhájú, fagerendás mennyezetű, eredeti sokac hajlék, a régi istálló és a csűr is. A tájházban számos népművészeti tevékenység, mohácsi sokac kulturális emlékek tekinthető meg.

Mohácsi csata - Mohácsi Nemzeti Emlékhely

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye.

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát.

Az emlékhely 2011-től megújult formában várja a látogatókat. A Szent Koronát formázó új impozáns kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető digitális terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet.

2019 decemberében megindult a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata. Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata.

A vizsgálatokkal el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a későbbiekben a legújabb antropológiai, régészeti, történészeti kutatások eredményeit felhasználva mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb sorsfordító történelmi eseményét. Mindezt egy a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelő teljesen új interaktív kiállítás formájában tennék meg.

A feltárások és a kutatások ideje alatt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely szokott rendben működik tovább, nyitvatartási idejét nem módosítják a munkálatok.

Mohácsi vízimalom

A Szent Miklós Vízi- és Taposómalom a Csele-patak egykor volt 24 malma közül az egyetlen, amely megmaradt az utókor számára.

Tartomány:Baranya
Település:Mohács
GPS: 45° 59′ 27.27384″, 18° 41′ 22.19496″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward