» Magyarország » Csongrád-Csanád
Makó ékköve, a Hagymatikum az Ybl Miklós- és Kossuth-díjas Makovecz Imre építész tervei alapján készült. Az épület Csongrád megye hét csodája közé tartozik, és évente több ezer pihenni vágyót vonz a településre határon innen és túl. Az épület a fürdőzés és a relaxálás valóságos temploma, amely több tucat kényeztetőjátékos szolgáltatást kínál.
A mesebeli látványt nyújtó Hagymatikum Gyógy- és Élményfürdő tartogat meglepetéseket. A különleges hangulatú, színvonalas fürdőben többféle medence, gyógyiszapkezelés és 9 különböző szauna vár.
A makói 10 m magas Lombkorona sétányon a fák lombjának csodás világát testközelből fedezheted fel a Maros folyó mellett kialakított, 190 méter hosszú sétányon a látvány és az információs táblák segítségével. A 18 méter magas toronyról egy csőcsúszdában lehet lesiklani.
A kihívásokat tartogató Maros Kalandpark egyik érdekessége, hogy Magyarországon csak itt található folyó fölött átívelő canopy-pálya, amelyen kipróbálhatod, milyen lendületesen átsuhanni a víz felett.
Makón a makói zsidóság történetét, a csodarabbi és a cadikok életét és tetteit bemutató információs pontot alakítottak ki, és új út épült a zsidó temetőhöz.
Kiszombor. Egy gyönyörűen helyreállított, román kori kerektemplomot csodálhatunk meg. Az egyszerűségében is megigéző épület szerényen meghúzódik a település központjában álló katolikus templom főhajója mögött, így nem könnyű észrevenni. Igazi építészeti ritkaságról van szó, ugyanis hasonló szerkezetű – belül hatkaréjos, kívül kerek – templom csupán három található Európában, mind az egykori Magyar Királyság területén. Legkorábbi falfestményei a 14. században készültek.
Óföldeák. Makótól tizenegy kilométerre fekvő Maroslele szintén első osztályú kerékpárúton érhető el. Innen még hét kilométert kell megtenni egy alacsony forgalmú közúton, hogy elérjük a környék legszebb és legkülönlegesebb középkori épületét, a szintén teljeskörűen felújított óföldeáki erődtemplomot. A 15. századi eredetű, gótikus stílusú templom egy kunhalomra épült, védőfal és vizesárok veszi körül.
Nagykopáncs. Innen érdemes továbbkerekezni Földeákon és a Bogárzó nevű tanyaközponton át a Tótkomlós határában fekvő nagykopáncsi templomhoz, a környék nevezetes búcsújáró helyéig. A puszta közepén álló, román és gótikus stílusú Árpád-kori templom romos állapotban érte meg a 20. század elejét, csupán a főhomlokzat és egy oldalhomlokzat maradt ránk, de 1933-ban helyreállították.
Kun kereszt. Nagykopáncsról Makó-Rákoson, majd Királyhegyesen át dél felé haladva jutunk el a térség legrejtélyesebb középkori emlékéhez, a Kövegy és Magyarcsanád között félúton található kun kereszthez. Több elmélet is létezik, hogy mikor és ki készítette a föld alatti részével együtt közel három méter magas kőkeresztet. Az egyik szerint a lázadók által meggyilkolt IV. (Kun) László sírját jelöli, más vélekedés szerint Csáky Miklós püspöknek állít emléket, akit Dózsa György lázadói karóba húztak. Az egykori tsz-majorban, eldugott helyen álló kereszt megtalálása után Apátfalva felé folytassuk utunkat, ahonnan a Maros folyó gátján, kunhalmok, védett ártéri erdők és rétek között tekerhetünk vissza Makóra, túránk kiindulópontjára. Aki belülről is szeretné megnézni középkori emlékeinket, a kiszombori és az óföldeáki templom kapuján megtalálja a gondnok telefonszámát, míg a nagykopáncsi templomhoz előzetes bejelentkezés javasolt a tótkomlósi önkormányzatnál.
|
Értékeld te is!