Gorsium

Akkor tárták fel annak az elsőként felszínre hozott reprezentatív nagy palotának három helyiségét, amelyről előbb úgy vélték, hogy egy ókeresztény bazilika volt, az újabb kutatások szerint viszont feltehető, hogy a IV. században emelt gyönyörű épületben a provincia helytartója székelt.

Ahogy a palota történetének mind több fejezetére derült fény a kutatások során, úgy bontakozott ki egyre teljesebben Gorsium históriája is az 1958-ban megkezdődött, s azóta is tartó, folyamatos feltárás során. A kutatások akkori, újbóli megkezdése az idegenforgalom fejlesztése miatt vált szükségessé. Az 1958-ban alakult Fejér megyei idegenforgalmi hivatal vezetője ugyanis olyan látnivalót, programot keresett, amely vonzó lehet a turisták számára. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatójától kért javaslatot, s a megkeresett - Fitz Jenő - Gorsium feltárását, valamint a martonvásári Beethoven emlékekre alapozott, évente megrendezésre kerülő hangversenysorozat megtartását kezdeményezte.

Mindkettő "telitalálat" volt: Martonvásáron azóta is minden nyáron nagy sikerrel rendezik meg a Beethoven-koncerteket, Gorsiumban pedig öt évtizedig az azóta nemzetközi hírnevet szerzett tudós, Fitz Jenő régész professzor irányította a feltárást. Öt évtized alatt a mintegy 200 hektárosra becsült Gorsium területének mintegy 6-7 százalékát sikerült megkutatni.

Az eddig feltárt emlékek arról vallanak, hogy a Sárvíz mentén fekvő helység vallási központ, a császárkultusz és a tartománygyűlés színhelye volt. Mivel soha nem épült fölé település, valóságos régészeti kincsestárat rejt Tác határában a föld, s a Római Birodalom 42 szent kerületéből, egyedül a gorsiumi tárható fel és mutatható be teljes terjedelmében.

Fitz Jenő tudását, szakértelmét dicséri, hogy a kutatást a Gorsium fénykorában kialakított, s mintegy 9 hektárt elfoglaló szentélykerület feltárásával kezdte. Templomok, szentélyek, pompás épületek, díszkutak, a tartományülésre érkezők elszállásolására szolgáló vendégház maradványait hozta felszínre az ásatások során.

A szent kerület részeként sikerült csaknem teljesen feltárnia a helyi közélet központját, a fórumot, az istenné nyilvánított uralkodók tiszteletére emelt nagyobb, valamint egy kisebb, a bennszülöttek isteneinek imádására szolgáló templommal.

Gorsium egykori jelentőségét igazolja, hogy a a marcomann háborúk során megrongálódott nagyobbik templomot, egy, a feltárás során előkerült felirat-töredék szerint, maga Septimius Severus császár építtette újjá saját költségén, s jelen volt az avatási ünnepségen is.

A műholdas felvételeken már azonosították a város amphiteátrumát is, ahol feltehetően 20- 25 ezer néző élvezhette a viadalokat és a versenyeket. A felvételek szerint Gorsium egészen Szabadbattyánig húzódott. Történelme zaklatott volt. A hódító rómaiak Krisztus születése után 46-49 között jelentek meg a területen, katonai tábort alapítottak, amit 105-106-ban bontottak le.

Gorsium történetének második korszakában lett a település a provincia vallási központja és a tartománygyűlés színhelye. Akkor épültek fel a császárkultusz csarnokai, a meghalt, istenné nyilvánított uralkodók temploma, készült el a tartománygyűléseknek helyet adó óriás csarnok.

A város virágzását a marcomann háborúk akasztották meg. A barbár támadások szinte földig rombolták. Újjáépítése során gyönyörű csarnokok, szentélyek épültek. Az újabb fellendülés öt évtizedig tartott, akkor a szarmaták dúlásának esett áldozatul a település. A romok fölött Diocletianus császár idején új város, Herculia jött létre, pompás épületekkel, széles utakkal.

A harmadik virágkor a 370-es évek végéig tartott, majd az egymást követő barbár népek dúlták fel újra és újra Gorsiumot. A honfoglalás idejére már csak egy Fövenyként jelzett kis falu maradt belőle.

A XVI. század második felében vált lakatlanná. Teljes feltárása még évtizedekre munkát adhat a régészeknek.