» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Dohány utcai zsinagóga a világ második legnagyobb és Európában – az amszterdamival együtt – a legmonumentálisabb zsidó templom.

1859. szeptember 6-án nyílt meg Budapesten a Dohány utcai zsinagóga.

A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését, korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek. 1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került.

Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a templomépítést.

A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. Förster 1797. október 8-án Bayreuthban született, és 1863. február 14-én Gleichenbergben halt meg. Nem egészen négy esztendő alatt építették fel a zsinagógát, ami annak idején rekordidőnek számított. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész volt, aki Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkájára is igényt tartott. Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a tóraszekrényét.

Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája, méreteit tekintve a világ második legnagyobb zsinagógája. A 26 méter belmagasságú, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át, a templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá.

Itt jelenik meg először torony magyarországi zsinagógán, korábban nem lehetett tornyot építeni, és a zsinagógák magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett, 43,61 m magas tornyok közti, ráccsal elválasztott nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, mely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák meghitt enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzatot kerek rózsaablak díszíti, a főbejárat feletti héber felirat Tóra-idézet: "Készítsenek nekem szentélyt, hogy köztük lakjam!" (2Mózes 25,8.)

A 8,2 méter magas Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az örökmécses. Az 1200 négyzetméteres belső teret míves ornamentika, pompás csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. 

A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. Az istentiszteletet orgona és énekkar alkalmazásával kívánták ünnepélyessé tenni, már a felavatáskor orgona szólt, melyet a türingiai Paulinzellben készítették. Liszt Ferenc és a nagy francia zeneszerző, Saint-Saens is játszott orgonáján. A Dohány utcai zsinagógához számos történelmi és kegyeleti emlék fűződik. Falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak elhunytakor is.

A zsinagógában több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án zsidó–magyar testvéresülés ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg. Ekkor hangzott el első ízben zsinagógában a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést. A templom első rabbija Schab Löw volt, 1866-ban szólalt meg falai között először magyarul Kohn Sámuel főrabbi.

1929 és 1931 között a zsinagóga egész környezetét újjáépítették. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény,  Herzl Tivadar, a cionista mozgalom elindítójának szülőháza helyén), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, és amely a Rumbach Sebestyén utcai templom megszűnése után sokáig az úgynevezett status quo irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem sejthették, milyen szomorú szerepet fog betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis – az érlelődő fasizmus jegyében – a megpróbáltatások sorozata következett a zsinagóga történetében is.

Az épületben több merényletet is elkövettek, 1919-ben, 1931-ben és 1938-ban, a vészkorszakban a Wesselényi utcai árkádsor alatt nyílt az 1944. november 18-án létrehozott gettó egyik kapuja. A gettó 1945. január 17-én szabadult fel, de addigra az összezsúfolt mintegy 70 ezer emberből nagyon sokan haltak meg.

Budapest ostroma idején a zsinagógát 27 találat érte, a kert ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a gettóban meghalt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták, és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra.

1991-ben avatták fel a Holokauszt áldozatainak emlékfáját, Varga Imre alkotását, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét.

A Dohány utcai zsinagóga az egész ország és a világ zsidósága szemében a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma. 

A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. Kiváló akusztikája miatt komolyzenei koncertek helyszínéül szolgál, és a nyárvégi Zsidó Fesztivál rendezvényeinek is helyet ad.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Dohány utca
GPS: 47° 29′ 44.79277″, 19° 3′ 37.47856″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó