» Magyarország » Nógrád » Cserhát
A falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor a tatárjárás után a Szár-hegyen vár épült. A települést – amely már a 14. század első felében egyházas hely volt – a századok során többször sújtotta tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot, ezt követően az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát és az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit is magán viselő Ófalu ekkorra nyerte el mai arculatát.
A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek, és amelynek egyszerűségéből fakadó szépsége ma is megkapó. Hollókő a palóc régiót jellemző, a történelmi, egyutcás, fésűs beépítésű falutípust képviseli, melynek alapstruktúrája a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala, amely úgy alakult ki, hogy a családok egyetlen telekre építkeztek, és a létszám növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A kontyolt, nyeregtetős, háromhelyiséges parasztházak homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített, faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik, amelyről közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező.
A vár a Cserhát hegyei között, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított palóc település, Hollókő közelében.
A falu fölé magasodó középkori várromot a források már 1310-ben említenek. A vár fontos szerepet játszott a palócok és husziták közti feudális harcok idején, biztosítva az egykori falu védelmét, melynek maradványait a várfal közelében találták meg. A vártoronyból gyönyörködhetnek a látogatók a Cserhát festői hegyvidékében.
A világörökségi helyszínhez méltó, a Magyar Posta 157 éves történetébe bepillantást engedő környezetben hagyományos és korszerű postai szolgáltatásokat nyújtó múzeumposta nyílt Hollókőn.
Hollókőn 30 éve működik a Palócföld postatörténetét bemutató kiállítóhely, amely a múzeumposta megnyitásának köszönhetően újabb épülettel bővült. A most átadott létesítmény egy XIX. századi kisposta hangulatát idézi, ahol muzeális mérőeszközök, száz évvel ezelőtti postaraktár, pihenőkert, telefonközpont és a rádiókabaré telefonkészüléken hallgatható postával kapcsolatos jelenetei várják az érdeklődőket.
Mivel Hollókő nem egy szabadtéri múzeum, hanem élő település, ezért azt szeretnék, ha a múzeumposta egyben élő szolgáltatóhely lenne, amely a világörökségi környezethez méltó köntösben nyújt a helyiek és az ide látogatók számára egyaránt hozzáférhető hagyományos és korszerű szolgáltatást.
A 334 lakosú Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A 300-400 éves település jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, mivel a 20. századot megelőző népi építészet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Ugyanez igaz a történelmi településképbe illeszkedő helyi postaépületre és a közvetlenül mellette található Postamúzeumra is, amelyet a postai hagyományok és értékek megőrzésére létrehozott Postakürt Alapítvány üzemeltet.
A Hollókői-patak völgyében húzódó 6 állomásos útvonalat 2015-ben adták át, egykor a helyiek mosásra és kenderáztatásra használták a medret. Éppen ezért, a túrázók a tanösvényt végigjárva nemcsak az élővilágba nyerhetnek betekintést, hanem a patak életét, a kender termesztését, feldolgozását és a régi mosás praktikáit is megismerhetik.
Húsvétkor folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi és gyermekprogramok várják a Nógrád megyei világörökségi faluba látogatókat.
Hollókő 35 éve az UNESCO világörökség része, és bár az ófalu 67 piros cserepes műemlék házával leginkább egy szabadtéri múzeumra emlékeztet, az élő, működő falu, amelynek lakói húsvétkor magukra öltik híres, színpompás népviseletüket, és életre keltik a magyar húsvéti népszokások legjavát.
Hollókő egyik legismertebb és leglátványosabb húsvéti népszokása a locsolkodás, itt a fiatalok a régi hagyomány szerint vízzel locsolkodnak, a Hollókői Locsolóvizet már csatos üvegbe zárva haza is lehet vinni.
A húsvéti hagyományok eltűnőben lévő kulturális értékeink közé tartoznak, ám Hollókőn ezeken a napokon megtalálható mindaz, ami a magyar ünnepet jellemzik. Hímes tojás, magyar sonka, locsolóversek, színes forgatag jellemzi az eseménysorozatot.
A vendégek kóstolót kaphatnak a környék legjobb palóc gasztronómiájából, kiváló borokból és pálinkákból, a kicsiket gyermekprogramok, a nagyokat nép- és világzenei koncertek várják.
|
Értékeld te is!