» Magyarország

» Magyarország » Zala » Balaton


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az 1700-as évektől Keszthely története összefonódik a Festeticsekkel. A keszthelyi kastély a negyedik legnagyobb Magyarországon, látogatottságban viszont az első.

Keszthelyt nagyon sokan, s ebben semmi túlzást sem találnak, az ország egyik legszebb, leghangulatosabb városának tartják. Romantikus főtere, felújított sétálóutcájának nyüzsgő forgataga, még este 10 órakor is zajos promenádja a mediterrán kisvárosok hangulatát idézi. Mindennek csúcspontja a korzót lezáró Festetics-kastély és múzeum impozáns épülete, amely nem csak a város, hanem az egész Balaton-vidék ékessége.

Keszthelyt a Festetics-család virágoztatta fel.

A város és nagy vagyonú főúri família találkozása, együttélése azonban ennek ellenére nem volt felhőtlen. A legnagyobb konfliktus forrása az volt, hogy a Festeticsek, miután 1745-ben berendezték a városban a birtokaik központját, hol erőszakkal, hol pénzzel, de lényegében a környék minden zöldterületét megszerezték, s ezzel, lakóinak elkeseredésére, gyakorlatilag megakadályozták a város további terjeszkedését.

A keszthelyiek pereskedtek is, de hiába. Minden perüket elveszítették a nagy hatalmú mágnással szemben. Keszthely viszont ugyanakkor folyamatosan gyarapodott. A gőgös főúr kultúráltsága, széles látóköre, minden új iránti érzékenysége kamatozott neki. A Festeticsek ugyanis amellett, hogy a mezőgazdálkodás korszerűsítésének buzgalma fűtötte őket, a kultúrának és a költészetnek is bőkezű mecénásai voltak.

A család tervszerűen fejlesztette a várost: templomot emelt, kórházat, gimnáziumot épített, a legismertebb tagja - György gróf - pedig részben azzal, hogy az 1700-as évek végén, megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját - a Georgikont -, részben pedig a nevezetes Helikoni Ünnepek rendezésével, országoshírűvé is tette a kis települést.

A kastély kincsei

A második világháborút követően az épületegyüttes műkincseinek jelentős részét elveszítette. Egy 1942-es leltár szerint külön ezüstkamrája is volt a kincseknek, amelyek 2019 áprilisában mint "Keszthely Seuso-kincsei" kerültek vissza.

A háromszor 12 darabos készletből a tányérok és a nagyobb kelyhek sora hiánytalan, a kisebbekből azonban csak 9 szerepelt az árverésen. Ezt követően került elő a tizedik kisebb kehely Ausztriában egy családnál.

A 12 tányért és 12 kelyhet, valamint 9 kisebb kelyhet a bécsi Dorotheum árverésén kikiáltási áron, több mint hatmillió forintért vásárolta meg a magyar állam.

A tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal, összsúlyuk pedig megközelíti az öt kilogrammot. A tárgyak többségén az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel.

Az ezüsttárgyakat az 1700-as évek végén az éppen kétszáz éve elhunyt gróf Festetics György rendelte, aki a család legkiemelkedőbb tagjaként a Georgikon megalapításával, a Helikoni Ünnepségek létrehozásával, illetve a kastély könyvtári szárnyának felépítésével tette emlékezetessé a nevét.
    
A Festetics-kastély a most visszakapott műtárgyakat a jelenlegi tükörterembe helyezi el, ahol 12 személyes hercegi ebédlőt rendeznek be. A korhű berendezéshez egy aukción székeket is vásároltak.

Tartomány:Zala
Település:Keszthely
Cím:Keszthely
GPS: 46° 45′ 55.69776″, 17° 14′ 52.63944″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó