Gemenc: Szarvasbőgés-hallgató túrák indulnak

A természet iránt érdeklődők a következő két hétvégén, pénteken és szombaton vehetnek részt az "igazi szarvasbőgés-hallgató túrákon", a kirándulás minden alkalommal este fél hétkor a pörbölyi Ökoturisztikai Központtól indul, túravezetőkkel.

A résztvevők ezt megelőzően a Gímvallatás elnevezésű agancs- és bőgőkürt-bemutatón megtudhatják azt, hogy mit olvasnak ki a szakemberek a hullajtott agancsokból, hányféle bőgő hangot lehet hallani az erdőben, valamint hogy hogyan élnek a gímszarvasok. A bemutatón láthatók lesznek az elmúlt években gyűjtött legérdekesebb hullajtott agancsok, és megszólaltatják a bőgőkürtöt is.

A program része a Legenda és valóság - A gemenci csodaszarvas című interaktív kiállítás. A Frigyes főherceg monumentális millenniumi pavilonjában megrendezett interaktív állandó kiállítás bemutatja a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát, valamint híres vadászoknak állít emléket.

Az erdőgazdaság gyermekeknek általában nem ajánlja a részvételt, mivel a több órás kirándulások csak akkor eredményesek, ha a látogatók végig csendben figyelnek.

A Gemenc Zrt. ugyanakkor fontosnak tartja a természet megszerettetését, megismertetését és a természetvédelmi szemléletformálást, ezért egy alkalommal, szeptember 10-én külön túrát szervez gyermekeknek az erdei vasút egyik megállójánál, Lassiban, ahol kézműves foglalkozások is várják a csendes hallgatózást hamar megunó kicsiket.

Augusztus végétől október közepéig a szarvasbőgés időszakában az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon fokozottan számítani kell a gímszarvasok megjelenésére, amelyre rendszerint vadveszélyt jelző tábla is figyelmeztet.

A szarvasbőgés a természetföldrajzi jellemzőktől, az ökológiai adottságoktól és az időjárástól függően először az ország déli és nyugati részein kezdődik, először Baranya, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva általában a zempléni tájegység gímszarvasai zárják a sort. A bőgési időszakban a szarvasok izgatottabbak, jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen kiszaladhatnak a közútra.

A szarvasok élénkebben viselkednek, késő délutántól kora délelőttig aktivitásuk fokozódik. A hidegre forduló időjárás növeli a bőgés intenzitását, fő bőgésben a szarvasok egész nap mozgásban lehetnek.

A szarvas elütése súlyos következményekkel járhat, nemcsak a vad sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. A viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. A gázolás következtében a nagy erőhatás miatt annyira megsérülhet a karosszéria, hogy az autó akár totálkárosra is törhet.

Az autósok vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve az erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is, mérsékeljék a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha pedig vadat látnak, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, és arra is, hogy egyszerre több egyed is felbukkanhat.

Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még nem múlt ki, akkor az agancsával, rúgásával, vagy harapásával súlyos sérüléseket okozhat.

Baleset esetén hívni kell a 112-es segélyhívó számot és meg kell várni a rendőri intézkedést.

Az elpusztult vadat nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona, elvitele lopásnak minősül.

(Címlapfotó: MTI/Kovács Attila)