» Magyarország

» Magyarország » Győr-Moson-Sopron » Sopron


Értékeld Te is:

Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városának, majd koronázóvárosának egyike. Történelmi városmagja a 17. századtól csaknem megbontatlan egységként őrződött meg. Sopron azonban nemcsak a műemlékeivel, kulturális értékeivel csalogatja vendégeit: a várost körül ölelő erdők tanösvényei, jelzett sétaútjai, kilátóhelyei kínálnak kellemes kirándulást.


KIRÁNDULÁSOK SOPRON KÖRNYÉKÉN

Kilátók

Károly-magaslati kilátó

A Soproni Parkerdő legnépszerűbb kiránduló helye a 23 m magas Károly-kilátó. Évente mintegy százezer turista fordul meg a kilátótoronyban. Itt állandó kiállítások elevenítik fel soproni kötődésű botanikusok és erdészek - Kitaibel Pál, Kárpáti Zoltán és Gombocz Endre, valamint Roth Gyula és Csapody István - munkásságát, de például Sopron vagy a Fertő tó is látható innen. A kilátó és a torony egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó nevét őrzi. Ő és fia ácsoltatta a 398 méter magas hegyoromra az első fa kilátót, 1876-ban. Állaga azonban idővel megromlott, le is kellett bontani, és helyén a soproni Ybl-díjas építész, Winkler Oszkár (1907-1984) tervei alapján épült fel az új, immár kőépület. Ezt 1936-ban avatták, vagyis idén 80 éve. A jubileumról a kilátók napján, szeptember 19-én emlékeznek meg.

A háromszintes kilátóból jól belátható az erdő, amelynek élővilágát az épület lábánál található Kőhalmy Vadászati Múzeumban ismerhetjük meg. A közeli erdei játszótéren az is megtapasztalható, milyen érzés végigjárni egy mezítlábas tanösvényt.

Várhely-kilátó

Európa egyik legmagasabb sáncrendszerével körülvett kora vaskori földvárában magasodik az ország egyik legszebb fa kilátója. A Soproni Parkerdő kilátói közül ez az egyik legrégebbi, s talán ebből nyílik a legszebb panoráma a Sopront övező erdőségekre.

A 483 m magas gerincen álló, 37,4 katasztrális hold kiterjedésű soproni Várhely fából és földből emelt Hallstatt kori sáncvára a keleti Hallstatt kultúra egyik legfontosabb lelőhelye. 1932-ig több ásatás történt a földvárban és a mellette elterülő halomsírokból álló temető területén. Európa szerte híresek a szakemberek körében a Burgstall alakos urnái. A 131. számú halomsírt régészeti bemutatóhelyként rekonstruálták. 2005 óta minden évben a Várhelyen kerül megrendezésre a Kelta ünnep, amelynek célja az ősi hagyományok felelevenítése és megőrzése az utókor számára. 

Sörházdombi kilátó

A kilátói ragasztott tartokból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik, s így építészetileg is egyedülálló alkotás. Belterületen fekszik, s ennek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely. Remek kilátást nyújt az egész városra, a Fertő-tóra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire. 

Béke-kilátó

A 467 méter magas Poloskásbércen álló kilátó 14 méter magas, 7,4 m járószinttel. Szép kilátás nyílik innen Görbehalomra, Brennbergbányára és Ausztriára.

A bércen álló, tölgyből ácsolt objektumról lehet látni a határmenti osztrák falvakat, sőt tiszta időben a Schneebergben, a Hóhegyben is gyönyörködhetnek a kirándulók. A látvány azonban csak az igazi turisták elé tárul, ugyanis a kövesháti hegygerincen emelt objektum kizárólag gyalog közelíthető meg. Korábban ezen a helyen a Béke kilátó várta a természetbarátokat, a fenyőből épített létesítmény azonban nem egészen két évtized alatt tönkrement, életveszélyessé vált, emiatt lebontották. Megmaradt beton és fém alapjaira építették fel az új objektumot. 

Magas-bérci kilátó

A Soproni-hegység magyarországi legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 m). Elsősorban a hosszabb túrákat kedvelő bakancsos turistáknak akart kedvezni az erdőgazdaság azzal, hogy ezen a ponton egy új kilátót emelt 2005-ben. 

Ó-Hubertusz kilátó

Magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter, ahonnan páratlan körpanoráma tárul elénk. 

Kecskehegyi kilátó

A Szárhalmi erdőben a 208 m tengerszint feletti magasságú Kecskehegy már a korai vaskor idején emberlakta település volt. A hegyen 1973-ban épült és 2012-ben felújított 15,1 m magas, betonalapokon nyugvó, favázas kilátót emeltek. 2018-ban azonban balesetveszélyessé vált a Tómalom-fürdő szomszédságában található Kecske-hegyi kilátó, így a szakemberek 2021-ben biztonsági okokból az elbontása mellett döntöttek és egy újat építenek a helyére. 

Az új kilátó négy tartóoszlopon álló faszerkezet, amelyre 56 lépcsőn lehet feljutni. A sátortetős építmény magassága 13,80 méter, a kilátószint pedig 11,20 méteren van.

A kilátó kizárólag gyalogosan közelíthető meg. Két irányból indulhatunk a 11 méter magas kilátóterasz meghódítására: a Nagymalomtótól 20 perces, a fertőrákosi kőfejtőtől pedig fél óra gyaloglás után érjük el úti célunkat.

Fentről pazar panoráma tárul elénk a Fertő tóra, Sopron városára és a környékbeli völgyekre, dombokra.

Gloriette-kilátó (Vas hegyi)

A Vas-hegyen már az 1900-as évek elején is állt kilátó. A ma látogatható kilátó magassága kb. 8 méter, járószintje 3 méter. Szép kilátás nyílik a Várhely, Karmelita templom, Bánfalva, Rozália-hegység és a Schneeberg felé.

Ház-hegyi kilátó

A 332 méter magas „Hausberg” (Ház hegy) szinte rákönyököl Ágfalva dél-nyugati szélére. Falu lakosai társadalmi munkában építették és 1998. május 1-én avatták fel. 2013-ban a teljesen tönkrement kilátó helyére újat építettek. Most már az oda látogatók biztonságosan élvezhetik az építményből eléjük táruló táj szépségeit. Pompás kilátás nyílik innen az egész községre, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a somfalvi síkságra.

Erdei források

Deák-kút

A Deák-kút Sopron legrégebben ismert és emlegetett forrása, amely régen is kedvelt kirándulóhelye volt a város lakóinak. 1827-ben a líceumi ifjúság az erősödő nemzeti érzés ápolására egyesületet alapított Deákkúti Vármegye néven, amely elnevezését jelképesen a forrásról kapta. A forrás fölé faragott követ állítottak a következő felírással: ”Deákkút! Légy forrása soká ártatlan örömnek!” 

Természetbarát-forrás

A Tacsi-árok – ahol az 1977-ben mesterségesen létrehozott Szalamandra-tó található – régóta kedvelt kirándulóhelye a soproni hegységnek. A tó két részből áll. Hordalékfogója 6.500 m3, míg maga a tó 10.000 m3 víz tárolására alkalmas, amit a patakon túlmenően a Fáber-rét környékének vízgyűjtő területéről eredő bővizű Természetbarát-forrás is táplál. A forrás első foglalása (1950) a Természetbarátok Turista Egyesület nevéhez fűződik. A Castanea Környezetvédelmi Egyesület a forrást a Holland Királyság támogatásával 2003-ban felújította. A Tanulmányi Erdőgazdaság 2013 júniusában esőbeállóval, a tó alatt és felett lévő tűzrakó helyek és a hozzájuk tartozó asztal-pad garnitúrák felújításával, valamint a forrás környezetének rendbetételével tette még komfortosabbá a kirándulóhelyet. További nevezetessége, hogy a Szalamandra-tó és a Fáber-rét közötti hosszan elnyúló területen található a Soproni-hegység legnagyobb szelídgesztenyése. 

Tanösvények

Régészeti tanösvény

A régészeti örökségi tanösvény a Soproni-hegységben található Várhelyen. Az 1,8 kilométer hosszú tanösvényen kihelyezett hét darab, háromnyelvű (magyar, német, angol) tábla tudományos igényű, ugyanakkor feliratokkal, képekkel és rajzokkal népszerűsítve ismerteti meg a látogatókat a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival. 

A tanösvény elvezet a kora vaskori halomsírokhoz, amelyek közül 159 a felszínen látható. Ismerteti a vaskori temetkezési szokásokat, viseleteket, jellegzetes tárgyakat, ékszereket és bemutat egy női temetkezést is egy ásatás után helyreállított halomban. 

Megismerteti a látogatókat a halottkultusszal és a szimbolikus jelentésű leletegyüttesekkel, láttatja a Sopron-Várhely vaskori földvár hosszan elnyúló és a hegy alakját követő kettős sáncrendszerét, rekonstruált kapuképpel segítve az értelmezést. A tanösvényen olvasható egy leírás a vaskori földvár régészeti kutatásáról, látható egy rekonstrukciós rajz, amely segít elképzelni, milyen lehetett egykor a várhelyi erődítmény. 

Az utolsó tábláról megtudható, hogy a régészeti kutatás az erődítmények belsejében a késő bronzkorból, valamint a kora és késő vaskorból származó objektumokat tárt fel. Ezek közül egyedülálló az a 64 négyzetméteres, cölöpszerkezetű, földbe mélyített ház, amelynek egyes megmaradt elemei 3D-s digitális modellek elkészítésére is lehetőséget adtak.

A Duna-medence kora vaskori tájainak jellegzetes képét a magaslati települések, sáncok és a halomsírok által alkotott temetők formálták a Kr. e. 9-5. század közötti időszakban. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Magyarországon ennek az időszaknak a tájképi maradványai elsősorban a Dunántúlon, az Alpok előterében, valamint a Duna és mellékfolyóinak környezetében találhatók.

Ciklámen tanösvény

Az ország első tanösvénye, amely a Lővér szállótól indul és a Deák-kút, majd a Károly magaslati parkoló irányába halad. Eléri a Hét bükkfát, a 2700 éves Hallstatt-kori temetőt, majd bevezet Európa egyik legmagasabb sáncrendszerével körülvett kora vaskori földvárba. Ott magasodik a Várhely-kilátó. Távolabb feltűnik a festői fekvésű Sopronbánfalva, ahol a 8600 m hosszú tanösvény véget ér. 

Tolvaj-árok Természetismereti Tanösvény

A Tolvaj-árok a hegyvidék legvadregényesebb völgye, meredek zugaival, keskeny, kimosott útjaival, sok helyen a 25 fokot meghaladó hegyoldalaival az itteni erdők egyik legszebb része.

Az ösvény mintegy 1200 m hosszú és 6 db tájékoztató táblát tartalmaz. Ezek segítségével megismerkedhetnek a Soproni-hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival. Teljes egészében természetvédelmi területen. 

Fürtös-bodza tanösvény

A tanösvénye Asztalfőtől Ágfalváig 10 állomáson mutatja be a Soproni-hegység növény- és állatvilágát, geológiáját, vízrajzát és erdeit. 

Várisi-sétaút

Igen kedvelt kirándulóhely a Lővér szállótól induló, mintegy 3300 méter hosszan kiépített Várisi-sétaút, amely az Ojtozi sétányba csatlakozva ér vissza a kiindulási helyre. Kialakítása igazán családbarát, padok, asztalok várják az idősebbeket, pelenkázók, játszótér fogadja a kisgyermekes látogatókat. A fiatalok és a kalandra vágyók éjszakai kivilágításban gyönyörködhetnek a táj és az Ojtozi csata-emlékmű szépségeiben. 

Információs táblák mutatják be Sopron és környékének látványosságait, természeti értékekeit, a parkerdőt és az ott folyó erdőgazdálkodást. A sétaút jelölése a stilizált Tűztorony.

Erdei Tornapálya

Az országban elsőként létrehozott tornapálya a Lővér szállótól indul, néhány helyen közös nyomvonalon halad a Városi sétaúttal, majd az Ojtozi sétányba csatlakozva ér vissza a kiindulópontba. Hossza 2 km, 3 nehézségi fokozat szerint teljesíthető a 20 állomás. A feladatok végrehajtásához szükséges természetes eszközöket az erdő biztosítja. 

Vadgazdálkodási és vadászati tanösvény

A tanösvénye első az országban, abból a szempontból, hogy nem csupán izgalmas interaktív információs táblákból áll, hanem a gyakorlatban használt vadgazdálkodási berendezések is megtekinthetők és kipróbálhatók rajta. A Soproni-hegység legmagasabb pontját a Magas-bércet érintve (557m), 1,5 km hosszan 6 állomáson ismerhetik meg az érdeklődők a vadászat és vadgazdálkodás rejtelmeit.

Tartomány:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
GPS: 47° 40′ 53.98284″, 16° 35′ 4.1262″
Honlap: https://www.visitsopron.com/hu

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward