Kőszeg, a mesebeli kisváros látnivalói, kirándulóhelyei

Események

Félhol-telihold Kőszegi Ostromnapok

Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-ben lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kis számú várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom előzménye, hogy 1529-ben a Bécs felé vonuló I. Szulejmán szultán seregei feldúlták a város környékét, elpusztítva a szomszédos Borsmonostor cisztercita apátságát is. I. Ferdinánd elrendelte, hogy a város úrbéri tartozását a falak erősítésére fordítsák, továbbá 1530-ban Jurisics Miklóst és Joseph Lamberg krajnai főkapitányt Isztambulba küldte. 1532. augusztus elején érte el a várost Ibrahim nagyvezír előhada, és ötnapi felvonulást követően augusztus 10-én kezdetét vette az ostrom. A Szulejmán szultán által vezetett, az akkori világ legerősebb 150 000 főnyi török seregéből 60–70 000 – ebből 15 000 janicsár – fordult a vár és a város ellen. Jurisics néhány száz katonájával és 700 idemenekült jobbággyal húsz napig védte a várat, aminek falai között még 1800 asszony és 2300 gyermek is volt. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta, és egyszer 10 öl hosszban fel is robbantotta. Az oszmán sereg a várárkokat várfal magasságig három irányban feltöltve támadta, ami ellen gyújtogatással védekeztek. A sikertelen ostromot követően augusztus 30-án, a vár elfoglalása nélkül, de annak jelképes átadásával, megkésve vonultak Bécs felé, így ott már az egyesült keresztény zsoldoshadsereg várta az ütközetet. A kőszegi védőket segítette a védmű erőssége, a hősies helytállás és a hetekig tartó esőzések is.

A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Az ostrom emlékére Kőszegen nem csak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. A hagyomány szerint Ibrahim pasa sátrának helyét a Petőfi téren, a mai sporttelepen álló Szent Lénárd-kápolna jelöli. A következő évben a császár a harcban megsebesült Jurisicsot báróvá emelte, majd a várat 1537-ben örökbirtokul adományozta neki, 1538-ban pedig az öt alsó-ausztriai terület kapitánya lett. A csata emlékére 2007-től a Félhold-Telihold rendezvények elevenítik fel a hőstetteket.

Orsolya-napi vásár

Október közepén rendezik meg a hagyományos Orsolya-napi vásárt.

Hagyományos programok: Civil Ízek utcájában főzőverseny, Alpokalja ízei című vetélkedő. A helyi kézművesek a vár külső udvarán, míg a vendég vásározók a Jurisics téren és a Fő téren kínálják portékáikat.

Gasztronómiai fesztivál és Orsolya-napi vásár 2022-ben

A Kőszeg-hegyaljai települések hagyományos életmódjába pillanthatnak bele a látogatók október 22-23-án Kőszegen, a Natúrpark Ízei Gasztronómiai Fesztiválon és az Orsolya-napi vásáron, ahol a helyi termelők, kézművesek állítják ki termékeiket.

A történelmi belváros utcáin és terein borászok, méhészek, virágkötők, fafaragók, gyöngyfűzők, fazekasok, csuhébáb- és terményjáték-készítők, tojásfestők, szalmafonók mutatják be termékeiket.

Szombaton és vasárnap délután a város és környékének művészeti együttesei szórakoztatják az érdeklődőket a Fő téren és a Jurisics vár udvarán, a Diáksétányon pedig a Civil Ízek Utcájában főzőversenyt rendeznek, amelyen helyi civil szervezetek tagjaiból álló csoportok mérhetik össze a tudásukat.

Külön versenyt hirdetett az Írottkő Natúrparkért Egyesület a gyümölcsök és zöldségek tartósítására, erre lekvárokkal, kompótokkal, szörpökkel, aszalékkal és savanyúságokkal nevezhettek a résztvevők.

A szervezők azt kérik, hogy akik kóstolni szeretnének, vigyenek magukkal saját, el nem dobható tányért és evőeszközöket, ezzel is védve a környezetet.