» Magyarország

» Magyarország » Vas


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Kőszeg, az Alpokalja mesebeli kisvárosa.


Látnivalók

Jurisics vár és Várkiállítás

Későgótikus, korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. Udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból és a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget és a vár kiszolgáló személyzetét. Az udvaron áll Jurisics Miklós szobra. A belső várba a vizesárok felett ívelő téglahídon jutunk.

Látogatható a Fegyvertár korhű fegyverekkel és páncélokkal, kínzóeszközökkel. A földesúri asztal és konyha betekintést nyújt a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásaiba, illetve a látogatóknak korhű jelmezek állnak rendelkezésükre. A Lovagteremben a vár történetét bemutató filmek láthatók, illetve egy csúcstechnológiás 3D-s film a magyar történelemről.

Látogatható a vár nyugati tornya is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nem csupán a történelmi belvárosra, hanem a minket körülölelő hegyekre és az azok csúcsán található látnivalókra is, mint pl. az Óház-kilátó, a Szultán-kilátó, Kálvária-templom.

Arany Egyszarvú Patika

Az Arany Egyszarvú Patikában látható gyógyszerészet-történeti kiállítás 1980-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. Kőszeg szerzetesi alapítású „patikájában” megtekinthető a hazai viszonylatban egyedülálló drogpadlás, amelyet a száradó gyógynövények kellemes illata leng be. A belső udvaron található a barokkos kialakítású patikakert, mely a 18. század során használatos gyógynövényekből kb. 80 félét mutat be.

Fekete Szerecseny Patika

Az épületben működött a város első patikája 1665 és 1983 között. Az első kiállítóteremben Magyarország legrégibb gyógyszerész dinasztiája, a Küttel-család relikviái láthatóak. Az utolsó teremben a gyógyszerkészítés, a gyógyszerformák készítésére szolgáló eszközök mellett éremgyűjtemény látható.

Szent Jakab templom (Öregtemplom, Jurisics tér)

Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: az 1403-1407 között épült, majd többször megújított templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermekei emlékére. A déli hajó zárófalán 1937 óta láthatók a templommal egyidős faliképek: baloldalon Szent Kristóf nagyméretű képe, mellette felül a Három királyok vonulása, alul a Köpenyes Madonna.

Kőszeg, Magyarország, Jézus Szíve Templom

Jézus Szíve templom

A kőszegi Jézus Szíve templomot 1894. szeptember 23-án szentelték fel. Június 18-án ünneplik jubileumát, mert a következő vasárnap a katolikus egyházban Jézus Szíve tiszteletének ünnepe, a kőszegi plébániatemplomot pedig 1944-ben ezen a napon ajánlották oltalmába.

A neogótikus stílusú templom építését 1892-ben kezdték meg, a pénzt Győri János akkori plébános magánkezdeményezésére előzőleg 50 éven át gyűjtötték össze.

A templom a maga 57 méter magas tornyával, 47 méter hosszú, 17 méter széles és 19 méter magas templomhajójával máig Kőszeg legnagyobb épülete.

A templom belső falát jellegzetes polikróm festés és díszítések borítják, berendezését osztrák kézműves műhelyekben készítették. A kőszegi templom Rieger-féle orgonája különlegességnek számít. Amióta elektromos rendszerűvé építettek át, hangversenyeket is tartanak a templomban.

Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont és Chernel-kert

A látogatóközpontban a Kőszegi-hegység különleges növény- és állatvilágával, élettelen értékeivel, valamint a helyi természettudósok munkásságával ismerkedhetünk meg. Az interaktív kiállításrészen a madarak életének titkaiba nyerhetünk bepillantást, madárcsőrökkel csipegethetünk, de meghallgathatjuk az éjszakai madarak hangjait is.

Az épület körül futó élményösvényen kirakók, gólyalabirintus és más játékos ismertetők kísérnek minket a hangulatos arborétumig. A Chernel-kertben a botanikai különlegességekkel szegélyezett tanösvényen végigsétálva a Madárvédelmi Mentőközpont bemutató részéhez érkezünk, ahol testközelből figyelhetjük meg a kézhez szokott ragadozó madarakat, valamint a gólyaudvar lakóinak életét.

Csónakázó-tó

Kőszeg peremén, az osztrák határtól mindössze néhány száz méterre található tó a csend és béke szigete, vagyis ideális környezet piknikezésre, pihentető, romantikus sétára. A tó melletti hegyek látványa, a friss levegő és a szép környezet segítik elfelejteni a hétköznapok gondjait. Csónakot és vízibiciklit is lehet kölcsönözni.

A tó folyamatosan a Gyöngyös mellékágából, a Malomárokból kapja a frissítő vizet. A víz tisztaságát jelzi, hogy a kanadai jelzőrákok élnek a tóban. A tó körüli sétaúton 20 táblából álló halismereti tanösvényt és az ösvényhez kapcsolódó bemutatóházat létesítettek.

Csónakázótó sekélysége ellenére a megye leghidegebb vizű tava, ugyanis a jégolvadás 1-1,5 héttel később következik be a megye többi tavához viszonyítva.

Szulejmán-kilátó

A Szulejmán kilátótól nagyszerű panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. Kellemes 10-15 perces sétával könnyen megközelíthető a belvárosból.

Helyi legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a dombról (melyet ma Szultán-tetőnek neveznek) nézte végig a döntőnek tervezett csatát, bízva annak sikerében. Jurisics Miklós várkapitány azonban viszonylag kis számú védőivel visszaverte a Bécs ellen vonuló, Kőszeget ostromló sereget.

A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török csatára emlékére, egyben gyönyörű kilátást biztosítva a városra és a Kőszegi-hegységre. Kedvelt kirándulóhely, mely mindenkit magával ragad. Kiváló romantikus helyszín a naplemente megtekintésére.

Kálvária-hegy

A Kőszegi-hegység északkeleti határán, a Kálvária-hegyen (392 m) épült a város szinte minden pontjáról látható Kálvária templom, amelyhez Krisztus szenvedéseit ábrázoló 14 stációépülettel szegélyezett meredek úton juthatunk el. A barokk templomot 1729 és 1734 között, a pestisjárványt követően jezsuita kezdeményezésre építették.

A templom mögött a jelzést követve érdemes kitérőt tennünk az 1936-ban emelt Trianoni-kereszthez, ahonnan szép kilátás nyílik a szomszédos Ausztriára.

A Kálvária-hegy lábánál megtekinthetjük a Koronaőrző bunker bejáratát, ahol a Szálasi-kormány idején, 1944 decemberétől 1945 márciusáig a Magyar Szent Koronát őrizték.

A Kálvária a Jurisics-vártól 1,5 km-es sétával, a koronaőrző bunker érintésével, kb. 30 perc alatt érhető el.

Óház-kilátó

A millenium tiszteletére építettek a kőszegiek az Óház-hegyen kilátót. Az időközben - 1917-ben összedőlt kilátót a millecentenárium évében újra felépítették a 13 méter magas, 7 méter széles, 63 négyzetméter alapterületű kilátót.

A gyönyörű természeti környezetben lévő 609 méter magas hegycsúcsról jól látható Burgenland és a Dunántúl
nagy része.

Az Óház-hegy mindig is nevezetes helye volt Kőszeg történelmének. Az 1991-ben kezdődött ásatások szerint már a szlávok és a kelták is használták, később pedig kisebb vár épült rajta, amelyet később földig romboltak. A XVII. századi krónikák már romként említik az épületet, amelynek szerepét átvette a török időkben Jurisich Miklós és katonái által védett híres kőszegi vár.

Hétforrás

A Kőszegi-hegység legismertebb forrása, közkedvelt kirándulóhely. 1896-ban, a Millennium alkalmára építették ki, 2008-ban pedig felújították.

Hét kifolyónyílást alakítottak ki a hét honfoglaló vezér tiszteletére, valamint neveiket viselő táblákat helyeztek el a kifolyónyílások felett: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Helyi legenda szerint, ha valaki mind a hét forrásból iszik, szerelmes lesz.

A forrás Kőszegi-hegység mélyén, varázslatos környezetben, hatalmas fák ölelésében, az osztrák határtól nem messze található és az egykori Óvár vízellátását biztosította. Vize kristálytiszta, hőmérséklete körülbelül 10 °C. A hidegháború idején a forrás a határsávban volt, ezért nem volt látogatható. A 80-as években is csak engedéllyel és idegenvezetővel lehetett megközelíteni.

Hörmann-forrás

A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrása, tengerszint feletti magassága 713 m. Eredeti neve Csarmas kútja volt, innen ered a Csarmas-patak is.

A XVIII. században kapta mai nevét Kőszeg tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. 1620 őszén Hörmann titokban beengedte a kőszegi várba a Bethlen Gábor oldalán álló felkelőket, emiatt később a császári csapatok bosszút álltak. A legenda szerint Hörmann Mihály a Csarmas-kútnál található barlangba menekült, azonban itt is megtalálták és kivégezték: elevenen megnyúzták.

A Hörmann-forrás a Kőszegi-hegység középső részén, annak legmagasabb pontjától, az Írott-kőtől északkeletre fekszik. Megközelíthető gyalogosan Kőszegről az Országos Kéktúra útvonalát, Velemből pedig a KÉK L, majd a Szent Vid kápolnától a KÉK O turistajelzéseket követve. 

Személyautóval a Kőszeg és Velem között aszfaltútról Velem közelében kell letérni, onnan majdnem a forrásig lehet menni az autóval.

Abért-tó (korábbi nevén Kőszeg-Lukácsháza víztározó)

Az Abért-tó Kőszeg határában csodálatos környezetben található, hátterében a Kőszegi-hegységgel. Sokak kerékpározni, kocogni jönnek ide, vagy élvezni a természet harmóniáját.

Itt található Vas megye első kutyastrandja.

Koronaőrző bunker 

Az óvóhelyen őrizték 1945. március 18. és 27. között a Szent Koronát, mielőtt 33 évre külföldi fennhatóság alá került volna.



Tartomány:Vas
Település:Kőszeg
GPS: 47° 23′ 9.30336″, 16° 32′ 22.96608″

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward