» Magyarország

» Magyarország » Vas


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Kőszeg, az Alpokalja mesebeli kisvárosa.

Jurisics vár és Várkiállítás

Későgótikus, korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. Udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból és a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget és a vár kiszolgáló személyzetét. Az udvaron áll Jurisics Miklós szobra. A belső várba a vizesárok felett ívelő téglahídon jutunk.

Látogatható a Fegyvertár korhű fegyverekkel és páncélokkal, kínzóeszközökkel. A földesúri asztal és konyha betekintést nyújt a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásaiba, illetve a látogatóknak korhű jelmezek állnak rendelkezésükre. A Lovagteremben a vár történetét bemutató filmek láthatók, illetve egy csúcstechnológiás 3D-s film a magyar történelemről.

Látogatható a vár nyugati tornya is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nem csupán a történelmi belvárosra, hanem a minket körülölelő hegyekre és az azok csúcsán található látnivalókra is, mint pl. az Óház-kilátó, a Szultán-kilátó, Kálvária-templom.

Arany Egyszarvú Patika

Az Arany Egyszarvú Patikában látható gyógyszerészet-történeti kiállítás 1980-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. Kőszeg szerzetesi alapítású „patikájában” megtekinthető a hazai viszonylatban egyedülálló drogpadlás, amelyet a száradó gyógynövények kellemes illata leng be. A belső udvaron található a barokkos kialakítású patikakert, mely a 18. század során használatos gyógynövényekből kb. 80 félét mutat be.

Fekete Szerecseny Patika

Az épületben működött a város első patikája 1665 és 1983 között. Az első kiállítóteremben Magyarország legrégibb gyógyszerész dinasztiája, a Küttel-család relikviái láthatóak. Az utolsó teremben a gyógyszerkészítés, a gyógyszerformák készítésére szolgáló eszközök mellett éremgyűjtemény látható.

Szent Jakab templom (Öregtemplom, Jurisics tér)

Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: az 1403-1407 között épült, majd többször megújított templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermekei emlékére. A déli hajó zárófalán 1937 óta láthatók a templommal egyidős faliképek: baloldalon Szent Kristóf nagyméretű képe, mellette felül a Három királyok vonulása, alul a Köpenyes Madonna.

Jézus Szíve templom

A kőszegi Jézus Szíve templomot 1894. szeptember 23-án szentelték fel. Június 18-án ünneplik jubileumát, mert a
következő vasárnap a katolikus egyházban Jézus Szíve tiszteletének ünnepe, a kőszegi plébániatemplomot pedig 1944-ben ezen a napon ajánlották oltalmába.

A neogótikus stílusú templom építését 1892-ben kezdték meg, a pénzt Győri János akkori plébános magánkezdeményezésére előzőleg 50 éven át gyűjtötték össze.

A templom a maga 57 méter magas tornyával, 47 méter hosszú, 17 méter széles és 19 méter magas templomhajójával máig Kőszeg legnagyobb épülete.

A templom belső falát jellegzetes polikróm festés és díszítések borítják, berendezését osztrák kézműves műhelyekben készítették. A kőszegi templom Rieger-féle orgonája különlegességnek számít. Amióta elektromos rendszerűvé építettek át, hangversenyeket is tartanak a templomban.

Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont és Chernel-kert

A látogatóközpontban a Kőszegi-hegység különleges növény- és állatvilágával, élettelen értékeivel, valamint a helyi természettudósok munkásságával ismerkedhetünk meg. Az interaktív kiállításrészen a madarak életének titkaiba nyerhetünk bepillantást, madárcsőrökkel csipegethetünk, de meghallgathatjuk az éjszakai madarak hangjait is. Az épület körül futó élményösvényen kirakók, gólyalabirintus és más játékos ismertetők kísérnek minket a hangulatos arborétumig. A Chernel-kertben a botanikai különlegességekkel szegélyezett tanösvényen végigsétálva a Madárvédelmi Mentőközpont bemutató részéhez érkezünk, ahol testközelből figyelhetjük meg a kézhez szokott ragadozó madarakat, valamint a gólyaudvar lakóinak életét.
 
Csónakázó-tó

Kőszeg peremén, az osztrák határtól mindössze néhány száz méterre található tó a csend és béke szigete, vagyis ideális környezet piknikezésre, pihentető, romantikus sétára. A tó melletti hegyek látványa, a friss levegő és a szép környezet segítik elfelejteni a hétköznapok gondjait. Csónakot és vizibiciklit is lehet kölcsönözni. 

Szulejmán-kilátó
 
A Szulejmán kilátótól nagyszerű panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. Kellemes 10-15 perces sétával könnyen megközelíthető a belvárosból.

Helyi legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a dombról (melyet ma Szultán-tetőnek neveznek) nézte végig a döntőnek tervezett csatát, bízva annak sikerében. Jurisics Miklós várkapitány azonban viszonylag kis számú védőivel visszaverte a Bécs ellen vonuló, Kőszeget ostromló sereget.

A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török csatára emlékére, egyben gyönyörű kilátást biztosítva a városra és a Kőszegi-hegységre. Kedvelt kirándulóhely, mely mindenkit magával ragad. Kiváló romantikus helyszín a naplemente megtekintésére.

Kálvária-hegy
 
A Kőszegi-hegység északkeleti határán, a Kálvária-hegyen (392 m) épült a város szinte minden pontjáról látható Kálvária templom, amelyhez Krisztus szenvedéseit ábrázoló 14 stációépülettel szegélyezett mere-dek úton juthatunk el. A barokk templomot 1729 és 1734 között, a pestisjárványt követően jezsuita kezdeményezésre építették.

A templom mögött a  jelzést követve érdemes kitérőt tennünk az 1936-ban emelt Trianoni-kereszt-hez, ahonnan szép kilátás nyílik a szomszédos Ausztriára.

A Kálvária-hegy lábánál megtekinthetjük a Koronaőrző bunker bejáratát, ahol a Szálasi-kormány idején, 1944 decemberétől 1945 márciusáig a Magyar Szent Koronát őrizték.

A Kálvária a Jurisics-vártól 1,5 km-es sétával, a koronaőrző bunker érintésével, kb. 30 perc alatt érhető el.

Óház-kilátó

A millenium tiszteletére építettek a kőszegiek az Óház-hegyen kilátót. Az időközben - 1917-ben összedőlt kilátót a millecentenárium évében újra felépítették a 13 méter magas, 7 méter széles, 63 négyzetméter alapterületű kilátót.

A gyönyörű természeti környezetben lévő 609 méter magas hegycsúcsról jól látható lesz majd Burgenland és a Dunántúl
nagy része.

Az Óház-hegy mindig is nevezetes helye volt Kőszeg történelmének. Az 1991-ben kezdődött ásatások szerint már a szlávok és a kelták is használták, később pedig kisebb vár épült rajta, amelyet később földig romboltak. A XVII. századi krónikák már romként említik az épületet, amelynek szerepét átvette a török időkben Jurisich Miklós és katonái által védett híres kőszegi vár.

Hétforrás

A Kőszegi-hegység legismertebb forrása, közkedvelt kirándulóhely. 1896-ban, a Millennium alkalmára építették ki, 2008-ban pedig felújították.

Hét kifolyónyílást alakítottak ki a hét honfoglaló vezér tiszteletére, valamint neveiket viselő táblákat helyeztek el a kifolyónyílások felett: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Helyi legenda szerint, ha valaki mind a hét forrásból iszik, szerelmes lesz.

A forrás Kőszegi-hegység mélyén, varázslatos környezetben, hatalmas fák ölelésében, az osztrák határtól nem messze található és az egykori Óvávízellátását biztosította. Vize kristálytiszta, hőmérséklete körülbelül 10 °C. A hidegháború idején a forrás a határsávban volt, ezért nem volt látogatható. A 80-as években is csak engedéllyel és idegenvezetővel lehetett megközelíteni

Hörmann-forrás

A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrása, tengerszint feletti magassága 713 m. Eredeti neve Csarmas kútja volt, innen ered a Csarmas-patak is.

A XVIII. században kapta mai nevét Kőszeg tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. 1620 őszén Hörmann titokban beengedte a kőszegi várba a Bethlen Gábor oldalán álló felkelőket, emiatt később a császári csapatok bosszút álltak. A legenda szerint Hörmann Mihály a Csarmas-kútnál található barlangba menekült, azonban itt is megtalálták és kivégezték: elevenen megnyúzták.

A Hörmann-forrás a Kőszegi-hegység középső részén, annak legmagasabb pontjától, az Írott-kőtől északkeletre fekszik. Megközelíthető gyalogosan Kőszegről az Országos Kéktúra útvonalát, Velemből pedig a KÉK L, majd a Szent Vid kápolnától a KÉK O turistajelzéseket követve. 

Személyautóval a Kőszeg és Velem között aszfaltútról Velem közelében kell letérni, onnan majdnem a forrásig lehet menni az autóval.

Félhol-telihold Kőszegi Ostromnapok

Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-ben lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kis számú várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom előzménye, hogy 1529-ben a Bécs felé vonuló I. Szulejmán szultán seregei feldúlták a város környékét, elpusztítva a szomszédos Borsmonostor cisztercita apátságát is. I. Ferdinánd elrendelte, hogy a város úrbéri tartozását a falak erősítésére fordítsák, továbbá 1530-ban Jurisics Miklóst és Joseph Lamberg krajnai főkapitányt Isztambulba küldte. 1532. augusztus elején érte el a várost Ibrahim nagyvezír előhada, és ötnapi felvonulást követően augusztus 10-én kezdetét vette az ostrom. A Szulejmán szultán által vezetett, az akkori világ legerősebb 150 000 főnyi török seregéből 60–70 000 – ebből 15 000 janicsár – fordult a vár és a város ellen. Jurisics néhány száz katonájával és 700 idemenekült jobbággyal húsz napig védte a várat, aminek falai között még 1800 asszony és 2300 gyermek is volt. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta, és egyszer 10 öl hosszban fel is robbantotta. Az oszmán sereg a várárkokat várfal magasságig három irányban feltöltve támadta, ami ellen gyújtogatással védekeztek. A sikertelen ostromot követően augusztus 30-án, a vár elfoglalása nélkül, de annak jelképes átadásával, megkésve vonultak Bécs felé, így ott már az egyesült keresztény zsoldoshadsereg várta az ütközetet. A kőszegi védőket segítette a védmű erőssége, a hősies helytállás és a hetekig tartó esőzések is.

A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Az ostrom emlékére Kőszegen nem csak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. A hagyomány szerint Ibrahim pasa sátrának helyét a Petőfi téren, a mai sporttelepen álló Szent Lénárd-kápolna jelöli. A következő évben a császár a harcban megsebesült Jurisicsot báróvá emelte, majd a várat 1537-ben örökbirtokul adományozta neki, 1538-ban pedig az öt alsó-ausztriai terület kapitánya lett. A csata emlékére 2007-től a Félhold-Telihold rendezvények elevenítik fel a hőstetteket.

Tartomány:Vas
Település:Kőszeg
Cím:Kőszeg
GPS: 47° 23′ 9.30336″, 16° 32′ 22.96608″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó