Feldebrői románkori templom

A feldebrői Szent Márton-templom altemploma Magyarország legrégebbi freskótöredékeivel a 11. századi építészet egyik legkiemelkedőbb műemlékének számít.

A román stílusú feldebrői római katolikus plébániatemplom, valamint annak a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző altemploma 54 alakzatból álló freskóival Magyarország egyik legkiemelkedőbb 11. századi építészeti műemléke. Az épület a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült.

A 12-13. század fordulóján átalakították: a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során is többször átépítették, így a 15. században, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. 

Grassalkovich Antal költségén 1743-ban ismét jelentős átalakítást hajtottak végre: akkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát. Az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben az épület újra rekonstrukcióra szorult, 1793-ban pedig vihar tett kárt a tetőzetben. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel az altemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon.